Csak az az operett lehet sikeres, amelynek címe tíz betűből áll

Az operett műfaja figyelemre méltó karriert futott be, így magától értetődő, tucatnyi író csábult el és írt operettlibrettót. Akadt köztük tehetséges tollforgató, de ne hallgassuk el az igazságot, a listán megbújt néhány kókler is. S bár a zeneszerző személye perdöntő, rendkívül amatőr lenne félvállról venni a szövegkönyvet és íróját. Hálás feladat tehetséges librettisták életét és munkásságát felemlegetni, ugyanakkor nehéz is, mert jelenleg ez egyelőre csakis a teljesség igénye nélkül születhet meg. A középpontba ezúttal Bakonyi Károly, aki máig népszerű darabok szövegkönyvét jegyzi.

További Vélemény híreink

A mulattatás nagymestere: Somossy Károly és attrakciói

„Könnyű” műfaj, nehéz munka

Az operett-téma a legritkább valami a világon, a közönség laikus szeme előtt talán hihetetlennek tűnik fel, de tényvaló, hogy jó történelmi tragédiát könnyebb írni, mint jó operettet [...]

– fogalmazott Harsányi Zsolt (1887–1943) író, újságíró – aki többször dolgozott együtt Bakonyival – 1917-ben a Színházi Élet hasábjain megjelent Utazás a súgólyukon túl című publicisztikájában.

Bakonyi Károly – mint oly sok operettlibrettista kollégája – nem csupán operett-szövegkönyveket írt, de kétségkívül a több száz előadást is megélt operettdarabok munkássága ékkövei. E cikkben rá szeretnék emlékezni, melyben nem kevésbé tehetséges szerzőt, Bakonyi egykori alkotótársait, Huszka Jenőt és Martos Ferencet hívom segítségül. Nos, nem kell semmiféle boszorkányságra gondolni, az idézett gondolatok forrása ugyanis nem más, mint egy, a Bakonyi halálát követő napokban, Az Est hasábjain megjelent cikk 1926-ból.

Lelkes szerzőtárs

A Nagyváradon, 1873-ban született Bakonyi a magyar operett fejlődésének egy fontos állomásán volt jelen:

ugyanis az 1902-ben bemutatott Bob hercegnek Martos Ferenccel közösen jegyezték a szövegkönyvét, Huszka Jenő pedig a zenéjét szerezte. Ez a darab pedig – azon felül, hogy kiállta az idő próbáját – az első olyan magyar operett, amelyet külföldi színpadokon is sikerrel mutattak be. A komponista így emlékezett vissza alkotótársára: „Bakonyi Károly a legjobb fiatalkori barátom volt. Sokáig együtt laktunk. Zeneakadémiai növendék koromban ő inspirált engem arra, hogy dolgozzam. Mikor a Bob herceget írtuk Martossal, ő volt az, egyik szerzőtársa, közülünk talán a leglelkesebb.”

Bakonyi Károly - martos ferenc — *Bakonyi Károly és Martos Ferenc, akik a Bob herceg című operett szövegkönyvén is közösen dolgoztak (Forrás: Színházi Élet (1914))*

A magyarországi operett forráskatalógusában szám szerint kilenc műnél olvashatjuk a Bakonyi nevet, köztük két daljátéknál is, a János vitéznél (1904) és a Rákóczinál (1907), amelyek zeneszerzője Kacsóh Pongrác volt. Nos, a Rákóczi kevésbé ismert, de Petőfi Sándor János vitézének daljátékváltozata, amelynek verseit Heltai Jenő szerezte, még ma is népszerű.

Kálmán Imre első operettjében is közreműködött mint szövegíró: a Tatárjárás zajos sikert aratott a Vígszínházban 1908-ban. Az 1896-ban megnyílt Vígszínházban százhatvanhatszor játszották, ám már a tizenötödik előadás is példátlan volt a teátrum addigi történetében:

„A Vígszínház fennállása óta a legnagyobb anyagi sikerét a Kálmán Imre és Bakonyi Károly Tatárjárás című operettjével aratta. Még nem volt példa arra, hogy egy színdarab tizenöt előadásán egymásután elkeljenek az összes jegyek úgy, hogy a Tatárjárás eddigi előadásain, még egyszer sem nyitották ki az esti pénztárt.”

S bár a siker – színházi előadás esetében különösen – többtényezős műfaj, Bakonyi mégiscsak meghatározó szereplője ezen alkotásoknak.

A szerzőpáros ezt követően 1910-ben tért vissza a Vígbe Az obsitos című operettel, majd az 1914-ben, a Népoperában bemutatott Kiskirályon dolgoztak közösen. Huszkával is újra együttdolgoztak a Nemtudomka című operetten, amelynek verseit Harsányi Zsolt írta.

De Szirmai Alberttel is összesordorta az élet, s megszületett a Mágnás Miska (1916) és a Gróf Rinaldó (1918) szövegkönyve.

Más műfajokban is otthonosan mozgott: írt katonadrámát, de elbeszélést is. Sőt, szakmai útjuk keresztezi egymást Buttykay Ákos (Buttykay az a szerző, aki a mai Nagymező utcai operettszínház megnyitására Olivia hercegnő címmel új operettet írt) zeneszerzővel is, méghozzá a Magyar Királyi Operaházban bemutatott Hamupipőke című mesejáték kapcsán, bár az előzetes reményeket nem váltotta be a mű – igaz, ebben oroszlánrésze volt a zenének.

Bakonyi, dr. Bakonyi, merthogy jogot végzett, a magyar operett zajos sikereinek emblematikus szerzője, temetésén pedig részt vett a magyar kulturális elit, barátok, szerzőtársak.

*Bakonyi Károly temetése 1926-ban Forrás: Az Est (1926)*

A szerző végakarata szerint a temetésen felcsendült a János vitéz című daljáték ikonikus, Egy rózsaszál szebben beszél című sláger is. A búcsúbeszédek előtt Bagó dalát a Király Színház énekkara és Nádor Jenő színművész adta elő.

Végezetül pedig nem másról, mint a jó operett titkáról szeretnék szólni, ami bár összetett, a librettistának egyféle megoldást mégis sikerült találnia. Martos Ferenc elevenítette fel a patikamérlegen kiszámolt operettcímek jelentőségét:

Volt egy kabalája. Azt mondotta midig, hogy csak annak a darabnak lehet sikere, amelynek a címe tíz betűből áll: Tatárjárás, János vitéz, ez mind tízbetűs cím. Igaza volt Bakonyi Károlynak.