Egy háború nyitánya volt Bajnaiék egyezsége?

Pedagógusbér-emelés, devizahitelek, alkotmánymódosítás – fontos témák voltak terítéken az uborkaszezon végeztével, de a legtöbb izgalmat a baloldal szolgáltatta. Az MNO heti összefoglalója.

Kedden elfogadta a parlament a köznevelési törvény módosítását, az életpályamodell és a béremelés így már ettől a tanévtől valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóra kiterjed. A béremelést sem a Jobbik-frakció, sem a Demokratikus Koalícióhoz, az LMP-hez és a PM-hez tartozó független képviselők nem támogatták, az MSZP viszont a kormánypártokhoz hasonlóan igennel voksolt, így 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással döntött a Ház. A módosítás értelmében a tanárok fizetése 2017-ig minden évben folyamatosan nőni fog, az idei első ütemben átlagosan 34 százalékkal.

Hoffmann Rózsa államtitkár azt monda: október elsején az érintettek 30-80 ezer forinttal vihetnek több pénzt haza. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pedig arra emlékeztetett, hogy miközben a Bajnai-kormány 2009-ben egyhavi bért vett el a pedagógusoktól, a mostani kormányzat négyhavi bért juttat nekik pluszban. Az intézményvezetők fizetésével ugyanakkor egyedi vizsgálatok keretében foglalkozik a kormány, néhány igazgató ugyanis az extrém pluszjuttatásoknak és túlórapénzeknek köszönhetően jelenleg is 600-800 ezer forintot keres, amit a mostani béremelés nem fog tudni kompenzálni.

Csütörtökön megszületett az Együtt–PM pártszövetség és az MSZP választási megállapodása, amelynek értelmében a szocialisták 75, míg Bajnaiék 31 körzetben állíthatnak jelöltet úgy, hogy a másik fél nem indul ellenük. Így elkerülhető, hogy megosszák az egyfordulós választási rendszerben a kormányt leváltani akaró szavazótömböt. Közös miniszterelnök-jelölt és közös lista azonban nem lesz.

Az MSZP elnöke még aznap este arról is nyilatkozott: közös kampánystratégiával vág neki a választásoknak és a 106 egyéni választókerületben is közös kampánystábokat működtet majd az MSZP és az Együtt–PM szövetség. Elmondta azt is, hogy Ron Werber izraeli–amerikai tanácsadónak is fontos szerepe lesz a szocialista kampánystratégia megtervezésében. A szocialisták az Együtt–PM-mel kötött megállapodás után várhatóan még négy egyéni körzetet és listás helyeket adhatnak át a többi baloldali ellenzéki pártnak. Mesterházy Attila csütörtökön azt is bejelentette, hogy tárgyalni kezdenek más ellenzéki erőkkel is.

A portálunknak nyilatkozó politológusok a helyzetet úgy értékelték: úgy tűnik, hogy megmaradnak a korábbi sérelmek, egy esetleges választási bukás után pedig valóságos háború robbanhat ki a baloldali felek között. Bajnaiéknak bizonyos körzetekre szükségük lenne a túlélés érdekében, de az MSZP-n elbukhat a kísérlet.

Az MNO elemzése alapján azonban Bajnai Gordon nem járt rosszul a 31 átadott körzettel. Ha a 2002-es és 2006-os közös MSZP–SZDSZ szavazatokat nézzük, akkor győzelmi szempontból viszonylag jó körzeteket kapott az Együtt–Párbeszéd Magyarország mozgalom. Csupán öt olyan választókerület került hozzájuk, ahol a jobboldal 2002-ben és 2006-ban viszonylag simán diadalmaskodott.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke csütörtökön méltatlankodva értékelte a fejleményeket: véleménye szerint az MSZP és az Együtt 2014–PM megállapodásával a teljes körű ellenzéki összefogás ügye egyelőre elbukott. Mint fogalmazott: „ezzel a mentalitással Orbánt nem lehet leváltani, ehhez több államférfiúi bölcsességre van szükség”. Péntek délután azonban Gyurcsány bejelentette, hogy megkezdi az együttműködési tárgyalásokat az MSZP-vel. Ismertette továbbá, hogy a DK saját országos listát állít, és mind a 106 körzetben egyéni képviselőjelöltet nevez meg. Leszögezte, hogy ő fogja vezetni pártja listáját és Orbán Viktor kihívójaként fog fellépni.

