Gyurcsányon civakodik Bajnai és Mesterházy?

Sok a kérdőjel a baloldali összefogás körül; kiderült, honnan áramlanak milliók Bajnaiékhoz, folytatódik a rezsicsökkentés és az uniós nyomásgyakorlás sem szűnt meg. Az MNO heti összefoglalója.

„Formálódik a rezsicsökkentés-ellenes koalíció, és újra egymásra találtak azok, akik együtt tették tönkre az országot” így reagált Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója a hírre, miszerint Mesterházy Attila MSZP-elnök bejelentette: tárgyalásra hívja jövő hétfő délelőttre az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választási szövetség és a Demokratikus Koalíció képviselőit, hogy kezdjék meg az egyeztetést a kormányváltáshoz szükséges összefogásról. Kocsis felidézte: köztudott, hogy Gyurcsányék ellenzik a rezsicsökkentést, Mesterházy egyszer ezt, egyszer azt mondta róla, Bajnai pedig éppen a héten ismerte be, hogy ő sem támogatja.

Mesterházy meghívását megelőzően Bajnai azt kezdeményezte, hogy az MSZP által korábban javasolt év végi, jövő év eleji megállapodás helyett már nyáron kezdje meg a tárgyalásokat és őszre hozza tető alá az egyezséget az általa vezetett Együtt 2014–PM szövetség és a szocialista párt.

Az MSZP és az Együtt–PM közötti együttműködésben ugyanakkor vitakérdés lehet a Demokratikus Koalíció szerepe. Bajnai ugyanis kétpárti tárgyalásokat javasolt, és úgy fogalmazott: a megállapodást a demokratikus ellenzék két vezető erejének, az MSZP-nek és az Együtt–PM szövetségnek kell megkötnie, ők képviselhetik majd a körülöttük kialakuló szövetségesi rendszert is. Mesterházy viszont azt mondta: az Együtt-PM és a DK képviselőit is várja hétfő délelőtt 10 órára a szocialisták Jókai utcai székházába, de nyitott más helyszínre is.

Korábban a Heti Válasz azt írta: Gyurcsány Ferenc azzal tartja sakkban a Mesterházyt, hogy ha nem veszik be az ellenzéki összefogásba, elárulja, kik szivárogtatták ki az őszödi beszédet. Kövér László szombaton azt nyilatkozta: a jobboldalnak arra kell felkészülnie, hogy a ma még széttagolt baloldal a választás előtt összeáll, méghozzá Bajnai vezérletével.

Az MNO egyébként szerdán számolt be arról, hogy húsz százalékkal vagy nagyobb mértékben csökkenhet a kéményseprés díja, míg a szemétszállítási díjak esetében a kormánypárt úgy kívánja szabályozni a csökkentést, hogy a 2012. április 14-én hatályban lévő árakból enged majd 10 százalékot. Ez Veszprém esetében azt jelentheti, hogy több mint 50 százalékkal mérséklődhetnek a szemétszállítási díjak július 1-jétől. A részletekről hétfői ülésén tárgyal a Fidesz-frakció.

Mivel a kormány elkötelezett a rezsicsökkentés folyamatának továbbvitele mellett, ennek jegyében várhatóan június 1-jével hatályba lép a palackos és a tartályos PB-gáz 10 százalékos árcsökkentése – közölte Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára pénteken.

Szerdán vitázott az Európai Parlament (EP) Magyarországról, főként az alaptörvény nemrég elfogadott negyedik módosításáról. A baloldalról érkező kritikák sorában Hannes Swoboda, az európai szocialisták frakcióvezetője növekvő magyarországi antiszemitizmust vizionált. A fideszes Szájer József visszautasította a vádakat, és emlékeztetett, a napokban az alaptörvény módosítása alapján tiltották be az Adj gázt! címmel tervezett motoros felvonulást, amelyet a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetével egy időben tartottak volna. (Az MNO pénteken közölte azt is: a motoros felvonulás betiltására Orbán Viktor miniszterelnök utasította Pintér Sándor belügyminisztert.) A liberális Guy Verhofstadt jogsértés nélkül is elvenné Magyarországtól az uniós szavazati jogot, szerinte a 7-es cikkely alkalmazásához ugyanis elég, ha felvetődik ennek a kockázata. Viviane Reding igazságügyi biztos záró megszólalásában elmondta: a 7-es cikkely alkalmazását még nem tartja időszerűnek.

