Bálványos: A szabadegyetemtől a gasztrooázisig

A község minden túlzás nélkül felkerült Erdély gasztrotérképére.

Miután a trianoni rablóbéke Romániának ítélte Erdélyt, a Partiumot és a Bánság nagy részét, a berendezkedő román államhatalom legfőbb törekvése az volt, hogy a frissen szerzett területeket stabilizálja, bebiztosítsa. A feladat nem lehetett egyszerű: történelmileg a románságnak nem sok köze volt eme magyar országrészekhez, amelyek területén államalkotó tapasztalatú és önrendelkezési igényű, más nyelvű nemzeti közösségek éltek milliós lélekszámban.

Minden lehetséges eszközt bevetettek: ideológiai megalapozottságú állami terrort, az etnikai diszkrimináció legkülönfélébb változatait, a magyar javak elkobzását, magyar egyetemek felszámolását. A két világháború közötti erdélyi magyar életet megannyi irodalmi mű jeleníti meg, legrealistábban talán Wass Albert Jönnek című munkája.

Az etnikailag homogén Románia megteremtésének programja nem meglepő módon kiterjedt arra is, hogy minden megszerzett településnek kötelezően használandó román nevet adjanak, nem ritkán olyat, melynek semmi köze nem volt az több évszázados vagy akár évezredes magyar névhez. Olyan települések százai kaptak román nevet, ahol román ember jószerivel meg sem fordult soha. Jómagam egyről tudok, amely csodával határos módon megúszta a kényszerkeresztelést, s ez Bálványos.

Szép mítosz lenne, ha ezért választották volna 1989 decemberében egy kézdivásárhelyi tömbházlakásban összegyűlt fiatalok, többek között Török Sándor későbbi polgármester, Németh Zsolt, a Fidesz egyik meghatározó politikusa, Sántha Attila író és David Campanale angol újságíró az általuk kezdeményezett nyári szabadegyetem helyszínéül Bálványost. (A ma már ezreket megmozgató rendezvény történetével kapcsolatban többek között az Erdélyi Napló közölt az alapítókat megszólaltató, jól dokumentált összeállítást a 25. évforduló alkalmából, mely ITT érhető el.)

A bálványosi tábor néhány év alatt „kinőtte” a helyszínt, kemping egyszerűen képtelen volt infrastrukturálisan eleget tenni a megnövekedett igényeknek, hadd említsek egyetlen szempontot: több száz táborlakónak két zuhany állt rendelkezésre. 1997-ben a szervezők Tusnádfürdőre költöztették a rendezvényt, Orbán Viktor gratulált is ehhez akkori köszöntő beszédében: megjegyezve, hogy nem muszáj a nyári szabadegyetemet egybekötni egy túlélési gyakorlattal. Így lett Tusnádból és Bálványosból Tusványos.

Bálványos látogatottsága, népszerűsége jelentősége csökkent, miután a tábort elköltöztették, akkor vált ismét referenciaponttá, amikor Szarvadi Loránd és felesége, Téglás Zsuzsa a mindössze néhány házból s egy kempingből álló tulajdonképpeni településtől három kilométerre festői környezetben épült szállodát, amely anno a Kárpátok (Carpati) nevet viselte, gyönyörűen felújította s újabb épületeket húzott fel mellé. Létrehozták Erdély egyik legszebb és legszínvonalasabb vendéglátó központját, ahol minden együtt van: wellnessközpont sóbarlanggal, gyógyfürdővel, hangulatos szobák, csodás kilátás, kalandpark és magas szintű gasztronómia.

Mindemellett itt működik Erdély egyik legizgalmasabb borszaküzlete is Indivino néven, ahol nemcsak legendás dűlőszelektált borokat lehet kapni élvonalbeli tokaji termelőktől, többek között a borászfejedelem Szepsy István pincéjéből, de évjáratos különlegességeket is, a villányi Gere pincészet Kopárjából például három évjárat is megvásárolható itt. Ha ismerősen cseng az Indivino név, akkor az nem véletlen, a DiVino erdélyi testvéregységét, a sepsiszentgyörgyi Indivinót is átvették néhány éve Szarvadiék, jelentősen emelve a borbár gasztronómiai kínálatát.

A Bálványos Resort dizájnja a hagyománynak és a modernitásnak szemgyönyörködtető elegyét nyújtja. A természetközeliség a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt része az élménynek, a hegyek és erdők ölelésében fekvő szálloda dekorációjában értő kézzel és kiváló esztétikai érzékkel használták a faanyagot, remek ötlet a dézsás zuhany, a falakat díszítő kortárs képzőművészeti alkotások is szervesen belesimulnak az összképbe. Az üvegajtókon gravírozott rovásfelírással kulcsszavak: Bálványos, Székelyföld, Isten hozott. A szálloda látványvilágának minősége bizonyára összefügg azzal, hogy Szarvadiék a szintén borértő, borrajongó és borforgalmazó Hegedüs Ferenccel, Kézdivásárhely legjobb étterme, a Jazz bistro tulajdonosával közösen alapították meg és működtetik a Bálványos Art Camp nevű képzőművészeti tábort, amit a szakma Erdély vezető táboraként emleget.

Az időközben Forest névre keresztelt szálloda-vendéglő mellett további két étkezőegységet is elindítottak. Elsőnek 2016-ban a Gastrolabot, mert a szállodaétterem már nem bírta el a wellnessközpontnak köszönhetően megnövekedett forgalmat, itt a kezdetekben személyesen Zsuzsa asszony főzött bográcsos ételeket, mindig mást, a kísérletezés ihlette az egység nevét, a lab ugyebár a laboratóriumra utal.

Ma már szabályos étteremként működnek, komoly ételválasztékkal, de megőrizve a kísérletező szellemiséget. Rokonszenves gesztus, hogy a Tiltott Csíki Sörmanufaktúrától számolt távolságot jelző kilométerkövet, mely fontos részét képezi a Csíki söröző franchise dizájnjának, ott találjuk a Gastrolab bejárata mellett, annak dacára, hogy a két vendéglátós intézményrendszer független egymástól, a kapcsolódás legfeljebb annyi, hogy a bálványosi éttermek italkínálatában megtalálhatók a csíkszentsimoni sörök.

A másik új hely Fork néven indult s a fine dining világát célozta meg. Ezzel Bálványos minden túlzás nélkül felkerült Erdély gasztrotérképére, három olyan étteremmel, amelyek bármelyik nagyvárosban megállnák a helyüket. Érdekességként hadd említsem meg, hogy a házaspár a román fővárosban is elindított azonos filozófiával egy Gastrolab valamint egy Fork nevű éttermet, amelyek sikeresen működnek az utóbbi tíz évben hihetetlenül sokat fejlődött bukaresti közegben.

Mindhárom bálványosi étterem megérdemli, hogy részletesen, külön-külön foglalkozzunk velük, amit a továbbiakban meg is teszünk.

A képek a szerző felvételei.

Elérhetőségek:

Bálványos Resort

Dn.11c, Km. 23, Torja