Nagy vihart kavart a TASZ és az ombudsmani hivatal ügye

Lázár János lemondásra szólította fel az ombudsmant.

Előre egyeztetett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet programvezetője és az alapjogok felett őrködő ombudsmani hivatal egyik főosztályvezetője, hogy mikor lásson napvilágot a VIII. kerületi tűcsereprogramról készült, a józsefvárosi városvezetést elmarasztaló ombudsmani jelentés – írta meg a Magyar Nemzet a birtokába került dokumentumokra hivatkozva.

Székely László ombudsman szerint a lap hamis látszatot keltett, a valóságban a munkatársak leveleztek egymással. A Magyar Nemzet ezzel szemben dokumentummal tudja bizonyítani, hogy valóban egyeztetett Sárosi Péter és Borza Beáta. A TASZ programvezetője már elismerte, hogy azt üzente Borzának, jó lenne, ha nem a nyaralása alatt jönne ki a jelentés.

Kapronczay Stefánia., a jogvédő szervezet elnöke egyébként a Hír TV-nek elismerte: bevett gyakorlat volt a TASZ-nál, hogy beadványok megjelenéséről egyeztetnek az ombudsmani hivatallal.

A tűcsereprogram kapcsán szerdán nyilvánosságra hozott jelentést Kocsis Máté tájékoztatóján „koncepciózus, politikailag rendelt, a TASZ által megírt, lejárató” dokumentumként jellemezte. A Fidesz kommunikációs igazgatója, a VIII. kerület polgármestere arra a kérdésre, hogy az ombudsmannak le kell-e mondania az ügy miatt, azt válaszolta: ha a hivatal belső vizsgálata során kiderül, hogy az alapjogi biztos hibázott, akkor szerinte igen. Az üggyel kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is úgy vélekedett: amennyiben igazak a TASZ és az ombudsmani hivatal közötti levélváltásról megjelent hírek, Székely László biztosnak azonnal távoznia kell.

Az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának elnöke szerint az ügy számos kérdést vet fel. Rubovszky György (KDNP) ezért, ennek tisztázására az Igazságügyi bizottság hétfői ülésén kezdeményezni fogja, hogy a testület a közeljövőben hallgassa meg Székely Lászlót.

Ötszázezer és másfél millió forint közötti fizetést kap Zoltai Gusztáv a Miniszterelnökségtől – árulta el a Hír TV-nek Lázár János, aki pontos összeget nem mondott. Ismert, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját kormánytanácsadóvá nevezték ki.

A Magyar Nemzetnek Gulyás Gergely és Schmidt Mária is azt nyilatkozta, elfogadhatatlannak tartják Zoltai Gusztáv kormánytanácsadóvá való kinevezését. Fábry Sándor humorista szerint „erre a kisnyilasszerepre Zoltai meglehetősen alkalmasnak látszik”.

Szijjártó Pétert javasolja külgazdasági és külügyminiszternek kinevezni Orbán Viktor miniszterelnök az államfőnek. Navracsics Tibor, a tárca eddigi vezetője, akit az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó uniós biztosnak jelöltek, pénteken értesítette Áder János köztársasági elnököt és Orbán Viktort arról, hogy lemond miniszteri megbízatásáról az október elsejei európai parlamenti meghallgatásra történő eredményes felkészülése érdekében.

A külgazdasági és külügyminiszter-jelölt a kinevezése előtti bizottsági meghallgatásán közölte: külpolitika feladatának a magyar gazdasági érdekek érvényesítésének kell lennie.

Meggyőző előnnyel vezeti a főpolgármester-jelölti versenyt Tarlós István a Nézőpont Intézet felmérése szerint. Az ezer fős reprezentatív telefonos közvélemény-kutatás alapján a közös baloldali jelölt, Falus Ferenc jelenleg még Bokros Lajost (Modern Magyarország Mozgalom Párt) sem tudja megelőzni.

Bár a baloldali kis pártok hosszú heteken keresztül zajló fővárosi egyeztetési folyamat után jelentették be, hogy Budapest nagy részén sikerült megegyezniük egy polgármesterjelölt elindításában, sok helyen mégis lesz kihívójuk a saját térfelükről is. Az MSZP, az Együtt–PM és a DK 16 kerületben tudott megállapodni abban, hogy hármuk közül csak az egyik párt indítson polgármesterjelöltet, nagyrészt a másik két szervezet támogatásával. Ám ezek közül 10 városrészben egykori szövetségesük, a Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Párt vagy éppen a Schmuck Andor vezette szociáldemokraták önálló indulóit is nyilvántartásba vették.

