Az 5 legjobb Stephen King-film – A Shawshank börtön sötét titka

Elérkeztünk Stephen King könyveiből, írásaiból készült film feldolgozásokat bemutató sorozatunk utolsó darabjához, a győzteshez.

2022. 05. 20. 20:00
Forrás: port.hu
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hétről hétre bemutattunk egy-egy alkotást az író műveiből készült adaptációkból és igyekeztünk különböző szempontok szerint osztályozni, majd sorrendbe állítani őket. Nem volt könnyű dolgunk. Számos nagyszerű King-film nem is került be az úgynevezett toplistára, de végül azért sikerült megtalálnunk az általunk öt legjobbnak ítélt mozit. Az ötödik helyet a Tortúra (Misery), a negyediket az Az (It), a harmadikat a Ragyogás (Shining), a másodikat pedig a Halálsoron (The Green Mile) szerezte meg. Ennek a vitathatatlanul impozáns listának a legelejére, kvázi megkoronázva az eddigieket, következzen az első helyezett film, az 1994-es Remény rabjai (Shawshank Redemption).


1. Remény rabjai (The Shawshank Redemption – 1994)

Az Amerikában 1994-ben, hazánkban pedig 1995-ben bemutatott, Tim Robbins és Morgan Freeman főszereplésével készült filmet az a Frank Darabont rendezte, aki a listánkon ezüstérmet szerzett Halálsoront is jegyzi. Így kijelenthetjük, hogy King-specialistának tekinthető, hiszen remekül érzi, érti a szerző sajátos világát és nagyszerűen képes azt maradéktalanul visszaadni a nézők számára. A remény rabjai először Stephen King első, kisregényeket tartalmazó gyűjteményében a  Different Seasonsben jelent meg még 1982 ben. Magyarországon A remény rabjai címmel jelent meg ez a gyűjtemény 1998-ban. A mű egyáltalán nem tartalmaz horrorisztikus, rémisztő, földöntúli jeleneteket, mégis az egyik legjobb (ha nem a legjobb) King-alkotás. 

A történet 1947-ben kezdődik, amikor felesége és annak szeretője meggyilkolásának vádjával, közvetett bizonyítékok alapján ártatlanul életfogytiglanra ítélnek egy bankárt. Andy Dufresne (Tim Robbins) hiába állítja, hogy nem ő volt a gyilkos. Bent idővel megbarátkozik Ellis Boyd „Red” Reddinggel (Morgan Freeman), aki Andy érkezésekor már húsz éve tölti életfogytiglani büntetését a Shawshank börtönben. 

Andy Dufresne (Tim Robbins) és Ellis Boyd „Red” Redding (Morgan Freeman) Fotó: Mafab.hu

A film egyrészt az ártatlanul bebörtönzött Andy és Red igaz barátságának története, másrészt pedig egy fordulatosan megírt, felkavaró, modern kori Monte Cristo-történet, ahol a mesteri szökést nem Edmond Dantes valósítja meg, mint Dumas regényében, hanem az éles eszű Andy Dufrense, aki időközben parádésan meg is kopasztja a gonosz börtönigazgatót. Darabont korhű, kissé kopottas képi világa nagyon realisztikusan mutatta be a Shawshank börtönt és ezáltal sikerült neki olyan érzést kelteni a nézőkben, mintha ők is börtönben lennének Andy és Red társaságában. 

Annak ellenére, hogy Stephen King regényében Red egy középkorú, fehér ír férfi, Frank Darabont kezdettől fogva Morgan Freemannek szánta a szerepet, aki parádésan keltette életre ezt a figurát. Ma már el sem tudjuk képzelni és meglehetősen idegenül is hangzik, hogy egykor Clint Eastwood, Harrison Ford, Robert Redford és Robert Duvall is ott volt a jelöltek között.

Kockáról kockára szippant be a film, sodródunk Andy kezét fogva az eseményekkel egészen a zseniálisan megkomponált végkifejletig. Nem véletlen, hogy a tévéadókon az egyik legtöbbet játszott film, hiszen mindig biztosan hozza az elvárt nézettséget. Érdekesség, hogy a mozibemutatót követő kiábrándító bevételi adatok ellenére a Warner 320 ezer példányban juttatta el a VHS-kópiákat az amerikai videótékákba.

A Remény rabjait végül a legtöbb alkalommal kölcsönözték ki 1995-ben, és minden idők egyik legsikeresebb VHS-kiadványa lett. Darabont filmjét 1995-ben hét Oscar-díjra jelölték: a legjobb film, Morgan Freemant a legjobb férfi főszereplő, legjobb operatőr (Roger Deakins), legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb filmzene, legjobb vágás, legjobb hang kategóriákban. De végül egyet sem kapott meg, amiért erősen okolható a Forrest Gump, ami tarolt az akkori Oscar-gálán. A Remény rabjait nagyon szereti a közönség. 2009-ben az Internet Movie Database (IMDB) honlap látogatóinak szavazatai alapján a 250 legjobb mozifilmet felvonultató toplista első helyére került, megelőzve A Keresztapa című filmet és ezt a pozícióját azóta is töretlenül őrzi. Így talán nem meglepetés, hogy a King-adaptációkat bemutató listánkon is megszerezte az első helyet. 

Idővonal: A Remény rabjait 1994-ben mutatták be. Abban az évben, amikor a San Marinó-i Forma–1-es futamon halálos balesetet szenvedett a 34 éves, háromszoros világbajnok brazil autóversenyző, Ayrton Senna és Brazília válogatottja megnyerte az Egyesült Államokban rendezett labdarúgó világbajnokságot. Marseille-ben kommandós akcióval ért véget az Air France utasszállító gépének 55 órás túszdrámája. A gépet december 24-én Algírban négy iszlám fegyveres kerítette hatalmába. Július 21-én hajnalban bomba robban a budapesti Mátyás-templom Halászbástya felőli oldalánál, senki sem sérül meg, de nagy anyagi károkat okoz a merénylet. Az év folyamán Szegeden, a Rókus-templomnál, valamint a Parlament XIX. kapujánál is pokolgépet robbantottak. Fodor Gábor országgyűlési képviselő kilépett a Fideszből és az SZDSZ-hez csatlakozott. A magyarországi választásokat pedig Horn Gyula vezetésével a Magyar Szocialista Párt nyerte meg. (Wikipédia)

A Remény rabjaival lezárult Filmkép sorozatunk első blokkja. A jövő héttől egy új blokkot indítunk, de azt, hogy mi lesz az új tematika, egyelőre fedje homály. Annyit árulunk el mindössze, hogy egy világhírű színész filmjei kerülnek górcső alá.

Borítókép: Tim Robbins és Morgan Freeman a film egyik ikonikus jelenetében (Fotó: Port.hu)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.