Moszkva türelme fogytán, Európa a háború kapujában áll

Oroszország évek óta jelzi kifogásait bizonyos döntésekkel szemben, a Nyugat azonban nem hátrál. A vörös vonal sorozatos átlépése után kérdéses, mikor jön el az a pont, amikor az orosz reakció már nem marad pusztán figyelmeztetés. Európa pillanatok alatt belesodródhat a háborúba, ha mindent így folytat.

Oroszország évek óta jelzi kifogásait bizonyos döntésekkel szemben Forrás: AFP

A „vörös vonal” kifejezés az orosz–ukrán háború kapcsán vált központi hivatkozássá: Moszkva ezzel jelezte, mely lépéseket tekinti elfogadhatatlannak, és milyen következményekkel fenyeget az átlépésük esetén. Moszkva ebbe a körbe sorolja a Nyugat által bevezetett szankciókat, az orosz vagyonok befagyasztását, valamint a fegyverszállításokat és katonai támogatást azoknak a szereplőknek, amelyeket Oroszország ellenségesnek tekint. Vlagyimir Putyin már 2021 tavaszától nyilvánosan sorolta ezeket a „vörös vonalakat”, és a figyelmeztetéseket a 2022. februári teljes körű invázióig és azután is rendszeresen megismételte. 

A „vörös vonalak” kifejezés az orosz–ukrán háború kapcsán vált központi hivatkozássá Fotó: AFP

Ukrajna NATO-ambíciói régóta szúrják Moszkva szemét

2021 novemberében az orosz elnök azt nyilatkozta, hogy elfogadhatatlannak tartja a NATO csapásmérő eszközeinek Ukrajnába telepítését. Putyin ezt Joe Biden akkori elnökkel folytatott 2021. decemberi telefonbeszélgetésén is egyértelművé tette – írja a CNBC.  Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért kell a NATO-t keleti irányba bővíteni, amikor a Nyugat és Oroszország kapcsolatai a 90-es évek közepén „csaknem szövetségesiek” voltak. 

Oroszország a vörös vonal átlépésének tekintheti a NATO csapásmérő eszközeinek Ukrajnába telepítését és kénytelen lesz erre a fenyegetésre hasonló választ adni 

– jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor. 

Moszkva szerint az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei a Szovjetunió felbomlásakor ígéretet tettek arra, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé, ezt azonban a Nyugat vitatja. A kérdésben máig nincs egyetértés. Jeffrey Sachs szerint Washington és Berlin „nagyon határozott ígéretet” tett Mihail Gorbacsovnak, amit több, később nyilvánosságra hozott irat is alátámaszthat, köztük az „egy hüvelyknyit sem keletre” kijelentés. A nyugati ellenérv ugyanakkor az, hogy írásos garanciák nem születtek, így formálisan a NATO nem szegett meg megállapodást. Erről a Háború Ukrajnában: hogyan jutottunk idáig? – Az ukrán NATO-álom című cikkünkben részletesen írtunk. 

A NATO vezetése korábban visszautasította az orosz nyilatkozatokat: Jens Stoltenberg akkori főtitkár hangsúlyozta, hogy 

Ukrajna jövőjéről nem Moszkva, hanem a szövetség tagjai és Ukrajna dönthetnek.

Rutte: Ukrajna biztonsága a NATO biztonságával azonos Fotó: AFP

Az álláspont nem változott

Mark Rutte NATO-főtitkár idén január 13-i zágrábi látogatásán hangsúlyozta, hogy 

Ukrajna biztonsága a NATO biztonságával azonos, és szerinte Ukrajna jövőbeli csatlakozása „már visszafordíthatatlan folyamat”. 

Eközben a NATO-ban továbbra is vannak olyan tagállamok – például Magyarország és Szlovákia – , amelyek ellenzik a konfliktus további eszkalációját. Orbán Viktor a közösségi oldalán megosztott videóban arról beszélt, hogy Magyarország nem akar semmilyen közös integrációs formátumhoz tartozni, vagy közös keretbe tartozni Ukrajnával. Sem a NATO-ban, sem az Európai Unióban.

