Az Európai Unió tagországainak agrárminiszterei elutasították az Európai Bizottságnak a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás átalakítását célzó, 2030-ig szóló terveit. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács hét eleji luxemburgi ülésén
az európai nemzetek miniszterei egyetértettek abban, hogy az új uniós közös agrárpolitika (KAP) legfontosabb céljának a 2023 és 2027 közötti időszakban is a biztonságos és stabil élelmiszer-ellátásnak, valamint a gazdálkodók stabilitásának kell lennie.
A nyáron elfogadott új agrárpolitika és az új nemzeti programok 2023-tól megfelelően segítik az átállást a fenntartható gazdálkodásra, és hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. A támogatások mértékét is a zöldvállalásokhoz kötik. A júniusban hosszas viták után tető alá hozott KAP-megállapodás ellenére Brüsszel saját stratégiáit erőltetné rá a tagállamokra, kötelező irányelvek megalkotásával. A tagállamok többsége szerint a tervek csökkentenék a globális élelmiszer-hozzáférést is.
Álcázott központosítás
A gazdálkodóknak a növényvédők és a műtrágya használatának érdemi korlátozását, az állattartóknak az antibiotikumok használatának csökkentését, valamint a jelenleginél is magasabb, így költségesebb állatjóléti szabályokat írná elő kötelezően az Európai Bizottság. Ezenfelül a hagyományos fehérjeforrások helyett leginkább az innovatív laboratóriumi húsokat és a növényi, valamint rovari fehérjeforrásokat népszerűsítené.
Brüsszel a stratégiájában meghatározná azt is, hogy a termelésből jelentős területeket kell kivonni, miközben a jelenleg művelésbe vont földek érdemi részén kisebb hozamokat eredményező ökológiai művelést kényszerítene ki.
A szakmai körökben szintén botrányosnak tartott erdészeti stratégia pedig az erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok egybehangzó véleménye szerint nem veszi figyelembe a többcélú erdőgazdálkodás gyakorlatait.
A tagállamok többsége elutasítja Brüsszel terveit. Ennek oka, hogy a várható hatásokról megjelent tanulmányok szerint az intézkedések jelentős termelés-visszaesést és érezhetően megdráguló élelmiszereket hoznának. Eredményük ráadásul kérdéses, mivel a tanulmányok szerint a 2030-as fenntarthatósági célokhoz alig járulnának hozzá a stratégiák, mert az unió határain kívül növekedne a kibocsátás. Az elutasítottság másik oka mind az erdőgazdálkodást, mind az élelmiszer-termelést érintő stratégiáknál, hogy Brüsszel csorbítaná a nemzeti önrendelkezést.
Odadobná a gazdákat a magyar baloldal
Nem vázolt fel eddig érdemi vidék- és agrárpolitikai terveket sem Dobrev Klára, sem Márki-Zay Péter, de
a közös baloldali program tervezetében is csak általánosságok, illetve a kormány által már végrehajtott tervek szerepelnek.
A Demokratikus Koalíció korábbi programjából ugyanakkor egyértelműbben kiderül, mit várhatnak a gazdák a baloldaltól.
Gyurcsány Ferenc pártja szerint meg kellene nyitni a magyar földpiacot a külföldiek és a gazdasági társaságok előtt.
Előnyösnek tartanák a nagyvállalatok térnyerését, míg a családi gazdaságokat ezek alapanyag-termelőiként látnák szívesen. Ha Dobrev Klára és a baloldal alakíthatna kormányt 2022-ben, akkor a magyar gazdák kiszolgáltatottá válnának az agráróriásoknak, a génmódosított termesztés lobbijának és Brüsszel akaratának.
A baloldal foghíjas vidékprogramja vélhetően kormányra kerülésük esetén elegendő lenne, mivel a baloldali politikusok támogatnák, hogy a nemzeti hatáskör csorbuljon, és a mezőgazdasági termelést érintő legfontosabb döntéseket Brüsszel vegye kézbe. Ezt támasztja alá, hogy
Dobrev Klára az Európai Parlament alelnökeként Brüsszel szinte összes olyan tervét megszavazta, amely szembemegy a gazdák érdekeivel. A baloldal ráadásul a magyar vidéket visszamaradott, hiányos infrastruktúrájú, elnéptelenedő, harmadik világbeli térséghez hasonlítja a programterveiben, ahol a munkaerőigényes mezőgazdasági ágazatok – elsősorban a napszám – és a szociális szövetkezetek adhatnának jövedelmet, kiegészítve a háztáji tartással. A baloldal összességében megbélyegzi a gazdatársadalmat annak hangoztatásával, hogy a földek jelentős része kormányzati érdekkörök tulajdonában van.
Márki-Zay Péter a vidékprogramjáról szinte semmit sem közölt eddig. A hódmezővásárhelyi polgármester ugyanakkor a közelmúltban megmutatta, mit várhatnak tőle a magyar gazdák: a település költségvetési hiányát részben a helyi földtulajdonosokra kivetendő termőföldadóból pótolta volna. A termőföld megadóztatása ugyanakkor alaptörvény-ellenes.
Erőltetett zöldmegállapodás
Nagy István agrárminiszter az uniós miniszterek tanácskozását követően kiemelte:
Brüsszel a zöldmegállapodásban foglalt célok kötelező, számszerű és azonnali előírását akarja a tagállamokra erőltetni. Ezzel nemcsak felrúgná a KAP reformjáról elért politikai megállapodásban foglaltakat, de a mezőgazdasági termelés csökkenését idézné elő.
A tárcavezető a luxemburgi ülésen azt hangsúlyozta: az uniós zöldcélok végrehajtásának árát nem lehet a lakossággal és a gazdákkal megfizettetni. Az agrárminiszter kiemelte:
vitán felül áll, hogy a mezőgazdaságnak és a gazdáknak is hozzá kell járulniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a környezeti és a versenyképességi szempontok között. A KAP reformjáról idén júniusban megszületett politikai megállapodás megtalálta ezt az egyensúlyt.
Az erdészeti stratégiával kapcsolatban a tagállamok többsége szintén azt kifogásolta, hogy a jelenleg nemzeti hatáskörben meghozott és jól működő szabályozásokat központosítaná. A stratégia a szakmai bírálatok szerint ráadásul veszélybe sodorná egyebek mellett a faipart, ezáltal sokak megélhetését.
Nem kap segítséget a sertéságazat
Tovább növelte az agrárminiszterek Brüsszel terveivel szembeni elutasítottságát a fokozódó energiaválság. A termeléshez és a szállításhoz elengedhetetlen energia árának drasztikus és kiszámíthatatlan emelkedése további komoly krízist jelent a termelőknek. A tagállamok visszautasítják, hogy Brüsszel ezt a válságot erőszakosan tovább mélyítse a korábbi megállapodások felrúgásával erőltetett központi stratégiájával. Az európai gazdák láthatóan nem érdeklik az Európai Bizottságot. Ez a tanácsülésen is megmutatkozott. Magyarország mellett több tagállam is felszólította Brüsszelt, hogy tegyen javaslatot a legmélyebb válságban lévő sertéságazat rendkívüli támogatására. A bizottság ezt elutasította, miközben a kezdeményező országok arra figyelmeztettek, hogy már a tehetősebb sertéstartó gazdaságok is a válság közelébe sodródtak.
Borítókép: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi
