A június 9-i EP- és önkormányzati választás alapjaiban formálta át a magyar pártrendszert, ami a 2026-os választásra új helyzetet teremt. Az új helyzet pedig új stratégiát is megkövetel majd. De nézzük, hogyan értékelhetők az eredmények, és milyen következményekkel járnak az egyes politikai szereplők számára!
A Fidesz–KDNP pártszövetség az EP-választáson 44,9 százalékos eredményt ért el, ami teljesen megegyezik a 2014-es parlamenti választás arányával, amellyel a kormányoldal kétharmados parlamenti többséget szerzett. Ráadásul ezt az eredményt most a kormányzati ciklus kellős közepén érte el a Fidesz úgy, hogy az elmúlt években súlyos gazdasági válság sújtotta egész Európát, a háború következtében energiaválság is kialakult.
Ugyancsak nehezítette a kormányoldal pozícióját a kegyelmi ügy, amelynek ürügyén előlépett Magyar Péter is, aki az utóbbi hónapokban igen intenzíven támadta a kormányoldalt. Ezekhez az előzményekhez képest egészen elképesztő teljesítmény a 44,9 százalékos listás eredmény, 2014-ben csak a kormányzati ciklus végén sikerült ilyen jó eredményt elérni.
Természetesen annak a politikai közösségnek, amelyik az elmúlt lassan két évtizedben a mindent elsöprő győzelmekhez szokott, az Európa-rekorder eredmény sem okoz már eksztázist. Szomorúságot okozott Győr, Nagykanizsa és Szolnok elvesztése, azonban vigaszt nyújtott Eger, Miskolc, Salgótarján és Baja meghódítása. Összességében elmondható, hogy a kormánypártok a ciklus közepéhez képest kiváló eredményt értek el, mindkét választást megnyerték. Azonban Magyar Péter 29,5 százalékos szereplése azt üzeni: van egy viszonylag széles szavazói réteg, amelyik annyira elégedetlen, hogy bárkire hajlandó leszavazni, még egy olyan narcisztikus és folyamatosan saját magának is ellentmondó alakra, mint Magyar Péter.
Ennek első számú ellenszere a gazdasági helyzet javulása. Az elmúlt tizennégy évben egyetlen választást sem tartottak olyan nehéz gazdasági helyzet közepette, mint most.
Még 2022-ben is pozitív volt az emberek gazdasági várakozása, ugyanis a koronavírus-járvány után gyorsan felpattant a magyar gazdaság, és kiugróan magas volt a gazdasági növekedés. A 2023-as év viszont rendkívül nehéz volt: a magyar gazdaság több más európai országhoz hasonlóan recesszióba süllyedt, reálbércsökkenés és rendkívül magas infláció volt. Idénre ugyan növekedésnek indult a gazdaság, az infláció eltűnt és a reálbéremelkedés is visszatért, de mindig kell legalább egy féléves időszak ahhoz, hogy a gazdasági javulást az emberek a saját hétköznapjaik szintjén is érezzék. Ennek már vannak jelei, például a fogyasztás és a boltok forgalma növekedésnek indult.
A fő kérdés 2026-ra az, hogy sikerül-e ismét stabil növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot, és sikerül-e ezt érezhetővé tenni széles társadalmi rétegek számára.
Ha igen, akkor Magyar Péter vitorlájából is ki lehet fogni a szelet, ugyanis szavazóinak jelentős része protestszavazó, akik a gazdasági szempontok miatt akartak üzenetet küldeni a kormánynak. Ha visszatér a gazdasági konjunktúra, akkor a protesthangulat is jelentősen csökken majd. Erre egyébként Orbán Viktor is utalt a közmédiának adott interjúban, amelyben a gazdaság és a kormányzati politika erősítését tűzte ki célul.
Pártpolitikai szempontból Magyar Péter megjelenése átalakította az ellenzéki erőviszonyokat. Ez természetesen a Fidesztől is új stratégiát követel meg, amivel kapcsolatban a miniszterelnök a választást értékelő beszédében úgy fogalmazott: „A mai napon legyőztük a régi ellenzéket, a mai napon legyőztük az új ellenzéket, és mindegy, hogy hívják az éppen soros ellenzéket, újra és újra, mindig le fogjuk őket győzni!” Ez azt jelenti, hogy a kormányfő is érzékelte az új helyzetet, az új ellenzéki erőviszonyokat, és ennek megfelelően fogja majd kialakítani a kormányoldal taktikáját.