Moszkva "vörös vonalai"

2022 februárjában Vlagyimir Putyin azt állította, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei Ukrajna ügyében átlépték Oroszország „vörös vonalát”. Az orosz elnök ezt nevezte meg indokként arra, hogy megindítsa a „különleges katonai műveletet”, mondván: Ukrajna közvetlen fenyegetést jelent az Orosz Föderáció létezésére. Az oroszországi mozgósításról szóló beszédében 2022. szeptember 21-én Putyin ismét kiemelte:

Moszkva számára vörös vonal a nagyobb hatótávolságú fegyverek szállítása. 

Putyin már akkor arra figyelmeztetett, hogy ezzel az amerikaiak a konfliktus közvetlen részesévé válnak.

Oroszország új célpontokat fog támadni, ha a Nyugat nagyobb hatótávolságú rakétákat szállít Ukrajnának

–  fogalmazott az orosz elnök, és figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is:

Nagy hatótávolságú fegyverrendszerek Ukrajnába szállításával az Egyesült Államok a konfliktus részesévé válik.

Az Egyesült Államok ugyan kizárta saját vagy NATO-erők Ukrajnába küldését, ugyanakkor Washington és európai szövetségesei fegyverekkel támogatták Kijevet, többek között drónokkal, nehéztüzérséggel, valamint légvédelmi és páncéltörő rakétákkal, írja a Reuters. 2023 júniusában az orosz államfő ismét figyelmeztette a Nyugatot: 

Moszkva a jövőben is válaszlépésekkel reagál minden olyan lépésre, amelyet „vörös vonalainak” megsértéseként értelmez. 

Az orosz elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nukleáris eszközök alkalmazása csak akkor kerülhet szóba, ha az Orosz Föderáció létét fenyegető, egzisztenciális veszély áll fenn. 2024 márciusában Dmitrij Medvegyev az X-közösségi oldalán kijelentette, hogy Emmanuel Macron átlépett egy határt. Ez azután történt, hogy a francia elnök egy sajtótájékoztatón bejelentette: mégis katonákat kéne küldeni az ukrajnai frontra.

Macron has said, "there are no more red lines, there are no more limits" in terms of supporting Ukraine (Le Monde). Then that means, Russia has no more red lines left for France.

In hostem omina licita.

— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) March 7, 2024

2024-től egyre többen engedélyezték Ukrajnának a nyugati fegyverrendszerek használatát Oroszország ellen,

amit Vlagyimir Putyin többször is „vörös vonalként” jelölt meg. Emmanuel Macron és Joe Biden jóváhagyták az ilyen csapásokat. 

Trump megfontolt döntést hozott

2025 novemberében a Pentagon jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat adjon Ukrajnának, miután megállapította, hogy az nem veszélyeztetné az amerikai fegyverkészleteket. A végső döntést azonban Donald Trump hozta meg, aki óvatos maradt, miután 

Vlagyimir Putyin figyelmeztette: a fegyverek Moszkvát is elérhetik. 

Ukrajna háborúba akarja rántani Európát Fotó: AFP

Ukrajna háborúba akarja rántani Európát

A nyugati országok 2024-ben Macron vezetésével még csak „kiképző katonák” Ukrajnába küldéséről beszéltek, amit Moszkva harcoló alakulatok leplezett telepítéseként értelmezett. Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy 

az ukrán katonák kiképzésében részt vevő külföldi személyek – státuszuktól függetlenül – legitim katonai célpontnak számítanak.

Ukrajna továbbra sem mondott le arról, hogy Európát bevonja a háborúba. Az ukrán sajtó is elismerte: Moszkva soha nem egyezne bele nyugati csapatok ukrajnai telepítésébe, a katonai szerepvállalásról szóló tervek mégis napirenden maradtak. Michal Kujawski varsói újságíró a Kyiv Post oldalán idén januárban megjelent véleménycikkében azt részletezte, hogy a Kreml „nemje” szerinte sokkal inkább politikai üzenet, mint tényleges vörös vonal, hiszen „Moszkva korábbi figyelmeztetései is rendre következmények nélkül maradtak”. 

Mint arról lapunk is beszámolt, Keir Starmer brit miniszterelnök katonákat küldene Ukrajnába, miután idén januárban Párizsban megegyezett erről Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnökkel. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azonban kijelentette, hogy 

Oroszország közvetlen beavatkozásnak fogja tekinteni, ha Ukrajna területén nyugati országok katonai egységeket vagy katonai infrastruktúrát helyeznek el. 

