időjárás -1°C Mária 2021. December 8.
logo

Brüsszel elvenné az élelmiszerek feletti irányítást a tagállamoktól

Nagy Kristóf
2021.10.16. 07:18 2021.10.16. 10:12
Brüsszel elvenné az élelmiszerek feletti irányítást a tagállamoktól

Ismét elutasították Európa tagállamainak agrárminiszterei az Európai Bizottság 2030-as zöldcéljaihoz kapcsolódó stratégiáit. Ezek segítségével rendelné az EU központi szabályozás alá az európai mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást, így döntő befolyása lenne az élelmiszerpiac felett. Egyre több jel mutat ugyanakkor arra, hogy az élelmiszer feletti nemzeti önrendelkezés csökkentése a magyar baloldalnak sem lenne ellenére.

Az Európai Unió tagországainak agrárminiszterei elutasították az Európai Bizottságnak a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás átalakítását célzó, 2030-ig szóló terveit. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács hét eleji luxemburgi ülésén 

az európai nemzetek miniszterei egyetértettek abban, hogy az új uniós közös agrárpolitika (KAP) legfontosabb céljának a 2023 és 2027 közötti időszakban is a biztonságos és stabil élelmiszer-ellátásnak, valamint a gazdálkodók stabilitásának kell lennie.

A nyáron elfogadott új agrárpolitika és az új nemzeti programok 2023-tól megfelelően segítik az átállást a fenntartható gazdálkodásra, és hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. A támogatások mértékét is a zöldvállalásokhoz kötik. A júniusban hosszas viták után tető alá hozott KAP-megállapodás ellenére Brüsszel saját stratégiáit erőltetné rá a tagállamokra, kötelező irányelvek megalkotásával. A tagállamok többsége szerint a tervek csökkentenék a globális élelmiszer-hozzáférést is.

Álcázott központosítás

A gazdálkodóknak a növényvédők és a műtrágya használatának érdemi korlátozását, az állattartóknak az antibiotikumok használatának csökkentését, valamint a jelenleginél is magasabb, így költségesebb állatjóléti szabályokat írná elő kötelezően az Európai Bizottság. Ezenfelül a hagyományos fehérjeforrások helyett leginkább az innovatív laboratóriumi húsokat és a növényi, valamint rovari fehérjeforrásokat népszerűsítené. 

Brüsszel a stratégiájában meghatározná azt is, hogy a termelésből jelentős területeket kell kivonni, miközben a jelenleg művelésbe vont földek érdemi részén kisebb hozamokat eredményező ökológiai művelést kényszerítene ki.

A szakmai körökben szintén botrányosnak tartott erdészeti stratégia pedig az erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok egybehangzó véleménye szerint nem veszi figyelembe a többcélú erdőgazdálkodás gyakorlatait.

A tagállamok többsége elutasítja Brüsszel terveit. Ennek oka, hogy a várható hatásokról megjelent tanulmányok szerint az intézkedések jelentős termelés-visszaesést és érezhetően megdráguló élelmiszereket hoznának. Eredményük ráadásul kérdéses, mivel a tanulmányok szerint a 2030-as fenntarthatósági célokhoz alig járulnának hozzá a stratégiák, mert az unió határain kívül növekedne a kibocsátás. Az elutasítottság másik oka mind az erdőgazdálkodást, mind az élelmiszer-termelést érintő stratégiáknál, hogy Brüsszel csorbítaná a nemzeti önrendelkezést.

Odadobná a gazdákat a magyar baloldal

Nem vázolt fel eddig érdemi vidék- és agrárpolitikai terveket sem Dobrev Klára, sem Márki-Zay Péter, de 

a közös baloldali program tervezetében is csak általánosságok, illetve a kormány által már végrehajtott tervek szerepelnek. 

A Demokratikus Koalíció korábbi programjából ugyanakkor egyértelműbben kiderül, mit várhatnak a gazdák a baloldaltól. 

Gyurcsány Ferenc pártja szerint meg kellene nyitni a magyar földpiacot a külföldiek és a gazdasági társaságok előtt.

