A hét legjelentősebb történése, hogy szombaton eldőlt: kétharmados parlamenti többséget szerzett a Fidesz-KDNP az április 6-i országgyűlési képviselő-választáson a szavazatok 99,99 százalékos feldolgozottsága alapján. A Nemzeti Választási Iroda vasárnapra virradó éjjel közölt adatai szerint a Fidesz-KDNP-nek 133, az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-nek 38, a Jobbiknak 23, az LMP-nek pedig 5 mandátuma lesz az új parlamentben.
Az egyéni választókerületekben nem változott meg a parlamenti választás eredménye a múlt vasárnapihoz képest. A változásra 16 választókerületben volt matematikai esély, de ezekben a körzetekben sem változott a győztes személye a 100 százalékos feldolgozottság alapján. Eszerint a Fidesz-KDNP 96 mandátumot, az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP pártszövetség 10 mandátumot szerzett az egyéni választókerületekben.
Arra tehát várni kellett néhány napot, hogy kiderüljön, a kormánypártoknak jelentős győzelmük mellé a kétharmados többséget is sikerült-e megszerezniük. A 10 280 szavazókörből 106 urnáját zárták le vasárnap számolás nélkül, ezekbe várták a külképviseleteken, illetve átjelentkezéssel szavazók voksait. Tizenhat olyan körzet volt, ahol az átjelentkezők voksai és a külképviseleteken leadott szavazatok matematikailag megváltoztathatták az előzetes végeredményt.
Ott volt a pestszentlőrinc–pestszentimrei választókerület, közigazgatásilag a XVIII., ahol eredetileg az ellenzék színeiben Simon Gábor, az MSZP bukott alelnöke indult volna. Hogy miért nem tehette, annak okai már közismertek.
A szocialisták a diploma nélküli Kunhalmi Ágnessel pótolták Mesterházy egykori emberét, aki a 15-ös választókerület múlt vasárnap késő esti összesített eredményei szerint 20 082 szavazatot kapott. A Fidesz–KDNP-s Kucsák László pedig 20 104 voksot. Ezt követően a külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók voksait szombaton bekeverte a szavazatszámláló bizottság a választókerület 34. számú szavazókörének voksai közé, amiket április 6-án nem számoltak össze.
A szavazatszámláló bizottság összesítése szerint a Fidesz–KDNP-s Kucsák Lászlóra 546-an, míg Kunhalmi Ágnesre, a baloldali összefogás jelöltjére 508-an szavaztak a most felbontott urnák összeszámlált szavazatai alapján. Tehát a szombaton megszámlált szavazatok alapján Kucsák László 20 650, Kunhalmi Ágnes 20 590 voksot szerzett a választókerületben. Kucsák László azzal, hogy győzött, bebiztosította a kormánypártok kétharmados többségét, és persze a 133 mandátumot a parlamentben. Kunhalmi egyébként a főnökével (a fent említett Mesterházy Attilával) ellentétben gratulált az ellenfelének.
A miskolci billegő körzetben pedig csak este lett eredmény. A Nemzeti Választási Iroda este kilenc óra előtt publikálta a B.-A.-Z. megyei adatokat, eszerint dr. Varga László, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP képviselőjelöltje nyert 31,39 százalékkal, a második Sebestyén László (Fidesz–KDNP) lett, ő 30,89 százalékot kapott. Ezzel az eredménnyel vált száz százalékossá az addig is nagy valószínűséggel prognosztizálható kormányzati kétharmad.
Folyamatosan frissülő szombati cikkünkért és az eredményekért kattintson ide!
„Kellő alázattal és méltósággal, ahogy illik hozzánk, mondjuk ki, minden kétely és bizonytalanság eloszlott: győztünk!” – jelentette ki Orbán Viktor a kormánypártok eredményváró rendezvényén még múlt héten vasárnap. A Fidesz elnöke szerint olyan átütő erejű győzelmet arattak, amelynek jelentőségét ma még fel sem lehet mérni.
Elmondta, büszke arra, hogy megbízást kapott a munka folytatására, és ígéretet tett arra: mindennap azért fog dolgozni, hogy az ország nagyszerű hely legyen. A kormányfő hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján azt emelte ki: a választók vasárnap igent mondtak az új közjogi rendszerre, az új gazdaságpolitikára és a néppárti kormányzásra. Orbán úgy vélte: nagy korszak kapujában állunk.
