Tuskék mögött az amerikai demokrata kormányzat áll, teljes mellszélességgel. Ha belegondolunk, hogy például Radek Sikorskinak, a globalista lengyel kormány legfontosabb háttéremberének miféle amerikai kapcsolatai vannak, hogy 2006-ig brit állampolgár volt, s hogy az Északi Áramlat elleni szabotázs után ezt üzente a világnak: „Köszönjük, USA” – több kérdésünk már nincs is. És Sikorski csak egy a sok közül…

Emberek tízezrei, ha nem százezrei biztosan Varsóba készülnek – ezt az ellenzéki PiS politikusa, Przemysław Czarnek nyilatkozta. Valóban, a következő napokban hatalmas tömeg követelheti majd a törvényesség visszaállítását a lengyel fővárosban. Azt, hogy ennek milyen következményei lehetnek, csak sejthetjük. 

Hogy aztán – ha így lesz – a lengyel történelem tanúsága szerint széles összefogás induljon meg a jobbközép mozgalmak között, és a lengyel ellenzék teljes erővel küzdjön majd a jogtiprások ellen. Mindez pontosan előre látható. Lengyelországban tehát arra kell berendezkedni, hogy hosszan tartó harc kezdődött a demokráciáért és az alkotmányosságért.

Most pedig tegyük fel azt a kérdést, hogy ha Magyarországon választást nyerne az egyesült baloldal, ha Gyurcsány – vagy bárki más – ismét hatalomhoz jutna, befutna-e a varsói gyors Budapestre? Nyilvánvalóan igen. A legyőzött, tért vesztett, de külföldi segítséggel felpumpált baloldal ugyanúgy törvénytelenséget hajtana végre, mint most Tuskék. 

De ebbe soha nem szabad belenyugodni. Akkor is harcolnunk kell, ha a baloldal jelenleg tehetetlen, mindenre alkalmatlan, legyőzött. Hiszen a globalizmus nagyágyúi eddig is ott álltak, és a jövőben is ott állnak majd mögöttük. Mi pedig a mostani kiszorítósdiban a nemzeti Lengyelország mellé állunk, azokhoz, akik a hazájuk szabadságát és hagyományait védik, nem pedig a dollárkötegeket markolásszák.

Borítókép: Lengyel ellenzéki tüntetők Varsóban Donald Tuskék intézkedései ellen demonstrálnak (Fotó: AFP/Anadolu/Omar Marques)