Tűz és víz

A nemzetek közötti nézeteltérések olyanok, mint az egyenletek, ezeket nem lehet bombákkal megoldani, még atombombákkal sem – mondta Szent-Györgyi Albert még a hidegháború idején. Sajnos nem tanult belőle az emberiség.
Különösen érezhető ez most itt, Európa keleti felén, hiszen a közvetlen közelünkben fegyverek ropognak, bombák, rakéták tesznek a földdel egyenlővé városokat, falvakat. Eddig gázvezetéket robbantottak, transzformátorházakat, hogy ellehetetlenítsék az energiaellátást, most pedig már a vízerőművek gátjai és az atomerőművi biztonság is veszélybe került.

További A Helyzet híreink

Katasztrófát okozhat, ha súlyos bombatalálat ér egy atomerőművet

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta súlyos tragédia lehetősége van a levegőben mindössze ötszáz kilométerre a csernobili katasztrófa helyszínétől. Korábban is rendszeresen jöttek hírek arról, hogy drónokkal lőtték a dél-ukrajnai, zaporizzsjai atomerőművet, de ettől eddig sikerült megóvni az üzemet. Arra azonban csak kevesen gondoltak, hogy az erőműben úgy is lehet súlyos üzemzavart okozni, hogy egy gátrobbantással megszüntetik a vízellátást, amely komoly gondokat jelenthet a reaktoroknál. Nemcsak a vízerőművek környékén élő lakosság lakóhelyét, életét veszélyezteti tehát az árvíz, hanem az atomkatasztrófa rémével is számolni kell, ha egy védmű összedől.

És most bekövetkezett ez is. Az eddigi információk szerint robbantásos terrortámadás érhette az orosz ellenőrzés alatt álló Herszonban a Nova Kahovka-i vízerőművet, amelynek következtében a víztározó gátja egy részen átszakadt. A környéken folyamatosan emelkedik a vízszint, megkezdték a lakosok evakuálását. A támadással természetesen az oroszok és az ukránok egymást vádolják, újra előkerült a háborúk egyik legaljasabb kommunikációs fegyvere is, a dezinformáció.

Egyszer majd nyilván az is kiderülhet, hogy mitől (és kik miatt) szakadt át a gát, ha egyáltalán kiderül… Az viszont szó szerint életbe vágó kérdés, hogy mi lesz Európa legnagyobb atomerőművével, amelyet a gátszakadás miatt csak kevesebb vízzel tudnak ellátni a Dnyeper folyóból. A közeli zaporizzsjai erőműben ugyanis hat vízhűtéses és vízzel moderált reaktor található. Az ilyen erőművekben a nyomás alatt lévő vizet arra használják, hogy elvezesse a hőt a reaktorból és lelassítsa a neutronokat, hogy az urán láncreakciója folytatódhasson.

Magyarán, ha a vízellátás megszűnik és a segédrendszerek nem tudják hűteni a reaktort, az nagyon gyorsan felmelegedik. Magas hőmérsékleten pedig hidrogén szabadulhat fel a cirkóniumburkolatból, és a reaktor elkezdhet leolvadni, ami nukleáris katasztrófához vezet.

Egyelőre ugyan a helyzet a szakértők szerint nem ennyire aggasztó, mert az erőműben lévő hat reaktorból egy sem működik, és a leállított blokkok közül is csak egy van forró (hot shutdown) állapotban, amit erősen hűteni kell. Ezt pedig el tudja látni a helyi, tartalék hűtőmedence is, végső esetben pedig generátorok segítségével tudnak szivattyúzni vizet a folyóból is.

A zaporizzsjai erőműben egyelőre el tudják látni vízzel azokat a tárolómedencéket is, amelyeket a kiégett fűtőelemek hűtésére használnak, hogy ne alakuljon ki hasonló helyzet, mint Csernobilban vagy Fukusimában, de ehhez fokozott ellenőrzésre van szükség.

Megnyugodni azonban sajnos mégsem lehet. Mert a világ egyik legnagyobb atomerőműve mégiscsak ott áll egy háborús térség kellős közepén, akár egy időzített bomba, amellyel szemben bármilyen hasonló támadás vagy szabotázs elképzelhető. Amíg pedig a béke ügyét Magyarországon kívül csak kevesen képviselik a világban, Ukrajnában mindent elpusztíthatnak, ami elpusztítható.