Brüsszel a háborút, Trump a békét választja

Miközben az uniós vezetés megszakította a kapcsolatot Moszkvával, és a diplomácia helyett a fegyverekben bízik, Donald Trump tárgyalóasztalhoz ültette a feleket, melynek egyre inkább kézzelfogható következményei vannak. Brüsszel és Nyugat-Európa fokozódó háborús retorikája háborúba sodorná a kontinens országait.

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök Alaszkában Fotó: Andrew Caballero-Reynolds Forrás: AFP

Trump megbízottja a békéért dolgozik

Miközben még jelentős munka van hátra, az ilyen lépések azt mutatják, hogy a folyamatos diplomáciai erőfeszítések kézzelfogható eredményeket hoznak, és előreviszik az ukrajnai háború lezárását célzó törekvéseket

– írta az amerikai különmegbízott, egyben jelezte, hogy az egyeztetések folytatódnak, és a következő hetekben további előrelépésekre számít.

Today, delegations from the United States, Ukraine, and Russia agreed to exchange 314 prisoners—the first such exchange in five months.

This outcome was achieved from peace talks that have been detailed and productive. While significant work remains, steps like this demonstrate…

— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) February 5, 2026

Amerikai–orosz megállapodást jelentettek be Moszkva és Washington között is.

Az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció Abu-Dzabiban megállapodott abban, hogy újraindítja a magas szintű katonai párbeszédet

– közölte az amerikai hadsereg európai parancsnoksága, hozzátéve, hogy „a felek továbbra is a tartós béke elérésére törekszenek”.

🇷🇺 🇺🇸 🇺🇦 Russia and the United States have agreed to resume high-level military contacts at two-day Ukraine talks in Abu Dhabi on Thursday, in a major step of rapprochement between the world's top nuclear powers ➡️ https://t.co/3iElwamyV9 pic.twitter.com/r3VxzJ740u

— AFP News Agency (@AFP) February 5, 2026

A hadseregek közötti párbeszéd fenntartása fontos tényező a globális stabilitás és béke szempontjából, amelyet csak erővel lehet elérni, és eszközt biztosít a fokozott átláthatósághoz és a deeszkalációhoz

– írták.

Európa háborúra készül Oroszországgal 

Lapunk többször is írt arról, hogy a NATO és az európai politikai elit egyértelműen a háború folytatása mellett kötelezte el magát. Mark Rutte, a védelmi szövetség főtitkára a minap Kijevben további, felgyorsított rakétaszállításokat és több évre szóló támogatást ígért Ukrajnának, miközben az Európai Néppárt zágrábi találkozóján a vezetők megerősítették „rendíthetetlen” elkötelezettségüket Kijev mellett, sőt felvetették az uniós vétójog gyengítését is.

Közben Moszkva figyelmeztetett: az Ukrajnába érkező nyugati katonákat legitim célpontnak tekinti.

Európa valójában háborúra készül Oroszországgal

– állítja Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter, aki szerint a diplomáciai nyelv mögött egyre nyíltabb katonai felkészülés zajlik.

Minden józanul gondolkodó ember Európában Oroszország feltartóztatására készül. Ha emberi nyelven, nem diplomatikusan fogalmazunk: háborúra készülnek Oroszországgal szemben

– mondta Dmitro Kuleba.

Nyugat-Európa nem hátrál. Franciaország és az Egyesült Királyság korábban jelezte, hogy készek állandó katonai kontingenst telepíteni Ukrajnába a békekötés után. Friedrich Merz német kancellár arra figyelmeztet: Ukrajna bukása esetén Oroszország nem állna meg. Hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg Mark Rutte NATO-főtitkár is, aki szerint a konfliktus a küszöbön áll, és Európának olyan léptékű háborúra kell felkészülnie, amilyet a korábbi generációk éltek át.

Mark Rutte a minap Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd felszólalt az ukrán parlamentben, ahol a NATO feltétlen támogatásáról biztosította az országot.

A politikus azt ígérte, hogy a szövetség felgyorsítja a rakétaszállításokat, és még „éveken át” kitart Ukrajna mellett.

Rutte Kijevben hitet tett Ukrajna és a háború folytatása mellett (Fotó: AFP/Andrii Nesterenko)

A vörös vonal sorozatos átlépése után kérdéses, mikor jön el az a pont, amikor az orosz reakció már nem marad pusztán figyelmeztetés. Európa pillanatok alatt belesodródhat a háborúba.

Oroszország a nyugati katonai egységek, létesítmények és egyéb infrastruktúra ukrajnai megjelenését legitim katonai célpontnak fogja tekinteni

– közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mark Rutte NATO-főtitkár és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben (Fotó: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

Miközben Európa vezetői egy Oroszországgal való lehetséges fegyveres összecsapásra készítik fel a lakosságot, az emberek döntő többsége békét akar. 

A The Economist szerint Európa politikai és katonai vezetői egyre nyíltabban készítik fel a társadalmakat egy Oroszországgal való fegyveres konfliktus lehetőségére – felvetve a tömeges mozgósítás és civil áldozatok lehetőségét is.

Az orosz–ukrán háború immár több mint négy éve tart, és súlyos humanitárius, infrastrukturális és környezeti pusztítást okozott Ukrajnában. A konfliktus következményei milliók életét befolyásolják és ez várna ránk, európaiakra is, ha Brüsszel és Nyugat-Európa fokozódó háborús retorikája háborúba sodorná a kontinens országait.

Magyarország a kezdetek óta következetesen a tárgyalás, a tűzszünet, vagyis a béke pártján áll

Magyarországon elindult a nemzeti petíció, amely elutasítja Ukrajna és a háború finanszírozását.

Ezért fontos, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely képes ellentartani a nyomásnak, tud nemet mondani Brüsszelnek és semmi nem tántoríthatja el, hogy mindig a magyar érdek legyen számára az első

– hangsúlyozta Orbán Balázs, a miniszterelnök a politikai igazgatója.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök Alaszkában (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)