A Fidesz Európa egyik leginnovatívabb pártja, mindig megtalálja a legmegfelelőbb eszközt és stratégiát. Magyar Péter kapcsán is ez lesz a helyzet!
A régi baloldali pártok esetében a helyzet nagyon sötét. A Momentum pártvezetése lemondott, és várhatóan a már többször megbukott Fekete-Győr András tér vissza a párt élére. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha egy bukott politikus tér vissza a reflektorfényre, akkor az már nem egy sikersztori, Fekete-Győr feltehetően a 2026-ban várható felszámolásig fogja elnavigálni a Momentumot, amely egy süllyedő hajó. Erősen kérdéses például az is, hogy az egyetlen sikeres polgármesterük, Soproni Tamás bennmarad-e a pártban, ugyanis a terézvárosi polgármesternek már egyáltalán nem érdeke a lila szín, sokkal jobban járna, ha csak valamilyen helyi civil szervezet színeiben indulna el a következő választáson.
Ugyancsak nehéz a helyzete a Demokratikus Koalíciónak, amely még az árnyékkormányt is feloszlatta. Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára rövid beszédet tartott a választás estéjén, láthatóan nagyon megtörtek. Ez érthető, hiszen egy éve még másfél millió szavazóról és a baloldal vezető pozíciójáról álmodoztak. Ezeket az álmokat azonban szertefoszlatta Magyar Péter megjelenése, a DK egy kis párttá vált. Kérdés, hogy innen fel tudnak-e állni, képesek lesznek-e 2026-ig erősíteni a pozíciójukat.
Ha nincs változás, akkor 2026-ban a domináns Fidesz mellett egy ellenzéket egyértelműen vezető Tisza Párttal kell megmérkőzni, ami mellett már csak öt-tíz százalék körüli egyéb formációk lesznek, mint a DK és a Mi Hazánk.
Az ilyen felállás nem jelent újdonságot, hiszen a 2022-es választáson is lényegében 1:1 küzdelem volt, most azonban ennél kedvezőbb lehet a helyzet, hiszen több olyan szereplő is lesz az ellenzéki térfélen, amelyik nem képes együttműködésre Magyar Péterrel.
A választási eredmények kapcsán érdemes még szót ejteni Karácsony Gergelyről. Ő az egyik legnagyobb túlélő a baloldalon. Lényegében már minden összeomlott körülötte, akit csak tudott, elárult már egykori szövetségesei közül, de ő még mindig talpon van. Vitézy Dávid szerda este sikeresen elérte, hogy újraszámlálják az érvénytelen budapesti voksokat, ami okozhat még meglepetéseket a fővárosban.
Ugyanakkor ha Karácsony Gergely ezt is túléli, és az újraszámlálás sem hoz érdemi fordulatot, akkor rendkívül érdekes helyzet alakul majd ki Budapesten. Karácsonynak ugyanis a Fidesz vagy a Tisza Párt nélkül nincsen többsége a közgyűlésben, valakivel mindenképpen együtt kell működnie. Ha együttműködik Magyar Péterrel, az Magyarnak okoz komoly arcvesztést, a Fidesszel pedig teljesen kizárt a koalíciókötés. Karácsony egyébként már az interjúiban elkezdett udvarolni Magyar Péternek, sőt azt is nyilatkozta, hogy örül az ellenzéki paletta összeomlásának. Magyarán azoknak a pártoknak az összeomlásán élvezkedik, amelyek pár nappal korábban még őt jelölték. Nem igazán erkölcsös magatartás, de Karácsony Gergely már csak ilyen. Azt reméli, hogy majd megenyhül Magyar Péter szíve, és majd támogatja őt a főváros élén. Ugyancsak hasonló gesztusokat tett Szabó Tímea is, aki már többször védelmébe vette a baloldal új reménységét.
Bármi is lesz tehát 2026-ig, egy biztos: gyökeresen új helyzet állhat elő, amiben a korábbi baloldali főszereplők már csak mellékzöngék lesznek, és egy új ellenféllel, egy új ellenzékkel kell majd szembeszállni.
A Fidesz innovatív párt, mindig megtalálja a megfelelő választ és stratégiát. Most még kapkodni sem kell, 2026 tavaszáig még rengeteg idő van.
