Arról nem is beszélve, hogy a koronavírus-járvány előtt tíz euró alatt is elérhető volt az energiaforrás. A szankcióknak még csak a lebegtetése is elég ahhoz, hogy felszaladjon a gáz ára, ahogy erre több példa is akadt az elmúlt időszakban. A kilencedik csomag híre szintén ezzel a következményekkel járt.

Európa jelenleg bukásra áll az embargós politikájával. 

Az elérhető energiaforrás pedig kevesebb és jóval drágább.

Most már ott tartunk, hogy a kontinens gázellátásának teljes biztonsága külső tényezőktől függ, így például az időjárástól. A vállalkozásokra béní­tóan hat ez a környezet, a bizonytalan kilátások közepette nem mernek újabb beruházásokba vágni, hiszen egyre többen még az energiaszámlákat sem tudják időben kifizetni. Erre figyelmeztetett a minap a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége is. 

A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy cégek sora függeszti fel a termelését. Európa rohamosan veszíti el versenyképességi tartalékait. Még azt is megélhetjük, hogy kevesebb gépjárművet fog exportálni a kontinens a világ más részeibe, mint amennyi ide érkezik. Olyan irányba tartunk, amelyet korábban el sem mertünk volna képzelni.

A Biden-adminisztráció képes volt ismét összerúgni a port az olajkitermelő kartellel (OPEC) is, amely szembefordult az Egyesült Államokkal. 

Ezért most sokan reménykednek abban, hogy a félidős választások eredménye ezen a téren is változást hoz. Korántsem mindegy, hogy Amerika mit és merre lép az energiapolitikában, ahogy szerepe megkerülhetetlen a béke felé vezető úton is. Ha itt változik az irány, talán előbb-utóbb Brüsszelben is észbe kapnak az illetékesek.

Az Európai Bizottságnak például már most el kellene felejtenie az újabb szankciókat, amelyekről gyakorlatilag úgy születnek döntések, hogy azokat semmiféle hatástanulmány nem előzi meg. A hatásokat természetesen mára már mindenki pontosan ismeri, hiszen azokat a bőrünkön érezzük.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: Ukrinform TV/ Youtube)