„A koronavírus-járvány miatt a világ és benne Európa mélyebb krízisbe került, mint a 2008-as gazdasági világválság idején. A fellendülést csakis közös munkával lehet elindítani és fenntartani. Ehhez nyújt segítséget az unió hétéves költségvetésére épülő, 750 milliárd eurós helyreállítási csomagja” – nyilatkozta Ursula von der Leyen 2020 nyarán. Az Európai Bizottság elnöke szerint a helyreállítási alap elsősorban azokon segít, akiket leginkább sújtott a válság, de azokon is, akiket közvetetten érintett a beszállítási láncok megszakadása, a munkanélküliség. A bizottság vezetőjének száját egy másik alkalommal a következő mondatok is elhagyták: „Amennyiben sikerül a tervet jól végrehajtani, akkor nemcsak az uniós belső piac áll talpra újra, hanem az Európai Unió versenyképessége is megerősödik, továbbá az unióban felgyorsul a már réges-rég szükséges korszerűsödés”.
Eltelt a fent idézett mondatok óta két esztendő. Azóta kiderült, hogy az uniós helyreállításai alap nem azt a célt szolgálja, hogy helyreálljon a közösség gazdasága a válság után. Egész egyszerűen arról van szó, hogy az Európai Bizottság zsarol a támogatások kifizetésével. Úgy, hogy korábban a bizottság elnöke szinte letérdelve könyörgött a magyar miniszterelnöknek, hogy járuljon hozzá az alap létrehozásához. Ahhoz, amely jelentős részben az eladósodott déli tagállamok megsegítését szolgálja, ehhez kellett a többi országnak mentőövet nyújtania.