Előnyösnek tartanák a nagyvállalatok térnyerését, míg a családi gazdaságokat ezek alapanyag-termelőiként látnák szívesen. Ha Dobrev Klára és a baloldal alakíthatna kormányt 2022-ben, akkor a magyar gazdák kiszolgáltatottá válnának az agráróriásoknak, a génmódosított termesztés lobbijának és Brüsszel akaratának.

A baloldal tervei a vidékkel: napszám, szociális szövetkezet, széles körben nyitott földpiac és erős külföldi, nagyvállalati befolyás   Fotó: MTI/Balázs Attila

A baloldal foghíjas vidékprogramja vélhetően kormányra kerülésük esetén elegendő lenne, mivel a baloldali politikusok támogatnák, hogy a nemzeti hatáskör csorbuljon, és a mezőgazdasági termelést érintő legfontosabb döntéseket Brüsszel vegye kézbe. Ezt támasztja alá, hogy 

Dobrev Klára az Európai Parlament alelnökeként Brüsszel szinte összes olyan tervét megszavazta, amely szembemegy a gazdák érdekeivel. A baloldal ráadásul a magyar vidéket visszamaradott, hiányos infrastruktúrájú, elnéptelenedő, harmadik világbeli térséghez hasonlítja a programterveiben, ahol a munkaerőigényes mezőgazdasági ágazatok – elsősorban a napszám – és a szociális szövetkezetek adhatnának jövedelmet, kiegészítve a háztáji tartással. A baloldal összességében megbélyegzi a gazdatársadalmat annak hangoztatásával, hogy a földek jelentős része kormányzati érdekkörök tulajdonában van.

Márki-Zay Péter a vidékprogramjáról szinte semmit sem közölt eddig. A hódmezővásárhelyi polgármester ugyanakkor a közelmúltban megmutatta, mit várhatnak tőle a magyar gazdák: a település költségvetési hiányát részben a helyi földtulajdonosokra kivetendő termőföldadóból pótolta volna. A termőföld megadóztatása ugyanakkor alaptörvény-ellenes.

Erőltetett zöldmegállapodás

Nagy István agrárminiszter az uniós miniszterek tanácskozását követően kiemelte

Brüsszel a zöldmegállapodásban foglalt célok kötelező, számszerű és azonnali előírását akarja a tagállamokra erőltetni. Ezzel nemcsak felrúgná a KAP reformjáról elért politikai megállapodásban foglaltakat, de a mezőgazdasági termelés csökkenését idézné elő. 

A tárcavezető a luxemburgi ülésen azt hangsúlyozta: az uniós zöldcélok végrehajtásának árát nem lehet a lakossággal és a gazdákkal megfizettetni. Az agrárminiszter kiemelte: 

vitán felül áll, hogy a mezőgazdaságnak és a gazdáknak is hozzá kell járulniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a környezeti és a versenyképességi szempontok között. A KAP reformjáról idén júniusban megszületett politikai megállapodás megtalálta ezt az egyensúlyt.

Az erdészeti stratégiával kapcsolatban a tagállamok többsége szintén azt kifogásolta, hogy a jelenleg nemzeti hatáskörben meghozott és jól működő szabályozásokat központosítaná. A stratégia a szakmai bírálatok szerint ráadásul veszélybe sodorná egyebek mellett a faipart, ezáltal sokak megélhetését. 

Nem kap segítséget a sertéságazat

Tovább növelte az agrárminiszterek Brüsszel terveivel szembeni elutasítottságát a fokozódó energiaválság. A termeléshez és a szállításhoz elengedhetetlen energia árának drasztikus és kiszámíthatatlan emelkedése további komoly krízist jelent a termelőknek. A tagállamok visszautasítják, hogy Brüsszel ezt a válságot erőszakosan tovább mélyítse a korábbi megállapodások felrúgásával erőltetett központi stratégiájával. Az európai gazdák láthatóan nem érdeklik az Európai Bizottságot. Ez a tanácsülésen is megmutatkozott. Magyarország mellett több tagállam is felszólította Brüsszelt, hogy tegyen javaslatot a legmélyebb válságban lévő sertéságazat rendkívüli támogatására. A bizottság ezt elutasította, miközben a kezdeményező országok arra figyelmeztettek, hogy már a tehetősebb sertéstartó gazdaságok is a válság közelébe sodródtak.

Borítókép: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi