Mindenki a tiszás megszorítócsomag célkeresztjében áll

A Tisza-szavazók is rosszul járnának Magyar Péter megszorítócsomagjának bevezetésével – mutatott rá az Alapjogokért Központ főigazgatója. Szánthó Miklós bejelentette, hogy megalakult a #Szabad Magyarok a Megszorítások Ellen Munkacsoport.

Magyarországon jelenleg egy családbarát, munkaalapú, adórendszer van – hangsúlyozta a #Szabad Magyarok a Megszorítások Ellen Munkacsoport alakuló ülésén és fórumán Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ főigazgatója kiemelte: a munkacsoport célja, hogy szakmai érveken keresztül bemutassa a tiszás megszorítócsomag elemeit, és hogy miért veszélyesek a társadalomra.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője (Fotó: Polyák Attila)

Szánthó szerint a csomag célkeresztjében áll mindenki, még azok is a kárvallottjai lennének a megszorításoknak, akik a Tisza Pártra szavaznak.

A program valójában egy lebukássorozat része, epizódja, és hivatalosan ebből a programból annyit tudunk a Tisza részéről, hogy letagadták. Bár nagyon nem nehéz elhinni, hogy ne ők írták volna, hiszen saját szakértőik aláírása is szerepel a dokumentumon

– emelte ki a főigazgató. Emlékeztetett: a megszorítócsomagon szerepelt a Tisza gazdasági csoportvezetőjének, Dálnoki Áronnak, Lengyel Lászlónak, illetve Felcsuti Péternek az aláírása is. A Tisza Párt megszorítócsomagja és az Európai Bizottság követelései kísértetiesen hasonlítanak egymásra – tette hozzá.

– Ha végignéznek ezeken a pontokon, akkor egyértelművé válik, hogy Ursula von der Leyenék kitaláltak egy tervet annak érdekében, hogy Ukrajnát tovább finanszírozhassák. Ehhez nagyjából 130-160 milliárd eurót akarnak összekaparni, ezt nyilvánvalóan a tagállami befizetések növeléséből lehet kizárólag összegyűjteni, amihez adóemelésre, megszorításokra van szükség – hangsúlyozta Szánthó Miklós.

Fotó: Polyák Attila

Az eseményen megrendezett kerekasztal-beszélgetésen Kusovszky Imréné, az Idősek Tanácsának tagja arról beszélt, hogy katasztrofális hatással járna a nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára a Tisza Párt megszorítócsomagjának bevezetése. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíjaktól megfosszák az időseket.

Boros Imre közgazdász rámutatott: minden magyar jövedelemtulajdonost rosszul érintene a megszorítócsomag. A munkavállalóktól, vállalkozóktól és a nyugdíjasoktól lehet a leggyorsabban és a legtöbben elvenni – jelezte.

Fotó: Polyák Attila

 

Miről is szól a Tisza Párt gazdasági programja?

Mint ismert, nemrég hozta nyilvánosságra az Index a Tisza Párt megszorítócsomagját, a sajtóhírek szerint a gazdaságpolitikai terveket tartalmazó gyűjteményen Dálnoki Áron vezetésével és mások mellett Lengyel László és Felcsuti Péter is dolgozott.

A több száz oldalas gazdasági tervezet radikálisabb átalakítást vázol fel a magyar közteherviselésben, mint bárki az elmúlt évtizedekben.

A Magyarország 2027–2035 gazdasági konvergenciaprogram címet viselő szakpolitikai tanulmánygyűjtemény azóta óriási visszhangot váltott ki, noha a Tisza Párt szerint nem létezik. Az Index ezért úgy döntött, hogy a teljes programot nyilvánosságra hozza, amelyet három részletben tud elolvasni ide, ide és ide kattintva.

Megdöbbentő olvasmány a Tisza 1300 milliárdos megszorítócsomagja (Forrás: Index)

A Tisza programja egyebek mellett ezeket az intézkedéseket vonultatja fel:

• A jelenlegi közteherviselési rendszer teljes átírását javasolják: jelentős adó- és járulékemelésekkel teremtenének elő évente 1300 milliárd forint többletbevételt.
• A progresszív szja-kulcsok bevezetése, a családi kedvezmények megvágása és a vagyonadó bevezetése széles társadalmi rétegek nettó jövedelmét csökkentené.
• A vagyonokra, a tőkejövedelmekre, a vállalkozásokra és a fogyasztási cikkekre kivetett új terhek új adófilozófia alapjait jelölik ki, miközben a tb-rendszert is privatizálnák.
• A program egészében olyan gazdaságpolitikai modellt rajzol fel, amely a szociális szempontokat a versenyképesség elé helyezi, jelentős kockázatokat vállalva a magyar gazdaság fenntarthatósága szempontjából.

