Merénylet ukrán módra, Zelenszkij semmitől sem riad vissza + videó

Minden látszatot mellőzve, nyílt támadást indított Magyarország ellen az ukrán kormány. Az Ellenpont cikke rámutat, hogy Zelenszkij elnök és Szibiha külügyminiszter otromba fenyegetőzései nem véletlenek: Ukrajna számára élet-halál kérdés lett a magyar választás. Arra számítanak, hogy Magyar Péter hatalomra juttatásával Magyarország is belép a háborúba, és a magyar kormány kifizeti az ukránoknak azt az 5650 milliárd forintot, amit Brüsszel odaígért a magyarok nevében. Ezért akarnak beszivárogni a magyar politikai intézményekbe a Tisza Párton keresztül. A választásig hátralévő időben ukrán titkosszolgálati akciókra, szélsőséges esetben akár merényletekre is számíthatunk Magyarországon.

Élet-halál kérdés Zelenszkijnek a magyar választás Forrás: AFP

Kezükbe vették a kezdeményezést és jól láthatóan megpróbálják kiterjeszteni Magyarországra a befolyásukat. Méghozzá olyan formában, hogy beépülnének a stratégiai fontosságú, döntéshozó intézményekbe. Ebben lenne segítségükre a Tisza Párt: egy esetleges kormányváltás után Magyar Péteréken keresztül be tudnának szivárogni a minisztériumokba és a különféle háttérintézményekbe.

Ennek pedig azért van jelentősége, mert így meg tudnák változtatni a magyar külpolitikai irányvonalat – az ukrán geopolitikai érdekek mentén. Vagyis Magyarországot ilyen formában átterelnék a háborúpárti országok táborába

– jegyzi meg a szerző. Az elmúlt hónapokban a sajtó több bizonyítékot is feltárt a Tisza Párt és az ukrán politikai elit összefonódásáról. A lap megjegyzi, hogy a kapcsolatfelvételre a legutóbbi uniós választást követően került sor, amikor Magyar Péter az ukrán fővárosba látogatott. A pártelnök ekkor találkozott először Tseber Roland Ivanoviccsal, akit később ukrán kémként azonosítottak a magyar titkosszolgálatok. Mint kiderült, 

Tseberen keresztül az ukrán titkosszolgálat több tisztje is beszivárgott a Tisza Pártba. 

Az elmúlt hónapokban a sajtó több bizonyítékot is feltárt a Tisza Párt és az ukrán politikai elit összefonódásáról. Fotó: AFP

Így jelent meg az ellenzéki párt aktivistahálózatának környékén az SZBU-val és az amerikai baloldallal is összefüggésbe hozott Holló István. Ebbe a körbe sorolható Skirják Krisztián is, aki szintén jelen volt Magyar Péter ukrajnai utazásakor. A legegyértelműbb kapcsolódási pont azonban Ruszin-Szendi Romulusz, aki a Magyar Honvédség élén nagyon erős ukrán kapcsolatokra tett szert. Az Ellenpont emlékeztet, hogy a volt vezérkari főnök erősen ukránpárti álláspontot képviselt a NATO-üléseken, gyakran a „Szlava Ukraini!” kifejezéssel zárva a beszédeit.

Pár évvel később ilyen háttérrel bukkant fel a Tisza Pártban, ahol aztán egyből katonai szakértőnek nevezték ki. Sajtóértesülések szerint a politikust Wéber János, ukrán kapcsolatokkal rendelkező magyar üzletember „vásárolta be” Magyar Péterékhez.

Szintén a baloldali párt szoros kijevi összeköttetéseit jelzi, hogy egy ukrán cég, a PettersonApps dolgozhatott a Tisza Világ fejlesztésén. Nem mellesleg a vállalkozás vezérigazgatója az a Oleh Ostroverkh, aki hosszú évek óta támogatja Zelenszkijt és háborús törekvéseit.

Zelenszkij semmitől sem riad vissza, keményebb eszközökhöz nyúlnának

Ezek a hosszú távú tervek, azonban ahhoz, hogy legyen is valami az elképzelésekből, az ukránoknak – Brüsszellel karöltve – választási győzelemhez kellene segíteniük Magyar Pétert.

Mivel a valós kutatások szerint a Tisza vesztésre áll a pártok versenyében, Kijev várhatóan keményebb eszközökhöz nyúl majd a kampányhajrában.