Két héten belül gyanúsítottként hallgathatják ki Hiszékeny Dezső MSZP-s országgyűlési képviselőt, akinek mentelmi jogát hétfőn függesztette fel a parlament. Angyalföld volt alpolgármesterét akár már első gyanúsítotti kihallgatásakor szembesíthetik azzal a hangfelvétellel, amely információnk szerint bizonyítja, hogy ötmillió forint kenőpénzt kért egy kerületi üzlethelyiség bérleti jogáért.

Két hét múlva tovább csökkennek a családok terhei, a kormány – ahogy vállalta – folytatja a rezsicsökkentést: a tavalyi 20 százalékos csökkentések után szeptember elsejével az áram ára további 5,7 százalékkal lett olcsóbb, októbertől pedig az távhő ára csökken további 3,3 százalékkal – nyilatkozta Kurucz Éva kormányszóvivő kedden. A következő lépés a rezsiholdig létrehozása, amely az ipari rezsicsökkentés és a hazai vállalkozások versenyképességének javításának további alapja lesz.

A Magyar Nemzethez eljutott tanulmány szerint a lakossági fogyasztók járhatnak jól az állami közműholding létrehozásával. Az új rendszer a fogyasztók fokozottabb védelmét erősítheti, ugyanakkor az állami befolyásszerzés egyes módjai szúrhatják Brüsszel szemét.

Rogán Antal, Fidesz-frakcióvezető a héten jelentette be, hogy két, közösségi tulajdonban lévő nonprofit rezsiszolgáltató cég jöhet létre, ezek struktúrája a jövő év elején körvonalazódhat.

A Magyar Nemzet kérdésére Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője közölte, az elszámoltatás a forintkölcsönök esetén ugyanolyan elvek szerint zajlik majd, mint a devizahiteleknél. Azaz nem csupán a lakás-, de minden egyéb lakossági hitel esetén is vizsgálják a bankok egyoldalú kamatemelését, illetve azt is áttekintik, milyen egyéb olyan díjakat számláztak ki ügyfeleiknek, amelyek jogszabályellenesek.

A képviselők a jövő hét közepén fogadhatják el a bankok elszámoltatásáról szóló kormányzati törvényjavaslatot, amelynek eredményeként a kabinet számításai szerint átlagosan akár harmadával is csökkenhetnek a devizahitelesek törlesztőrészletei. A parlament szerdán új alkotmánybírákat is választhat, míg pénteken a paksi bővítésről tarthatnak vitát.

Orbán Viktor miniszterelnök egy eheti interjúban is hangsúlyozta: kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy a bankok elszámoltatásának köszönhetően a devizahitelesektől „tisztességtelenül elvett pénzeket” visszakapják az érintettek.

A kormányfő a Szent Rókus Kórház új épületének átadásán arról beszélt: szerinte a 2008-as szociális népszavazás legfontosabb eredménye az volt, hogy sikerült megakadályozni az egészségügy privatizációját, mert az egészségügyet nem lehet üzleti szempontok szerint működtetni.

Óriási érdeklődés mellett adták át a Lajta-Hanság Zrt. károlyházi tehenészeti telepének korszerű fejőházát. Az automatizált, körforgó rendszerű berendezést látva Nagy István, a mezőgazdasági tárca parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: ilyen gépekről egyetemista korukban csak álmodoztak. A fejlesztés egy 6,1 milliárdos beruházás során valósult meg, ennek 60 százalékát a Mezort csoport biztosította. A szalagátvágáson azonban az is szóba került: veszélybe kerülhet az eddigi fejlesztések eredménye.

Piaci szereplők szerint megakaszthatja az állattartó ágazat utóbbi években elindult fejlődését az uniós támogatások kormány által bejelentett átszabása. Az adócsalók és az orosz embargó okozta problémák mellett most az állattartó telepek fenntartóinak az elmaradt támogatások okozta gondokkal is meg kell küzdeniük. Sokan gondolkodnak azon, hogy felhagynak e tevékenységgel, s a könnyebb utat választva csak növénytermesztéssel foglalkoznak a jövőben. A kormány ebben nem hisz, a szaktárca álláspontja szerint a tervezett intézkedések kompenzálják majd a területalapú támogatásokon elszenvedett bevételkiesésüket.

Ismét kevesebbet kell fizetni a gyógyszerekért október 1-jétől: több száz, elsősorban a népbetegségek kezelésére szolgáló készítmény ára csökken. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által bevezetett vakliciteljárás nyomán főként a vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentők ára esett vissza.

Több helyütt is központi kérdéssé vált a tárgyalótermekben az utóbbi időben: elfogadható-e büntetőjogi rendszerünkben az életfogytig tartó fegyházbüntetés. A védők egyes súlyos bűncselekmények ügyében az Alkotmánybíróság (Ab) megkeresését indítványozták. Az Ab kedden kezdi meg annak a beadványnak a tárgyalását, amely szerint a tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés sérti az Emberi jogok európai egyezményét. Az igazságügyi tárca már dolgozik az új törvényjavaslaton.