Tarlós nemzetegyesítő forradalomról beszélt

Tarlós István szerint 1956 nemzetegyesítő forradalom volt, amely valóságos szabadságharcban teljesedett ki, a nemzet ekkor egységes volt és oszthatatlan, ebben volt az ereje.

Az MNO 1956-ról

Az MNO cikksorozatban emlékezett meg az 56 évvel ezelőtti forradalomról és szabadságharcról. Többek között írtunk az események határon túli vonatkozásáról, valamint arról, hogy a Nemzeti Könyvár sorozatának hetedik köteteként jelent meg az Október 23. című antológia. A magyar alkotók mellett Európa íróit és költőit is lenyűgözte a magyar forradalmárok bátorsága, de azt sem hagyták szó nélkül, hogy Magyarországot a nyugati politika cserbenhagyta.

Beszámoltunk arról, hogy emlékjegyek kibocsátásával tiszteleg a 1956-os forradalom hősei előtt a Híd Numizmatikai Egyesület. A közhasznú szervezet Mindszenty József bíboros és Mansfeld Péter arcképével ellátott emlékjegyeket bocsát ki, az ebből befolyt összeget pedig az egyesület oktatási programjának fejlesztésére fordítja.

Az államfő szerint 56 évvel ezelőtt, október 23-án Magyarországon írták a világtörténelmet, és aznap lélekben újjászületett az ország. Áder János a forradalom és szabadságharc évfordulóján, kedden ünnepi nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza: 1956. október 23. közös alap, amelyre építeni lehet a jövőt.

Rogán Antal V. kerületi polgármester, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint ma is harcolnunk kell a szabadságunkért, habár egészen másféle harcot kell vívnunk, mint ’56-os elődeinknek.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint 1956 üzenete ma az, hogy nincs értelmetlen áldozat, nincs hiába való élet, nincs vesztett ügy, a siker, a győzelem, a felemelkedés azonban csak összefogással, a magyarok „korokon átívelő koalíciójával” érhető el.

A hit, a magántulajdon védelme és a nemzeti függetlenség eszméje szinte mindenhol megjelent vidéken az 1956-os forradalom napjaiban. Galambos István történész doktorandusszal, a Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület tagjával idéztük fel az 56 évvel ezelőtti eseményeket.

Október 23-a a szabadság, a magyar önállóság ünnepe, a „legfiatalabb” nemzeti ünnep, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, hogyan illeszkedjen az ünnepek sorába – mondta Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnök-helyettese, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn Szabadkán.

Az 1956-os forradalom emléke azt az üzenetet közvetíti a felvidéki magyaroknak, hogy még az olykor reménytelennek tűnő küzdelmet is vállalni kell egy igaz, jó ügy érdekében – hangoztatta Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke hétfőn, a forradalom évfordulójának előestéjén Rimaszombatban mondott beszédében.

Ötvenhat a legigazibb élő ünnepünk , az az esemény, amelyből a mai Magyarország és mai politikai rendszerünk gyökerezik – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a forradalom évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen hétfőn Szentesen.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján a közjogi méltóságok jelenlétében, a Himnusz hangjaira felvonták a Magyarország lobogóját a Parlament épülete előtt kedden.

A budapesti lengyel nagykövetség október 23. alkalmából Szétlőtt városok, Poznan – Budapest 1956 címmel utcai fotókiállítást rendez a Lengyel Intézet előtt. A kiállítás bemutatja, hogyan él az '56-os események emléke a két városban és a két nép tudatában.

A Szabadnak lenni jó! címmel a budapesti Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumban nyílt kiállítás – a tárlat 56 fotóját a Magyar Távirati Iroda 1956-os forradalmat megörökítő felvételeiből a Terror Háza Múzeum szakemberei válogatták – esélyt kínál arra, hogy a hivatalos történelem mélyén rejtőző személyes történetek is figyelmet kapjanak.

Kik dobáltak kézigránátokat a sebesült tüntetőkre? Lőttek-e a menekülő emberekre, és kik tagadták meg a tűzparancsot? 1956 őszének megtorlásai.

1956 után nem lehetett többé nem tudomásul venni, hogy a Szovjetunióban és a fennhatósága alatt álló országokban fennálló rendszerek valójában népellenes, korrupt és életképtelen totalitárius diktatúrák.

„Még a golyó sem fog benneteket” – volt olvasható a magyar asszonyoknak, lányoknak szóló röpiraton 1956. december elején, amikor tüntetésre hívták a nőket a diktatúra, a levert forradalom miatti tiltakozásul. Néhány nappal később többezres tömeg vonult a Hősök terére nem rettenve meg a szovjet katonák fenyegető jelenlététől. Nők 1956-ban, akikről keveset tudunk, de közel hatvan évvel később is van üzenetük a számunkra.

Egy öreg mentőautó díszeleg a Toldy Ferenc Gimnázium bejárata előtt. Az 1956-os forradalom ötvenhatodik évfordulójára egy különleges előadással készültek a diákok. Az egykori ötvenhatos mentősök életét dramatizálták. A pillanatot pedig csak fokozta, hogy a tömegből egyszer csak felállt és mesélni kezdett egy idős mentős, aki 56 éve valóban életeket mentett Budapesten.