Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a finanszírozási munkacsoport feladata az aktuális problémák feltárása, megoldási javaslatok kidolgozása lesz, és meg kell állapodni arról a 47 milliárdos többletforrásról, amelyet a felsőoktatásnak szeretnének juttatni az idén az adósságállomány kezelésére, az uniós önrész finanszírozására és a PPP-konstrukciók kiváltására.
A hallgatói felelősség munkacsoportban elsősorban a hallgatói szerződéseket, a strukturális-tartalmiban pedig a képzési szerkezettel összefüggő témákat tárgyalják majd. Itt kerül napirendre a felsőfokú szakképzés felülvizsgálata, a felvételi eljárás, az egyetemi autonómia kérdésköre, valamint az is, hogyan válasszák a rektorokat.
Hatékonyabb rendszerre van szükség
A tárca vezetője jelezte: ezen a héten kicserélik a szakértői anyagokat, a jövő héten üléseznek a munkacsoportok, és két hét múlva újabb plenáris ülést tartanak. Ha törvénymódosításra van szükség, akkor azt még a tavaszi ülésszak alatt a kormány, illetve az Országgyűlés elé szeretnék tárni. Kitért arra is, hogy vita volt a résztvevők körében a kerekasztal összetételéről, és abban állapodtak meg, hogy minden félnek a saját oldalán lehetősége van, hogy becsatornázzon véleményeket.
A tárca vezetőjének összegzése szerint a pénzügyi-irányítási rendszerrel kapcsolatosan ellentétek feszülnek a szereplők között, de abban egyetértettek, hogy átláthatóbb, hatékonyabb rendszerre van szükség.
Bódis József a Magyar Rektori Konferencia képviseletében kiemelte: az utóbbi időben a felsőoktatás területén olyan helyzet alakult ki, amely megnyugtató és tartós megoldást igényel. A jelenlegi kondíciók miatt néhány egyetem fizetési gondokkal küzd, ezért is üdvözlik a kerekasztal létrehozását és azt, hogy a problémákat munkacsoportokban oldják majd meg – fejtette ki.
A gazdaság véleményét kötelező meghallgatni
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint egyre inkább világossá válik, hogy az egyes alrendszerek nem lehetnek egymástól függetlenek. „Európa, különösen Dél-Európa” példáját idézte, ahol meglátása szerint a felsőoktatásban éveken át jelentős túlképzés volt olyan szakokon, amelyekben a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni, „erőteljesen megnőtt a munkanélküliség a fiatal munkavállalók, elsődlegesen a fiatal értelmiségiek körében, rengeteg frusztrált ember van, és ezt a társadalmi konfliktust nagyon nehezen tudják kezelni” – fogalmazott. Véleménye szerint Magyarország ugyanezen az úton ment, „és most szerencsére lassan kezdik felismerni, hogy ebben egy konszenzus mentén fordulatot kell elérni”.