A héten újabb lépéssel kerültünk közelebb ahhoz, hogy megoldás szülessen a devizahitelesek helyzetének megoldására. A Magyar Bankszövetség a kormányzattal folytatott tárgyalások keddi fordulójára két részletes, hatástanulmányokkal alátámasztott tervet terjesztett elő. Három fő eszköz kombinációját vizsgálták meg: a kedvezményes árfolyamon történő átváltás (forintosítás), a kamattámogatás és az árfolyamgát típusú védelem lehetséges kombinációit, és a két hatékonyabb verziót tették le a kormány asztalára.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a bankszövetséget arról tájékoztatta, hogy a kormány megismerte a devizahiteles-kérdésben benyújtott javaslatcsomagot, kormányzati döntést a kérdésben nem hozott, de az anyagot megfelelő tárgyalási alapnak találták, és a következő hónapokban folytatódni fognak a tárgyalások a felek között. Eközben a jegybank több javaslatot is felvetett az árfolyamgát vonzóbbá tételére, ezek egyike a törlesztőrészletek teljes forintosítása 180 forintos frankárfolyamon, amely az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető egy péntek reggeli tévéműsorban kijelentette, a jegybank és a bankszövetség javaslata is egyfajta „szuper árfolyamgát”, amit ő nem tartana rossz megoldásnak. Rogán beszélt arról is: a Fidesz-frakció a kismamák munkaerő-piaci visszatérését támogató, úgynevezett „gyed extra” bevezetéséről fog tárgyalni. Ugyanakkor a közelgő szeptemberi frakcióülés fókuszában a családtámogatási rendszer kiszélesítése mellett a rezsicsökkentés áll majd. Azt kérték a kormánytól, hogy jóval a fűtési szezon kezdete előtt határozza meg, mely területeket érinti majd a rezsicsökkentés. Kérték azt is, hogy az árcsökkenés az elmúlt év végéhez képest érje el a 20 százalékos mértéket – ismertette a politikus.

Pénteken beterjesztette a kormány az ötödik alkotmánymódosítás új változatát a parlamentnek. Az új indítvány azt is tartalmazza, hogy a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyenesen közölhetik a pártok hirdetéseit a választási kampányban. A kormányoldal eredeti terve az volt, hogy csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat kampányidőszakban. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ugyanakkor csütörtökön azt mondta: a kifogásokat megfogalmazó Európai Bizottság nem sérelmezte azt a megoldást, hogy a kereskedelmi média ingyen közölje a párthirdetéseket, csak azt, hogy a belföldi és az EP-választási kampányra eltérő szabályok vonatkoztak volna, ezen pedig változtattak, egységes lesz a szabályozás.

A kormány javaslata alapján az alkotmány kimondaná azt is, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállóak, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele.

A Magyar Nemzet értesülései szerint azt is vizsgálhatja majd a Laborc–Portik-találkozók hátterének föltárására létrehozott parlamenti albizottság, hogy lehetett-e szerepe a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) Portik Tamás elhíresült „olajos” cége, az Energol Rt. megalapításában és működtetésében. Az esetleges kapcsolatra utalhat, hogy a „Guriga” tábornokként emlegetett Kerekes Istvánt röviddel azelőtt bocsátották el mondvacsinált okokból az NBH-tól, hogy az Energol egyik alapítója lett.

A Laborc–Portik-találkozókon készült hangfelvétel leirata idén áprilisban került nyilvánosságra. Ebből kitűnik: Portik felajánlotta a titkosszolgálat akkori vezetőjének, hogy terhelő adatokat szerez vagy kreál jobboldali politikusokról.

Jogerősen életfogytiglanra ítélte Péntek Lászlót a Pécsi Ítélőtábla szerdán Bándy Kata rendőrségi pszichológus meggyilkolása miatt. Péntek László 40 év múlva feltételesen szabadlábra bocsátható. A táblabíróság Makai Lajos vezette tanácsa megalapozottnak találta a Pécsi Törvényszék idén áprilisban hozott határozatát, amelyben a vádlottat aljas indokból elkövetett emberölésben és kifosztásban mondta ki bűnösnek, nem látta azonban indokoltnak, hogy a legsúlyosabb büntetést szabja ki vele szemben.