A Magyar Nemzet kedden írta: az uniós biztos magánakciója lehetett az a híresztelés, hogy az Európai Néppárt dubrovniki ülésén szóba került a Fidesz kizárása a pártcsaládból. Az Index brüsszeli és strasbourgi informátorokra hivatkozva állítja: a luxemburgi biztos ezzel az akcióval azt akarta elérni, hogy esélyes legyen José Manuel Barroso jövőre megüresedő posztjára. Könnyen lehet azonban, hogy eltaktikázta magát. Navracsics Tibor miniszter pénteken azt nyilatkozta: először azt gondolta, hogy az uniós biztos mindössze rosszul tájékozott bizonyos kérdésekben, de miután újra és újra megismételte a hazánkkal kapcsolatos pontatlan információkat és csúsztatásokat tartalmazó nyilatkozatait, úgy érezte, szükség van arra, hogy ezt tisztázza, ezért adott interjút a European Voice című lapnak.

Giró-Szász András kormányszóvivő szerint ha az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályokat elfogadják, az Európai Unióban is nyugvópontra jutnak a viták. Orbán Viktor az uniós vitán nem volt ott, de előző este részt vett a néppárti frakció ülésén. A jelenlévők szerint többször taps szakította meg a kormányfő beszédét, amikor a hazánkat érintő kérdésekre válaszolt. – Jó volt magyarnak lenni ebben a közegben – összegzett.

Minden olyan ponton, ahol a közösségi és a magyar jog ütközése egyértelműen kimutatható – és ezt az Európai Bizottság jogi szakértőivel alá is támasztja –, a kormány kész arra, hogy kezelje a bizottsági észrevételeket és szükség esetén átvezesse azokat a magyar jogrendszerbe – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a negyedik alkotmánymódosításról a kormány és az Európai Unió között zajló vita kapcsán csütörtökön.

A miniszterelnök szerint azért támadják az unióban Magyarországot, hogy nyomás alatt tartsák, és eltérítsék a kormány által képviselt irányvonaltól. Orbán Viktor a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek az alkotmánymódosítást érintő felvetései közül a költségvetési hiányfék ügyében nem fog meghátrálni a magyar kabinet. A kormányfő hangsúlyozta, hogy míg a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem.  Az El Mundo című spanyol lapnak adott interjúban a kormányfő azt hangsúlyozta: a magyar alkotmány konstruktív, nem liberális, de nem is konzervatív, olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok fontosnak tartanak, ez az alkotmány a közjót szolgálja.Pénteken egyébként példaértékűnek nevezte Orbán kiállását az Európai Bizottsággal szemben Crin Antonescu román liberális pártelnök, a bukaresti szenátus elnöke.

A Magyar Nemzet pénteken számolt be arról, hogy több mint kétszázmillió forint adományt kapott 2011–2012-ben a Haza és Haladás Alapítvány. Bajnai Gordonékat Amerikából támogatják a legbőkezűbben, a legbőkezűbb adakozó a Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszterhez, illetve Soros Györgyhöz kötődő Center for American Progress (CAP) progresszív politikai kutatóintézet, amely a támogatások több mint felét adta: 2011-ben 209 ezer eurót, mai árfolyamon körülbelül 60 millió forintot, 2012-ben pedig 228 771 dollárt, mai árfolyamon mintegy 52 millió forintot. A további támogatók között szerepelt az OTP Bank és a Mol is. Az OTP 2011-ben tízmillió, a Mol 2011-ben 10, tavaly pedig 15 millió forintot adott az alapítványnak. További adományok érkeztek 2011-ben Bojár Gábortól (3 millió forint), a Graphisoft alapítójától, Szigetvári Viktortól (2 millió forint), az alapítvány kuratóriumi tagjától, a Haza és Haladás Egyesület elnökétől és magától Bajnai Gordontól is (4,25 millió forint).

Az állam nem szól bele a Mol támogatási politikájába – mondta el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter az Info Rádiónak, de hozzátette: tájékozódni fog az ügyben. A tárcavezető a Hír TV-nek úgy nyilatkozott: több kérdésre is választ vár az olajvállalat vezetésétől, és az eddigi gyakorlat befejezését kéri majd tőlük. Egyelőre azonban nem nyilvános, hogy a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Alapítvány milyen szempontok alapján kapott összesen 25 millió forintot a Moltól, ráadásul a cég honlapján az szerepel, hogy nem támogatnak politikai célokat és pártokat.