Az abu-dzabi háromoldalú béketárgyalások második fordulójában az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország delegációi megállapodtak 314 hadifogoly kicseréléséről – közölte csütörtökön Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja.


Az abu-dzabi háromoldalú béketárgyalások második fordulójában az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország delegációi megállapodtak 314 hadifogoly kicseréléséről – közölte csütörtökön Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja.

Miközben még jelentős munka van hátra, az ilyen lépések azt mutatják, hogy a folyamatos diplomáciai erőfeszítések kézzelfogható eredményeket hoznak, és előreviszik az ukrajnai háború lezárását célzó törekvéseket
– írta az amerikai különmegbízott, egyben jelezte, hogy az egyeztetések folytatódnak, és a következő hetekben további előrelépésekre számít.
Amerikai–orosz megállapodást jelentettek be Moszkva és Washington között is.
Az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció Abu-Dzabiban megállapodott abban, hogy újraindítja a magas szintű katonai párbeszédet
– közölte az amerikai hadsereg európai parancsnoksága, hozzátéve, hogy „a felek továbbra is a tartós béke elérésére törekszenek”.
A hadseregek közötti párbeszéd fenntartása fontos tényező a globális stabilitás és béke szempontjából, amelyet csak erővel lehet elérni, és eszközt biztosít a fokozott átláthatósághoz és a deeszkalációhoz
– írták.
Lapunk többször is írt arról, hogy a NATO és az európai politikai elit egyértelműen a háború folytatása mellett kötelezte el magát. Mark Rutte, a védelmi szövetség főtitkára a minap Kijevben további, felgyorsított rakétaszállításokat és több évre szóló támogatást ígért Ukrajnának, miközben az Európai Néppárt zágrábi találkozóján a vezetők megerősítették „rendíthetetlen” elkötelezettségüket Kijev mellett, sőt felvetették az uniós vétójog gyengítését is.
Közben Moszkva figyelmeztetett: az Ukrajnába érkező nyugati katonákat legitim célpontnak tekinti.
Európa valójában háborúra készül Oroszországgal
– állítja Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter, aki szerint a diplomáciai nyelv mögött egyre nyíltabb katonai felkészülés zajlik.
Minden józanul gondolkodó ember Európában Oroszország feltartóztatására készül. Ha emberi nyelven, nem diplomatikusan fogalmazunk: háborúra készülnek Oroszországgal szemben
– mondta Dmitro Kuleba.
Nyugat-Európa nem hátrál. Franciaország és az Egyesült Királyság korábban jelezte, hogy készek állandó katonai kontingenst telepíteni Ukrajnába a békekötés után. Friedrich Merz német kancellár arra figyelmeztet: Ukrajna bukása esetén Oroszország nem állna meg. Hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg Mark Rutte NATO-főtitkár is, aki szerint a konfliktus a küszöbön áll, és Európának olyan léptékű háborúra kell felkészülnie, amilyet a korábbi generációk éltek át.
Mark Rutte a minap Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd felszólalt az ukrán parlamentben, ahol a NATO feltétlen támogatásáról biztosította az országot.
A politikus azt ígérte, hogy a szövetség felgyorsítja a rakétaszállításokat, és még „éveken át” kitart Ukrajna mellett.

A vörös vonal sorozatos átlépése után kérdéses, mikor jön el az a pont, amikor az orosz reakció már nem marad pusztán figyelmeztetés. Európa pillanatok alatt belesodródhat a háborúba.
Oroszország a nyugati katonai egységek, létesítmények és egyéb infrastruktúra ukrajnai megjelenését legitim katonai célpontnak fogja tekinteni
– közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Miközben Európa vezetői egy Oroszországgal való lehetséges fegyveres összecsapásra készítik fel a lakosságot, az emberek döntő többsége békét akar.
A The Economist szerint Európa politikai és katonai vezetői egyre nyíltabban készítik fel a társadalmakat egy Oroszországgal való fegyveres konfliktus lehetőségére – felvetve a tömeges mozgósítás és civil áldozatok lehetőségét is.
Az orosz–ukrán háború immár több mint négy éve tart, és súlyos humanitárius, infrastrukturális és környezeti pusztítást okozott Ukrajnában. A konfliktus következményei milliók életét befolyásolják és ez várna ránk, európaiakra is, ha Brüsszel és Nyugat-Európa fokozódó háborús retorikája háborúba sodorná a kontinens országait.
Magyarországon elindult a nemzeti petíció, amely elutasítja Ukrajna és a háború finanszírozását.
Ezért fontos, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely képes ellentartani a nyomásnak, tud nemet mondani Brüsszelnek és semmi nem tántoríthatja el, hogy mindig a magyar érdek legyen számára az első
– hangsúlyozta Orbán Balázs, a miniszterelnök a politikai igazgatója.
Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök Alaszkában (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

„Ez is a választás tétje, ezt is mérlegeljék a magyar emberek április 12-én.”

Ukrajnát belülről falja fel a korrupció.

Még az ivóvíz-szolgáltatás is akadozik.

A kényszersorozás mindennapos konfliktusforrássá vált Ukrajnában.

„Ez is a választás tétje, ezt is mérlegeljék a magyar emberek április 12-én.”

Ukrajnát belülről falja fel a korrupció.

Még az ivóvíz-szolgáltatás is akadozik.

A kényszersorozás mindennapos konfliktusforrássá vált Ukrajnában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!