A tervezet több olyan intézkedést is tartalmaz, amely alapjaiban írná át a magyar adórendszer eddig ismert logikáját:

• a családi és társasági adókedvezmények teljes eltörlése vagy radikális visszavágása,
• a társasági és tőkejövedelmek progresszív adóztatása, amely a magán- és vállalati befektetésekre is új terheket rakna,
• 32 százalékra emelt, európai összevetésben is extrém magas általános forgalmi adó, kiegészítve az alkoholra és dohányra kivetett új különadókkal, valamint
• új, szolidaritási elvre épülő nyugdíj- és egészségügyi járulékrendszer, amely több ponton a jelenlegi befizetési struktúrák teljes újragondolását igényelné.

Fotó: Polyák Attila

 

Vagyonadó: 500 millió fölött

A tervezet a vállalati szféra és a vagyonosabb középosztály felett sem hunyna szemet, itt jelentek meg azok az új adónemek, amelyek a nagyobb cégek vezetőit és a jelentősebb magánvagyonnal rendelkezőket is célba vennék. A dokumentum két ilyen terhet vázol fel: a vagyonadót és egy speciális különadót, együtt csaknem ezermilliárd forintos pluszbevételt célozva.

Az anyag szerint a vagyonadó önmagában 700 milliárd forintos adóemelést jelentene. Az adó minden belföldi és uniós vagyonra kiterjedne, ha annak értéke meghaladja az 500 millió forintot.

Érintett lenne az ingatlan, az értékpapír, az üzletrész, a 800 ezer forint feletti műtárgy, valamint minden olyan luxuscikk, amely 32 százalékos áfakulcs alá tartozik. Az adó mértéke évi 6,5 százalék, alapja pedig a vagyon aktuális értéke és az azon keletkező értéknövekmény.

Ehhez jönne még egy másik, kevésbé körülhatárolt, ám annál szélesebb merítésű különadó, amely további 250 milliárd forintos adóemelést céloz. Ez minden, harmadik országban tartott vagyonra vonatkozna – legyen szó ingatlanról, üzletrészről vagy bármilyen pénzügyi befektetésről. Az adó mértéke itt is 6,5 százalék.

Fotó: Polyák Attila

 

A kkv-k is pórul járnának Magyar Péterék terve szerint

A tervezet a pénzügyi szektor és a kisvállalkozások felé is éles fordulatot jelez. A biztosítóknak éves profitjuk 20 százalékát kellene kötelezően befizetniük egy úgynevezett szolidaritási alapba – vagyis a biztosítási piac minden szereplője közvetlenül finanszírozná az állami újraelosztást.

Még nagyobb horderejű változások érkeznének a kkv-szektorba. A Tisza Párt számára készült tervezet gyakorlatilag felszámolná a teljes kisadózói és egyszerűsített adózási rendszert, összesen mintegy 90 milliárd forintos adóemelést eredményezve. A dokumentum szerint

• az ekho megszűnne,
• a kiva gyakorlatilag megszűnne, és
• belépne a mikrovállalkozások tételes adója, amelyet az első két üzleti évben lehetne választani.

A programtervezet új járulékcsomagot is bevezetne, amely egy teljesen új közteherviselési struktúra alapjait mutatja:

• egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: 5 százalék
• nyugdíj-szolidaritási járulék: 2,5 százalék – a jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki, a dokumentum szerint a generációk közötti szolidaritás erősítése érdekében
• szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék – a szakképzés támogatására szolgálna, de egyben a munkaadók költségeit is tovább emelné
• szolidaritási egészségügyi járulék: 2 százalék – második egészségügyi jellegű teherként jelenik meg, a rendszer fenntarthatóságára hivatkozva
• bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: 1 százalék – célja a munkavállalók védelme csődhelyzet esetén, ám a járulék a bérköltségeket tovább növeli
• gyermekvédelmi hozzájárulás: 1,5 százalék

Borítókép: Szánthó Miklós (Fotó: Polyák Attila)