Az Orbán-kormány földcsuszamlásszerű győzelmétől volt hangos a héten a külföldi sajtó is; mint írták, ilyen nagy győzelemre régóta nem volt példa Európában. Orbánt a brüsszeli támadások csak megerősítették, a gyenge baloldal pedig még nem heverte ki saját katasztrofális kormányzása következményeit – írták. A kormányfőnek számos külföldi politikus – köztük Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár – gratulált. Elismerését fejezte ki számos cég, valamint különböző szervezetek is.
Eközben az MSZP-ben egészen elképesztő módon magyarázták a választási eredményeket: Mesterházy Attila elnök és Szanyi Tibor is arról beszélt, hogy még mindig kormányváltó hangulat van az országban. A különféle baloldali szólamok ellenére a „kormányváltók” bukásának nagyságát jól mutatja, hogy az Együtt–PM Szövetségnek és a DK-nak nem jött össze a frakcióalakításhoz szükséges öt fő, így képviselői várhatóan függetlenként dolgoznak majd az új Országgyűlésben. Csupán az MSZP tud önállóan frakciót alakítani.
A választási vereség után az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért is bejelentette: tisztújítást tartanak. Mesterházyt többen támadták, amiért nem ajánlotta fel lemondását. Mesterházy kijelentette: nem készül lemondani pártelnöki tisztségéről, azt pedig, hogy megpróbálnák elmozdítani a helyéről, a Magyar Nemzet által megkérdezett szocialista politikusok szinte kizártnak tartották. Botka László választmányi elnök szerint személyi, stílusbeli és hitelességbeli okai is vannak a választási vereségnek.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke egyébként tudomásul vette a választási eredményt, de nem gratulált a Fidesznek, mert szerinte a választást tisztességtelen szabályok és nem egyenlő feltételek mellett tartották meg. Bajnai Gordon, az Együtt–PM vezetője elismerte, hogy a „kormányváltók” számára súlyos kudarc a voksolás eredménye. Gyurcsány Ferenc azon meggyőződésének adott hangot, hogy a kormány jó eséllyel nem fogja kitölteni a következő ciklust.
Elemzők a vasárnapi eredmények ismeretében rögtön értékelték az eredményeket. Hidvégi Áron úgy vélekedett: a Fidesz–KDNP választási győzelme azért jelentős, mert kormánypozícióból a korábbi ciklusok során ilyen arányú többséget senkinek sem sikerült elérni. A baloldali összefogás ellenzékből nem volt képes beváltani saját reményeit, sőt négy évvel korábbi eredményein sem tudott jelentősen javítani – fejtette ki a szakértő. Szerinte a baloldal koncepciója egyértelműen megbukott, és ez elsősorban Gyurcsány Ferenc „integrálásának” tudható be, ami megakadályozta a baloldal megújulását.
A szocialisták szombaton tartottak választmányi ülést. Szekeres Imre – aki húsz éven át volt az MSZP meghatározó politikusa, most viszont nem jutott be a parlamentbe – úgy gondolja, hogy az elnökségnek már a választás éjszakáján távoznia kellett volna. Mint fogalmazott: egy új baloldalnak kell létrejönnie. Véleményét Baja Ferenc kampányfőnök-helyettes is osztotta.
Kritikus, önkritikus beszélgetésnek nevezte Mesterházy Attila pártelnök a szocialisták szombati választmányi ülését. A politikus három pontban foglalta össze a 2014-es parlamenti választások kudarcát, kritizálta a választási rendszert, és nem elégedett az MSZP strukturális felépítésével sem. Mint mondta, a választási ígéretek nem jutottak el az emberekhez, nem tudták magukhoz vonzani a bizonytalan szavazókat, valamint a Jobbikkal sem tudták felvenni a versenyt. Beszélt arról is, nyitnak a vidék felé, helyi egyeztetések kezdődnek. – Tartalmi, politikai és szervezeti változásokra is szükség van az MSZP-ben Botka László, a szocialista választmány elnöke szerint. Mesterházy Attila a választási vereség miatt az MSZP választmányának azonban nem ajánlotta fel lemondását. A szocialisták október 11-én ülnek asztalhoz legközelebb.
