Milyen milliárdos tanácsokat kapott Gyurcsány és Bajnai?

Választási eljárás, közműszolgáltatások – fontos kérdésekről volt szó a parlamentben, miközben botrányos felszólalásra ragadtatta magát egy jobbikos képviselő. Fény derült arra is, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok csillagászati összegekért kaptak tanácsokat.

Novák Előd jobbikos képviselő szerdán este minden parlamenti képviselőnek elektronikus levelet küldött, amelyben tájékoztatást kért, hogy a magyaron kívül rendelkezik-e más állampolgársággal. Az LMP-s Ertsey Katalin többek között azt írta, hogy izraeli és piréz állampolgár, a magyar állampolgárságát pedig vásárolta. A Jobbik lemondásra szólította fel Ertseyt, aki úgy nyilatkozott: levelében a jobbikos politikus kérdésének abszurditására akarta felhívni a figyelmet.

400 milliárdos megtakarítás

Csütörtökön a parlamentben vitanapot tartottak a közműszolgáltatásokról. Rétvári Bence államtitkár kijelentette: a kormány a felmerült fogyasztóvédelmi tapasztalatok alapján további határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy csökkenjenek a magyar családokra háruló – energetikai szolgáltatók erőfölényére visszavezethető – adminisztratív és anyagi terhek. Kiemelte, az Orbán-kormány intézkedéseinek hatására a földgázárak alacsony szinten tartásával a fogyasztók az elmúlt két évben több mint 400 milliárd forintot takarítottak meg.

Az Országgyűlés kedden fogadta el azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében mégsem mentesülnek a közművezetékek után fizetendő adó alól a földgázszállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékek. Mindezek mellett az Országgyűlés elfogadta a nemzetgazdasági miniszter módosító javaslatát is, így a közműadót fizetnie kell a Molnak és az MVM-nek is. A kabinet körülbelül 60 milliárd forintos többletet remél a költségvetésben éves szinten.

Állami kézbe kerülnek az E.ON földgázipari érdekeltségei

Orbán Viktor kormányfő és Johannes Teyssen, az E.ON elnök–vezérigazgatója pénteken szándéknyilatkozatot írt alá az Országházban az E.ON-csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek MVM-re való átruházásáról. Az E.ON gázüzletágának visszavásárlási szándékát augusztus 25-én jelentette be a miniszterelnök. „A kétharmados többségét a kormány olyan konfliktusokra is használta, hogy visszavettük a Mol-részvényeket az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét [ ] a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől” – sorolta akkor Orbán. Négy nappal később a kormányfő már tárgyalt is Johannes Teyssennel, az E.ON igazgatótanácsának elnökével.

A visszavásárlás bejelentése – a nonprofit közműcégek kialakításának egyik lépéseként – illeszkedik a kormány azon céljához, hogy megállítsa a rezsiköltségek emelkedését, hiszen így állami lehetőséggé válik a nagykereskedelmi gázárak alakítása. Orbán pedig pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy a kabinet a rezsi csökkentésén dolgozik. „A közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor nem a profit világa” – mondta a miniszterelnök.

Nem teljesíthető a pedagógusok követelése

A héten folytatódtak az egyeztetések a pedagógus-szakszervezetek és a szaktárca között, Hoffmann Rózsa azonban pénteken kijelentette: nem teljesíthető a pedagógus-szakszervezetek húszszázalékos béremelési követelése. Mint mondta, ez csaknem 300 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek éves szinten. Egy költségvetési hiánnyal küzdő államnak ez nem is lehet tárgyalási alap – szögezte le.

Orbán a legnépszerűbb

A Századvég 2012. november végén készített és pénteken közölt közvélemény-kutatásából kiderült: kismértékben csökkent a bizonytalanok aránya és növekedett a választási hajlandóság. A Fidesz előnye a legnagyobb ellenzéki párthoz képest továbbra is jelentős mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében. A miniszterelnök személyének preferenciáját illetően Orbán Viktort a választók 32 százaléka, Bajnai Gordont 19 százaléka látná szívesen Magyarország kormányfőjeként.

Pénteken fény derült arra is, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok több mint ötszörösét fordították tanácsadásra, mint az Orbán-kabinet a teljes második ciklus során tervezi. A Miniszterelnökség által nyilvánosságra hozott adatsor ráadásul különböző okok miatt hiányos: Gyurcsányék 16,8 milliárdos keretében nincs benne a médiafigyelésre, jogi tanácsadásra és hirdetésekre elköltött összeg.