Donald Tusk lengyel kormányfő − a Do Rzeczy tudósítása szerint − a V4-ek prágai csúcstalálkozója előtt kijelentette: „Visszajövök Prágából, és elmondom, van-e még értelme a visegrádi csoportnak vagy sem.” Nem azt mondta, hogy ott, helyben, a partnerei szemébe nézve fogja közölni ezzel kapcsolatos véleményét. Nem. Majd utólag, otthon mondja meg azt, amit már akkor is tudott, mielőtt Prágába utazott volna.
Közölte még, hogy Prágában ellenőrizni kívánja, vajon a V4 olyan formátum-e, amely támogat minden értelmes tevékenységet az Európai Unióban. Értelmes tevékenységen nyilván az ukrajnai háború fegyveres támogatását, a problematikus ukrán mezőgazdasági termények korlátlan Európába áramoltatását, a brüsszeli diktátumok szolgalelkű támogatását értette. Azt is mondta, hogy a V4-ek akkor voltak eredményesek, amikor mindannyian erős támogatói voltunk a Nyugat megerősítésének és demokraták voltunk. Ez magyarra fordítva annyit jelent, hogy számára akkor volt elfogadható a V4, amikor mind a négy tagországban balliberális kormányzat volt hatalmon. Európában ma ez az irányzat dominál, de ha Tusk elvtárs úgy látja, hogy ettől az unió megerősödött, akkor sürgős szemvizsgálatra szorul.
A prágai találkozó után Orbán Viktor miniszterelnök úgy vélte, hogy a nézetkülönbségek ellenére lát esélyt az együttműködésre, mert a négy ország érdekei több területen is azonosak.
Ma még nem tudni, hogy Donald Tusk a józan érvekből mennyit hajlandó méltányolni, de az is nagyon elgondolkodtató, ami ugyancsak a napokban történt. A Mandiner és a PestiSrácok.hu is beszámolt arról, hogy a történelemoktatással kapcsolatban felháborító lépésre szánta el magát Donald Tusk új lengyel kormányzata.
Hírek szerint minden, a kereszténységre és a magyar–lengyel kapcsolatokra vonatkozó részt kivennének a tananyagokból, mivel azok „nem megfelelő módon” hivatkoznak a lengyel–magyar kapcsolatokra. Kikerülnének az alaptantervből a középkori lengyel–magyar együttműködéssel kapcsolatos adatok, a Rettegett Iván orosz cár ellen eredményesen harcoló Báthory István lengyel király uralkodása, és újfajta értelmezésben tárgyalnák a magyarországi szabadságharcokat, felkeléseket is.
Az MTA magyar–lengyel történész vegyes bizottsága tiltakozó nyilatkozatát Mitrovics Miklós történész fogalmazta, s azt hatvannégy lengyel és magyar történész írta alá. Ebben utaltak a kifogásolható lépésekre, s leszögezték, hogy a tervezet három ponton hátrányosan kezeli a magyar–lengyel történelmi kapcsolatokat.
