„Csak mi, DK-sok merünk szembemenni az orbáni ideológiával és világképpel” – állítja Dobrev Klára féktelen demagógiával, figyelmen kívül hagyva azt a nem mellékes tényt, hogy az egységes magyar nemzetet központba állító világkép, az elszakított nemzettestvérek meg nem tagadása nem „orbáni ideológia és világkép”, hanem a legtermészetesebb, a Fennvaló által belénk kódolt létparancs, ha úgy tetszik, a legmélyebb lelki forrásból táplálkozó normalitás.

Érdemes egy gondolat erejéig visszatérni a 2004-es népszavazás jól ismert uszító plakátjára, amely azóta is elrettentő példája nemcsak annak, hogy miképpen tagadta meg a hivatalban levő kormányfő az akkori alkotmányban is rögzített kötelességét, hanem annak is, hogy miképpen volt képes légből kapott számokkal a legalantasabb érzések egyikére, az irigységre apellálni úgy, hogy közben az egésznek semmiféle alapja nem volt. Mert a népszavazás arról szólt, hogy az akkoriban az MSZP és az SZDSZ által dominált parlament hozzon törvényt a külhoni magyarok állampolgárságáról, arról viszont nem, hogy a külhoni állampolgároknak milyen szociális juttatások járnak, ha járnak. Ha a népszavazás érvényes lett volna és győznek elsöprő többséggel az igenek, akkor az MSZP–SZDSZ-többség döntött volna a jogszabály tartalmáról. 

Most a DK-sok azzal kampányolnak, hogy egyedül ők vonnák meg a külhoni magyarok szavazati jogát, ergo azzal hitegetik a választókat, e kérdésében nekik bármiféle mozgásterük van, hogy a parlamentbe jutva öt-hat százalékukkal el tudnák érni azt, amit Dobrev és a Jobbik történetének leggyalázatosabb elnöke, a politikai túlélését a DK-tól remélő Jakab Péter képvisel a legnagyobb harsánysággal, konkrétan választójogi törvény kétharmados többséget igénylő, ilyen irányú módosítását.

Evidens, hogy Dobrev Klára és a DK-s univerzum ellenfélként tételezi Magyar Pétert és a Tisza Pártot, amelyet jobboldaliként bélyegez meg. A tárgyilagos szemlélő azonban láthatja, hogy célokban és eszközökben egyaránt nagy a hasonlóság. A globális mélyállam önérdekű kiszolgálása, a nagytőke és pénztőke szövetségének való engedelmeskedés, amint arra Orbán Viktor már 2022-ben figyelmeztetett. Mert nekünk ilyen „baloldal” jutott, amely hiánytalanul felmondja a woke-őrület teljes agendáját, de gazdasági síkon nemcsak immunis az egyszerű emberek érdekei iránt, de totális gátlástalansággal képviseli a nagytőke brüsszelita kurzusát.

Eszközökben pedig a szemérmetlen hazudozás legnagyobb hasonlóság, amint az a minap is bebizonyosodott, amikor a Tisza Párt elnöke, az aláírásgyűjtés egyértelmű vereségét, tételesen azt, hogy a Fidesz közel kétszer annyi ajánlást gyűjtött időegység alatt, mint kihívója, győzelemként kommunikálta. De hát ugye e párthoz köthető az a politikatörténeti innováció, hogy ők előre megmondták, hogy hazudni fognak a kampányban, mert másképp megbuknának.

A minap érkezett hír, hogy a három erdélyi magyar párt és a két nemzeti tanács akár történelminek is nevezhető közös nyilatkozatot írt alá a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó, Szili Katalin kezdeményezésére megszervezett egyeztető megbeszélés záróakkordjaként. Ebben kiállnak az elmúlt négy ciklus nemzetpolitikája, s annak egyik legfontosabb vívmánya, a minden magyart megillető állampolgárság és az abból fakadó választójog, továbbá az autonómia célkitűzése mellett.

A ballib tollnokok előszeretettel nevezik e szervezeteket Fidesz-csatlósoknak, miközben az öt aláíró közül egyedül az RMDSZ az, amely nemcsak politikai súlyának megfelelő támogatást kap, hanem lényegében egyeduralkodó a források elosztásában. Az autonomista oldal soha nem kapta meg a tíz-tizenöt százalékra tehető politikai támogatottságának megfelelő részesedést. Az ide sorolható szervezeteknek a Fidesz melletti kiállása értékelvű gesztus, ami annak köszönhető, hogy az Antall-kormány jóindulatú, de koncepciótlan nemzetpolitikai építkezése és a Horn–Kuncze-kabinetnek az alapszerződés-politikában megragadható önfeladó kurzusa után a Fidesz egy olyan paradigmát volt képes megalkotni a határokon átívelő nemzetegyesítés programjával, amit azóta tartalommal tudott feltölteni.

A jelen geopolitikai helyzetben ez az egyetlen célravezető politika a teljes nemzet erőinek kiaknázásában, a magyar létesélyek optimizálásában és a magyar megmaradás szolgálatában.