Mint egy szúnyogcsípés, annyit fog érni a Demján Sándor-program! – jósolta meg egy ellenzéki szakértő a nagyszabású állami pályázat hatékonyságát a magyar gazdaságra vonatkozóan. A szúnyogcsípéstől valószínűleg több lesz a program gazdaságra gyakorolt hatása, miután 1400 milliárd forintos tételről beszélhetünk, amely egyenesen a magyarországi vállalkozásokat célozza meg. De miért is fontos dolog a kis- és közepes vállalkozások – trendiesen szólva – dotálása?
Röviden azért, mert tényleges piaci helyzetüknél súlyuk sokkal jelentősebb: alapesetben a kkv-k adják a nemzetgazdaság gerincét.
Gondoljunk csak a hozzánk közel lévő németországi gazdasági társaságokra! Esetükben az a különleges, hogy míg a világ legtöbb gazdaságában pár multicég produkálja a kivitelt, Németországban az exportőrök 97,1 százaléka kkv! S jó bőrben vannak az osztrák vállalkozások is. De vissza a hazai vizekre! A munkaerőpiaci helyzet szempontjából beszédesek a számok. A kimutatások szerint több mint 200 ezer, egyfősnél nagyobb vállalat működik Magyarországon, és a vállalkozások döntő részét a 2–9 dolgozóval üzemelő cégek adják. Érdekességként: a nagyvállalatok aránya a fél százalékot éri el. A kkv-k a hazai munkavállalók mintegy 65 százalékát foglalkoztatják, vagyis „csak” 35 százalékos arányt tudnak felmutatni a nagyvállalatok.
Ugyanakkor annak, hogy milyen piaci lehetősége van egy vállalatnak, egyik mutatószáma, hogy van-e kereslet a termékeik iránt, s tudnak-e exportálni. Ezen a téren cseppet sem rózsás a helyzet. Az úgynevezett belső gazdaság évről évre bukdácsol – elsősorban a külső, negatív hatások (Covid okozta sokk, energiaválság, orosz–ukrán háború) miatt. Kijutni egy kkv-nak a külföldi piacokra pedig nagyon nehéz feladat. Tudniillik „bejátszik” a magasabb árszínvonalból adódó minőségi elvárás, valamint a nyugat-európai országok köre az eurózónához tartozik. Bár az elmúlt években tapasztalható forintgyengülés elméletileg kedvező tényező, hiszen olcsóbban lehet exportálni, az árfolyam esetében is a kiszámíthatóság a lényeg. Miután azonban jövedelmezőbb és stabil felvevőpiacnak tekinthető a magyar cégek számára a Lajtán túli világ, élni is kell vele. Mintegy 15 ezer hazai vállalkozás képes kivitelre termelni: ezen tehát van mit javítani.