Mint mondta, a Nyugat és Kijev tervei egyre veszélyesebbé és rombolóbbá válnak Európa jövőjére és lakosaira nézve – írja a News.ru. 

Starmer Párizsban Zelenszkijjel és Macronnal állapodott meg Fotó: AFP

Orosz vagyon

Az orosz–ukrán háború 2022 februárjában történt kitörése óta az EU és a G7-ek példátlan gazdasági és pénzügyi szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Az intézkedések részeként kétszázmilliárd euró értékű orosz központi banki vagyont fagyasztottak be. Az Európai Központi Banknál zárolt pénzeket a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzügyi letétkezelő központ kezeli. De más országok, például Franciaország, Németország vagy Japán is rendelkeznek immobilizált orosz pénzekkel, azonban a blokkolt vagyon teljes összegét napjainkban is homály fedi.

Von der Leyen hány vörös vonalat hajlandó átlépni, hogy célt érjen?

December 5-én Ursula von der Leyen radikális tervet terjesztett elő, amely szerint az orosz befagyasztott eszközök felhasználásáról az EU egyszerű többséggel dönt, megkerülve a tagállami vétójogot. December 10-én Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra figyelmeztetett, hogy 

az orosz állami eszközök nyugati országok által tervezett lefoglalása nem marad következmények nélkül. 

Elmondása szerint Moszkva már kidolgozta azokat a válaszlépéseket , amelyekkel reagálna egy ilyen döntésre. Szijjártó Péter az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján elítélte, hogy azért született „európai szabályokat nevetségesen semmibe vevő” döntés, mert összességében 80 ezer milliárd forintot akarnak odaadni Ukrajnának. 

Von der Leyen hány vörös vonalat hajlandó átlépni, hogy célt érjen? Fotó: AFP

Az Ukrajna támogatására szánt, befagyasztott orosz vagyonról szóló döntés jól demonstrálja azt, hogy Brüsszel már minden létező szabály áthágására készen áll, hogy háborúba vihesse egész Európát

–  fogalmazott. Az uniós vezetők végül nem jutottak dűlőre a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról, így Ukrajna támogatását végül kilencvenmilliárd eurós közös hitelfelvétellel oldják meg a következő két évben, amelyben Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vállal pénzügyi szerepet.

Hogyan jutottak idáig?

Idén januárban Putyin ismét leszögezte: 

Az ukrajnai válság a közvetlen következménye annak, hogy semmibe vették Oroszország érdekeit, és kockázatokat hoztak létre Moszkva biztonságának szempontjából 

– jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin szerint abból kell kiindulni, hogy a biztonságnak valóban átfogónak, azaz egyenlőnek és oszthatatlannak kell lennie. Mint fogalmazott, a biztonság nem biztosítható csak egyesek számára, mások biztonságának rovására – idézte a TASZSZ.

Ez az elv szerepel a nemzetközi jog alapvető dokumentumaiban. Ennek az alapvető, létfontosságú elvnek a figyelmen kívül hagyása soha nem vezetett semmi jóra, és nem is fog vezetni. Ezt jól példázza az Ukrajna körüli válság, amely a közvetlen következménye annak, hogy éveken át figyelmen kívül hagyták Oroszország jogos érdekeit, és célzottan törekedtek biztonságunk veszélyeztetésére, a NATO-blokknak az orosz határokhoz való közelítésére

– hangoztatta az orosz vezető.

Putyin: Az ukrajnai válság a közvetlen következménye annak, hogy semmibe vették Oroszország érdekeit Fotó: AFP

Nukleáris válasz?

Január 15-én Tucker Carlson interjút készített Szergej Karaganov orosz politológussal és „Putyin tanácsadójával”, aki aggasztó kijelentést tett:

Ha az ukrajnai háború még egy-két évig ilyen ütemben folytatódik, akkor nem lesz más választásunk, mint hogy atomot dobjunk Németországra és az Egyesült Királyságra.

Vukics Ferenc biztonságpolitikai szakértő a közösségi oldalán szemlézte a beszélgetést.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)