Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta súlyos tragédia lehetősége van a levegőben mindössze ötszáz kilométerre a csernobili katasztrófa helyszínétől. Korábban is rendszeresen jöttek hírek arról, hogy drónokkal lőtték a dél-ukrajnai, zaporizzsjai atomerőművet, de ettől eddig sikerült megóvni az üzemet. Arra azonban csak kevesen gondoltak, hogy az erőműben úgy is lehet súlyos üzemzavart okozni, hogy egy gátrobbantással megszüntetik a vízellátást, amely komoly gondokat jelenthet a reaktoroknál. Nemcsak a vízerőművek környékén élő lakosság lakóhelyét, életét veszélyezteti tehát az árvíz, hanem az atomkatasztrófa rémével is számolni kell, ha egy védmű összedől.

Egyszer majd nyilván az is kiderülhet, hogy mitől (és kik miatt) szakadt át a gát, ha egyáltalán kiderül… Az viszont szó szerint életbe vágó kérdés, hogy mi lesz Európa legnagyobb atomerőművével, amelyet a gátszakadás miatt csak kevesebb vízzel tudnak ellátni a Dnyeper folyóból. A közeli zaporizzsjai erőműben ugyanis hat vízhűtéses és vízzel moderált reaktor található. Az ilyen erőművekben a nyomás alatt lévő vizet arra használják, hogy elvezesse a hőt a reaktorból és lelassítsa a neutronokat, hogy az urán láncreakciója folytatódhasson. 

Egyelőre ugyan a helyzet a szakértők szerint nem ennyire aggasztó, mert az erőműben lévő hat reaktorból egy sem működik, és a leállított blokkok közül is csak egy van forró (hot shutdown) állapotban, amit erősen hűteni kell. Ezt pedig el tudja látni a helyi, tartalék hűtőmedence is, végső esetben pedig generátorok segítségével tudnak szivattyúzni vizet a folyóból is.

Megnyugodni azonban sajnos mégsem lehet. Mert a világ egyik legnagyobb atomerőműve mégiscsak ott áll egy háborús térség kellős közepén, akár egy időzített bomba, amellyel szemben bármilyen hasonló támadás vagy szabotázs elképzelhető. Amíg pedig a béke ügyét Magyarországon kívül csak kevesen képviselik a világban, Ukrajnában mindent elpusztíthatnak, ami elpusztítható.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)