A június 9-i EP- és önkormányzati választás alapjaiban formálta át a magyar pártrendszert, ami a 2026-os választásra új helyzetet teremt. Az új helyzet pedig új stratégiát is megkövetel majd. De nézzük, hogyan értékelhetők az eredmények, és milyen következményekkel járnak az egyes politikai szereplők számára!
A Fidesz–KDNP pártszövetség az EP-választáson 44,9 százalékos eredményt ért el, ami teljesen megegyezik a 2014-es parlamenti választás arányával, amellyel a kormányoldal kétharmados parlamenti többséget szerzett. Ráadásul ezt az eredményt most a kormányzati ciklus kellős közepén érte el a Fidesz úgy, hogy az elmúlt években súlyos gazdasági válság sújtotta egész Európát, a háború következtében energiaválság is kialakult.
Ugyancsak nehezítette a kormányoldal pozícióját a kegyelmi ügy, amelynek ürügyén előlépett Magyar Péter is, aki az utóbbi hónapokban igen intenzíven támadta a kormányoldalt. Ezekhez az előzményekhez képest egészen elképesztő teljesítmény a 44,9 százalékos listás eredmény, 2014-ben csak a kormányzati ciklus végén sikerült ilyen jó eredményt elérni.
Természetesen annak a politikai közösségnek, amelyik az elmúlt lassan két évtizedben a mindent elsöprő győzelmekhez szokott, az Európa-rekorder eredmény sem okoz már eksztázist. Szomorúságot okozott Győr, Nagykanizsa és Szolnok elvesztése, azonban vigaszt nyújtott Eger, Miskolc, Salgótarján és Baja meghódítása. Összességében elmondható, hogy a kormánypártok a ciklus közepéhez képest kiváló eredményt értek el, mindkét választást megnyerték. Azonban Magyar Péter 29,5 százalékos szereplése azt üzeni: van egy viszonylag széles szavazói réteg, amelyik annyira elégedetlen, hogy bárkire hajlandó leszavazni, még egy olyan narcisztikus és folyamatosan saját magának is ellentmondó alakra, mint Magyar Péter.
Ennek első számú ellenszere a gazdasági helyzet javulása. Az elmúlt tizennégy évben egyetlen választást sem tartottak olyan nehéz gazdasági helyzet közepette, mint most.
Még 2022-ben is pozitív volt az emberek gazdasági várakozása, ugyanis a koronavírus-járvány után gyorsan felpattant a magyar gazdaság, és kiugróan magas volt a gazdasági növekedés. A 2023-as év viszont rendkívül nehéz volt: a magyar gazdaság több más európai országhoz hasonlóan recesszióba süllyedt, reálbércsökkenés és rendkívül magas infláció volt. Idénre ugyan növekedésnek indult a gazdaság, az infláció eltűnt és a reálbéremelkedés is visszatért, de mindig kell legalább egy féléves időszak ahhoz, hogy a gazdasági javulást az emberek a saját hétköznapjaik szintjén is érezzék. Ennek már vannak jelei, például a fogyasztás és a boltok forgalma növekedésnek indult.
A fő kérdés 2026-ra az, hogy sikerül-e ismét stabil növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot, és sikerül-e ezt érezhetővé tenni széles társadalmi rétegek számára.
Ha igen, akkor Magyar Péter vitorlájából is ki lehet fogni a szelet, ugyanis szavazóinak jelentős része protestszavazó, akik a gazdasági szempontok miatt akartak üzenetet küldeni a kormánynak. Ha visszatér a gazdasági konjunktúra, akkor a protesthangulat is jelentősen csökken majd. Erre egyébként Orbán Viktor is utalt a közmédiának adott interjúban, amelyben a gazdaság és a kormányzati politika erősítését tűzte ki célul.