A Fidesz frakcióvezetője azzal vádolta meg Kijevet, hogy lejárató kampányt készít elő a kormányfővel szemben. Fotó: MTI

Az Ellenpont értesülései szerint reális a veszély, hogy az ukrán titkosszolgálat az eddigieknél is aktívabbá válik az elkövetkező időszakban. Emlékezetes, tavaly két alkalommal is felmerült, hogy az SZBU ellenérdekű tevékenységet folytat Magyarországon. Februárban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azzal vádolta meg Kijevet, hogy lejárató kampányt készít elő a kormányfővel szemben. Nem sokkal ezután ki is jött egy videó a Direkt36-tól, amelyben valóban a miniszterelnököt támadták a családján keresztül. Az anyagban ráadásul voltak olyan felvételek, amelyek könnyen titkosszolgálati eszközökkel készülhettek.

Pár hónappal később ennél is forróbb lett a történet, miután felmerült a gyanúja annak, hogy a Tisza Párt vezetése és az ukrán szolgálatok összejátszanak.

Magyar Péter május 8-án közzétett egy felvételt, amellyel háborúpártinak próbálta beállítani Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert. Egy nappal később, május 9-én az SZBU váratlanul közölte, hogy leleplezett egy állítólagos, Nyugat-Ukrajnában működő magyar katonai hírszerző hálózatot. Mint kiderült, az ukránok már egy hónappal korábban elkészítették a videót a rajtaütésről, ami arra utal, hogy Magyar Péterékhez igazították a felvétel nyilvánosságra hozatalát. A lap úgy tudja, hogy a kampány utolsó szakaszában hasonló támadások várhatók Kijev és az ukrán szolgálatok részéről. 

A legfőbb célpont ezúttal is Orbán Viktor és szűkebb családja lesz, de megjelenhetnek kompromittálónak szánt hamis információk a kormány más tagjairól is.

Az Ellenpont forrásai nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy Kijev merényletekre készül. Fotó: AFP

Az Ellenpont forrásai nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy Kijev merényletekre készül. 

Ebben kormánytagok elleni merényletek, de úgynevezett hamis zászlós támadások is szerepelhetnek. Vagyis az ukrán titkosszolgálatok olyan merényleteket hajthatnak végre, amelynek elkövetésével aztán vagy a magyar kormányt vagy az oroszokat vádolnák meg. A cikk írója emlékeztet, hogy nem ez lenne az első eset: ilyen volt az Északi Áramlat felrobbantása, amelyet – mint azóta bebizonyosodott – az ukránok hajtottak végre, ugyanakkor az általuk irányított európai szakértők (köztük a minden nyilatkozatában az ukránokat támogató Rácz András) segítségével azonnal teli szájjal, minden bizonyíték és racionalitás ellenére az oroszokat hibáztatták. 

Mint ismert, az ukrán vezetés régóta ellenségesen viszonyul Magyarországhoz. 

Ezt jelzi, hogy Dmitro Jaros, egy fegyveres banda parancsnoka pár hete halálosan megfenyegette Orbán Viktort és – az egy merényletet már túlélő – Robert Ficót. Jaros erősen be van kötve az ukrán kormányzathoz: régi ismerőse az SZBU nemrég leváltott vezetőjének, Vaszil Maljuknak, és tanácsadója volt Ruszin-Szendi Romulusz barátjának, az Északi Áramlat felrobbantására utasítást adó Valerij Zaluzsnijnak.

A jelek szerint Kijev nem feltétlenül áll meg a szavak szintjén. Az ukránok korábban több alkalommal is megrongálták a nyersolajellátás szempontjából Magyarország számára kulcsfontosságú Barátság vezetéket.

Az Ellenpont elsőként számolt be arról, hogy egy magyar alapítványon, a Kárpátaljai Sárkányellátón keresztül juttattak drónokat a Barátság vezeték elleni támadássorozat irányítójához, Robert Brovdihoz.

Ursula von der Leyen által vezetett Európai Unió befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros pénzügyi igényét. Fotó: AFP

Élet-halál kérdés számukra

Az Ellenpont cikke rámutat, hogy mindezek után joggal merül fel a kérdés: miért akar Kijev ilyen látványosan belenyúlni a magyar választásokba, hogy már a látszatra sem hajlandó adni?

A választ az Ukrajna újjáépítésére szánt pénzek körül érdemes keresni.

A napokban kiszivárgott a sajtóhoz egy hivatalos dokumentum, amelyből jól kirajzolódik, Brüsszel hogyan képzeli el a háború utáni időszakot – erről a Politico is beszámolt. Kiderült, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Unió befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros pénzügyi igényét, aminek fedezésére részben állami és részben magánforrásokat vonnának be. 

A tizennyolc oldalas irat tízéves tervet vázol fel Ukrajna gazdasági támogatására és újjáépítésére, mindezt egy gyorsított uniós csatlakozással egybekötve.