Az ATV arról számolt be, hogy az MSZP szakított Ron Werber izraeli kampányguruval. Nem viszik végig vele sem az európai parlamenti, sem az önkormányzati választási kampányt. Az ATV szerint az európai parlamenti kampányt a listavezető Szanyi Tibor és a mögötte lévő szakembergárda fogja vinni, de szerepe lesz a kampányban Velez Árpád pártigazgatónak és Molnár Zsolt kampányfőnöknek is. Az információt a Magyar Nemzetnek is megerősítették.
Az Együtt–PM társelnöke, Szigetvári Viktor egy minapi interjúban több kritikát is megfogalmazott a baloldali összeborulással kapcsolatban. „Pár kérdésben dönthettünk volna okosabban is.” Példaként említette a miniszterelnök-jelölt személyét, vagy Gyurcsány Ferenc országos listán szerepeltetését. Emellett szerinte tartalmi kérdésekben sem teljesítettek jól. Szigetvári úgy fogalmazott, hogy a politikusnak hinnie kell a saját győzelmében, viszont ha vereséget szenved, azt ne fogja másra, se a választási rendszerre, se a lejtős pályára.
Szigetvári a Magyar Nemzetnek arról nyilatkozott, hogy a Bajnai Gordon vezette Együtt–PM tüntetések és népi elégedetlenségi mozgalom szervezésében gondolkodik a következő kormányzati ciklusban. A pártszövetségközlése szerint alapvetően a parlamenten kívüli eszközök használatával valósítanák meg a korszakváltást Magyarországon. Szigetvári mindezt választási kudarcukkal indokolta, amely szerinte elsősorban a mély társadalmi beágyazottságuk hiányára vezethető vissza.
A baloldali pártok az európai parlamenti választásra már nem fognak össze. Bajnai Gordon ugyan az európai parlamenti választás vezető arca lesz az Együtt–PM-nél, de nem készül Brüsszelbe és főpolgármester sem akar lenni. Mint azt már korábban elmondta, idehaza sem lesz parlamenti képviselő. A volt miniszterelnök a héten bejelentette, hogy a baloldal listáján szerzett mandátumát átadja majd valaki másnak az Együtt–PM Szövetségből. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti listájátGyurcsány Ferenc vezeti majd, de a volt miniszterelnök bejelentette, hogy ő csak a húzónév lesz és ő sem megy Brüsszelbe. A szocialisták listavezetője Szanyi Tibor lesz.
A kormánypárt listavezetője Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke , őt követi Szájer József, majd Tőkés László, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György és Erdős Norbert következik. Őket követi Kárpátalja és a Vajdaság képviselője – akiket később neveznek meg –, majd a 11. helyen Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke, a 12-en pedig Hölvényi György szerepel. A Jobbik EP-listáját ismét Morvai Krisztina vezeti. A pártoknak 20 ezer aláírásra van szükségük, hogy indulhassanak az EP-választáson.
Több egyeztetés után eldőlt, hogy Navracsics Tibor – az eddigi közigazgatási és igazságügyi miniszter – lesz a harmadik Orbán-kormány új külügyminisztere. Martonyi János jelenlegi külügyminiszter a héten jelentette be hivatalosan, hogy nem vállal újabb megbízatást ebben a ciklusban.
A kormányfő korábbi kijelentései alapján azt már tudni lehetett, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági és Pintér Sándor belügyminiszter munkájára továbbra is számít a miniszterelnök. Balog Zoltán pozíciója is biztosra vehető: az emberi erőforrások minisztere a szerdai kormányülésről távozóban annyit mondott, tárcájánál több államtitkári poszton is változás lehet.
Május vége helyett ősszel egészítheti ki a devizaügyben hozott decemberi jogegységi határozatát a Kúria. A törvényhozás várhatóan ezután dönthet a hiteladósok megsegítéséről, a kölcsönmegállapodások esetleges átírásáról. Az Európai Bíróságtól viszont már április 30-án fontos útmutatásokat kaphatunk.
