A Tomb Raider mögött komoly kreatív csapat áll. A fejlesztést és az egyik showrunneri feladatot Phoebe Waller-Bridge (Bolhafészek, Indiana Jones és a sors tárcsája) látja el, mellette Chad Hodge (Wayward Pines) dolgozik a történeten. Waller-Bridge szerződtetése a garancia rá, hogy a sorozatot ne érje olyan szexista vád, mint ami Lara Croft esetében természetszerűen fennáll, hiszen a színészként is dolgozó forgatókönyvíró a rétegelt női karaktereiről híres. A rossz emlékű utolsó Indiana Jones mozifilm miatt viszont jogos az aggodalom is. A rendezői széket Jonathan Van Tulleken foglalja el, aki legutóbb a nagy sikerű Sógun sorozaton dolgozott. A forgatás 2026. január 19-én indul, a premier várhatóan 2027-ben lesz az Amazon Prime Videón.

Tomb Raider és a többiek botladozásai
A videójátékok filmes feldolgozásai hagyományosan rossz hírűek. A Kaptár-filmek, a Mortal Kombat első próbálkozásai, a Doom, a Max Payne, a Hitman vagy a BloodRayne mind a kritikai kudarc szinonimái lettek, és a mozipénztárakat sem döngették meg. Legutóbb a Borderlands tavalyi filmváltozata dühítette fel különösen a rajongókat. A három eddigi Tomb Raider-film (2001-ben és 2003-ban Angelina Jolie főszereplésével, majd a 2018-as Alicia Vikander-féle reboot) sem tudta igazán feledtetni az „átlagos” címkét, ezek ugyanakkor sokáig a műfaj kiemelkedő sikerének számítottak.
A Paramount két filmje 274 és 160 millió dollárt fialtak, az MGM rebootja szintén hajszálpontosan 274 millió dollárt hozott a stúdió konyhájára, aminek a folytatása pár éve a jogi hercehurca miatt esett kútba. Az Amazon 2021-ben vásárolta fel az MGM-et, és most a sorozatot is ők készítik el, Vikander viszont ezzel bukta a szerepet.
De ha nem is rosszak, a legtöbb adaptáció legfeljebb közepesnek bizonyult: a Perzsia hercege vagy az Uncharted sem tudott maradandó lenyomatot hagyni, noha sztárszereposztásuk és látványviláguk papíron ígéretesnek tűnt. Sokáig a 2016-os Warcraft számított a legtöbb bevételt hozó videójáték-adaptációnak, 439 millió dolláros bevétele mégis a várakozásokon aluli teljesítménynek bizonyult, és kritikai fogadtatása sem volt egyértelműen pozitív.