Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a finanszírozási munkacsoport feladata az aktuális problémák feltárása, megoldási javaslatok kidolgozása lesz, és meg kell állapodni arról a 47 milliárdos többletforrásról, amelyet a felsőoktatásnak szeretnének juttatni az idén az adósságállomány kezelésére, az uniós önrész finanszírozására és a PPP-konstrukciók kiváltására.
A hallgatói felelősség munkacsoportban elsősorban a hallgatói szerződéseket, a strukturális-tartalmiban pedig a képzési szerkezettel összefüggő témákat tárgyalják majd. Itt kerül napirendre a felsőfokú szakképzés felülvizsgálata, a felvételi eljárás, az egyetemi autonómia kérdésköre, valamint az is, hogyan válasszák a rektorokat.
Hatékonyabb rendszerre van szükség
A tárca vezetője jelezte: ezen a héten kicserélik a szakértői anyagokat, a jövő héten üléseznek a munkacsoportok, és két hét múlva újabb plenáris ülést tartanak. Ha törvénymódosításra van szükség, akkor azt még a tavaszi ülésszak alatt a kormány, illetve az Országgyűlés elé szeretnék tárni. Kitért arra is, hogy vita volt a résztvevők körében a kerekasztal összetételéről, és abban állapodtak meg, hogy minden félnek a saját oldalán lehetősége van, hogy becsatornázzon véleményeket.
A tárca vezetőjének összegzése szerint a pénzügyi-irányítási rendszerrel kapcsolatosan ellentétek feszülnek a szereplők között, de abban egyetértettek, hogy átláthatóbb, hatékonyabb rendszerre van szükség.
Bódis József a Magyar Rektori Konferencia képviseletében kiemelte: az utóbbi időben a felsőoktatás területén olyan helyzet alakult ki, amely megnyugtató és tartós megoldást igényel. A jelenlegi kondíciók miatt néhány egyetem fizetési gondokkal küzd, ezért is üdvözlik a kerekasztal létrehozását és azt, hogy a problémákat munkacsoportokban oldják majd meg – fejtette ki.
A gazdaság véleményét kötelező meghallgatni
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint egyre inkább világossá válik, hogy az egyes alrendszerek nem lehetnek egymástól függetlenek. „Európa, különösen Dél-Európa” példáját idézte, ahol meglátása szerint a felsőoktatásban éveken át jelentős túlképzés volt olyan szakokon, amelyekben a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni, „erőteljesen megnőtt a munkanélküliség a fiatal munkavállalók, elsődlegesen a fiatal értelmiségiek körében, rengeteg frusztrált ember van, és ezt a társadalmi konfliktust nagyon nehezen tudják kezelni” – fogalmazott. Véleménye szerint Magyarország ugyanezen az úton ment, „és most szerencsére lassan kezdik felismerni, hogy ebben egy konszenzus mentén fordulatot kell elérni”.
A felsőoktatás megrendelője, fogyasztója részben a társadalom, részben a gazdaság – hangsúlyozta. A gazdaság véleményét kötelező meghallgatni, ha jobban működő felsőoktatást szeretnének. A gazdaság szereplői nem terhelhetők tovább, hogy megoldják a felsőoktatás vagy más alrendszerek finanszírozását. Csak hatékonyabb működés hozhat eredményt – jelentette ki.
A csütörtökön nyilvánosságra került kamarai javaslatról azt mondta: az egyetemek gazdasági tanácsaiban eddig is ott voltak a gazdasági szereplők, jellemzően a kamarákon keresztül, ebben nincs semmilyen nóvum.
Köteles László a Magyar Európai Üzleti Tanács képviseletében hangsúlyozta: Magyarország legfontosabb erőssége továbbra is a humán erőforrás. A tudáskapacitás megőrzése, gyarapítása közös érdek. Reméli, olyan döntések születnek, amelyek a versenyképességet javítják majd.
A HÖOK hajlandó tárgyalni a hallgatói szerződésekről
Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja közölte: továbbra is azt képviselik, hogy szélesebb körű egyeztetésre van szükség, és a HÖOK támogatja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének kérvényét, hogy részt vehessen a kerekasztal munkájában. A hallgatói szerződésről azt mondta, hajlandók tárgyalni, de szeretnék látni a kormány válaszát az unió által folytatott úgynevezett pilot eljárásra. Erre ígéretet kaptak a tárca vezetőjétől.
Balog Zoltán arról, hogy terveznek-e lépéseket a már most súlyos forráshiánnyal küzdő egyetemek megsegítésére, azt mondta: a konkrét problémákról a finanszírozási munkacsoportban beszélnek majd. Készek segíteni minden probléma megoldásában, de ahhoz ragaszkodnak, hogy a rendszer legyen átlátható – jelentette ki. Arról, hogy a leépítések elkerülhetők-e, azt mondta: ezt az egyetemeknek kell eldönteniük a gazdálkodásuk keretei között.
A csütörtökön alakult kerekasztal a szakminiszternek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával múlt héten aláírt részmegállapodása alapján jött létre. A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, ez a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi – többek között a rektorválasztásra, a képzési struktúra felülvizsgálatára, a felvételi eljárásra és az új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszerre vonatkozó – kérdéseit tekinti át. A kerekasztal munkájában a HÖOK mellett részt vesz a Magyar Rektori Konferencia, és meghívást kaptak a gazdasági élet szereplői, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjai.
A felsőoktatás átalakítása – mi történt eddig?
A kormány december 6-án határozott a felsőoktatás átalakításáról, amelynek keretében kamattámogatású diákhitel segítségével tették volna elérhetővé a továbbtanulást mindenki számára. Ezt követően országszerte tiltakozó megmozdulások kezdődtek, Budapesten például egy alkalommal megbénították a Petőfi híd forgalmát, máskor petíciót vittek az oktatási államtitkársághoz, és december 17-én este a Magyar Rádióban is beolvastatták követeléseiket a hallgatók. Ez idő alatt a kormányzat többször is egyeztetést kezdeményezett a HÖOK-kal, a hallgatói képviselet azonban sorra visszautasította a próbálkozásokat.
Orbán Viktor december 15-i, diákokkal folytatott megbeszélése után bejelentette: eltörlik a keretszámokat, erről aztán december 16-án este döntött is az Országgyűlés. Mint Rogán Antal frakcióvezető és Balog Zoltán miniszter is fogalmazott: megértették a diákok követelését. Az emberi erőforrások minisztere a december 18-i, megszakadt egyeztetést követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért.
A HÖOK-elnök másnap be is fejezhette a Parlament előtti ülősztrájkját, majd bejelentették: a karácsonyi ünnepek előtt asztalhoz ülnek a tárcavezetővel. Ennek ellenére a diákok ismét utcára vonultak, aminek következményeként jött a már-már tradicionális hídfoglalás, utána kivételesen három fiatalt előállítottak, de hamar ki is engedték őket.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.