A program ráadásul nem tartalmazza a fegyverkezésre elkülönített összegeket, a sajtóhírek szerint erre további 700 milliárd dollárt szánna Brüsszel. Ursula von de Leyenék összességében egy 1500 milliárd dolláros finanszírozási csomaggal segítenék ki Volodimir Zelenszkijt. Amennyiben a tervezet valósággá válna, elképesztően nagy terheket róna a magyarokra. 

Az uniós elosztási elv alapján az elkövetkező években Magyarországnak 5652,9 milliárd forintnyi összeggel kellene hozzájárulnia Ukrajna költségeihez, ami egy átlagos magyar háztartásra vetítve 1,4 millió forintos terhet jelentene.

Orbán Viktor meglehetősen negatívan értékelte a kiszivárgott dokumentumot, szerinte az az Európai Unió eladósodásához vezetne. „Mindenképpen atombomba jellegű mellbe rúgás volt” – fogalmazott a magyar miniszterelnök Brüsszelben , majd később leszögezte, hogy Magyarország nem fog pénzt küldeni Ukrajnába, mert jobb helyen van a magyar családoknál, mint „egy ukrán oligarcha mosdójában”. A magyar kormány ismét a magyarokhoz fordult. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2026 második Kormányinfóján bejelentette, hogy a kormány nemzeti petíciót indít Ukrajna finanszírozásával és a háborúval kapcsolatban.

A magyar kormány egyértelműen elutasítja, hogy minden eddiginél nagyobb pénzekkel támogassák Volodimir Zelenszkij terveit.

Az Ellenpont cikke rámutat: éppen ez a problémájuk az ukránoknak, ezért akarnak egy új, ukránbarát kormányt Budapesten, és ezért próbálják meg – az eszközökben nem válogatva – befolyásolni a magyar választásokat. Számukra ez élet-halál kérdés.

Agresszívabb stílusra váltottak

Bár Budapest és Kijev kapcsolata eddig sem volt felhőtlen, a múlt héten mélypontra jutott, miután több ukrán vezető politikus – köztük Volodimir Zelenszkij – is nyíltan támadni kezdte Magyarországot. A lap emlékeztet, hogy a davosi Világgazdasági Fórum második napján Zelenszkij szembemenve mindenféle diplomáciai szabállyal fenyegetőzött, úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor megérdemelne egy „fejbe kólintást”.

A szokatlanul erős támadás annak tudható be, hogy a magyar kormány ellenzi Ukrajna ész nélküli támogatását.

Az ukrán elnök szavaira a magyar miniszterelnök a Facebook-oldalán reagált, szerinte az ukrán elnök szorult helyzetben lévő ember, aki „negyedik éve nem tud vagy nem akar lezárni egy háborút”, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok elnöke ehhez minden segítséget megad. Orbán Viktor ezt követően utasította arra külügyminiszterét, Szijjártó Pétert, hogy rendelje be az ukrán nagykövetet.

A kormányfő szerdán újra posztolt a diplomáciai feszültség kapcsán. „Az ukrán vezetés átlépett egy határt. Mi nem kerestük a konfliktust, mégis napok óta Magyarország a céltábla” – húzta alá. Majd hozzátette, hogy amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig nem Ukrajnában és Brüsszelben döntenek a magyarok pénzéről.

Az elmúlt időszakban több olyan eset is történt, amikor jobboldali politikusok ellen követtek el támadást vagy merényletkísérletet. 

A Trump-merénylet 2024-ben a pennsylvaniai Butlerben történt. A július 13-i kampánygyűlésén lövések dördültek el azután, hogy elkezdte a beszédét. Az első lövést követően a titkosszolgálat munkatársai azonnal körülvették a republikánus elnökjelöltet és védőgyűrűben levezették a színpadról. Donald Trump megsérült, a füle környékén vérzett, amikor lekísérték a színpadról. Trump a sérülése ellenére felemelte a kezét és kiintett a közönségnek. Az FBI azonosította a merénylőt, kiderült, hogy a 20 éves Thomas Matthew Crooks volt az, aki többször rálőtt az amerikai elnökre.

A Robert Fico elleni merénylet, a Donald Trump elleni támadás, valamint a politikai szereplőket érő egyre nyíltabb fenyegetések arra utalnak, hogy a politikai konfliktusok nyílt erőszakba fordulnak át.

2024-ben követtek el merényletet Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen. A támadásnak nem csupán a szlovák belpolitikára volt hatása, Szlovákia és Fico nemzetközi megítélése is megváltozott. Több lövedék el is találta a kormányfőt, akit életveszélyes állapotban szállítottak a besztercebányai kórházba. A merényletet tavaly júliusban terrorcselekmény elkövetésére minősítették át. Az esettel megbízott ügyész márciusban nyújtotta be az ügy több mint 6200 oldalnyi iratot tartalmazó vádiratát a speciális büntetőbíróságra.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)