„Hát uraim és hölgyeim, lehet-e addig fehérterrorról beszélni, amíg Kun Béláknak és Pogány Józsefeknek semmi bántódásuk sem esett?” – tette fel a kérdést a kormányfő.
Nagy a kötélhúzás a Friedrich István vezette kormány körül, aztán valamelyest lecsendesednek a dühös kritikusok és intrikusok.
József főhercegnek az antant által történő eltávolítása, ennek következtében a Friedrich-kormány lemondása augusztus végén mesterséges közjogi krízist idéz elő.
„Hát uraim és hölgyeim, lehet-e addig fehérterrorról beszélni, amíg Kun Béláknak és Pogány Józsefeknek semmi bántódásuk sem esett?” – tette fel a kérdést a kormányfő.
Nagy a kötélhúzás a Friedrich István vezette kormány körül, aztán valamelyest lecsendesednek a dühös kritikusok és intrikusok.
József főhercegnek az antant által történő eltávolítása, ennek következtében a Friedrich-kormány lemondása augusztus végén mesterséges közjogi krízist idéz elő.
Az új Friedrich-kormány nem tudja megerősíteni a helyzetét. Sem a megszálló románoknak, sem az egész antantnak – amelynek négytagú tábornokdelegációja már megérkezett – nem élvezi a bizalmát.
A 22 tagú lista első helyén Kun Béla áll, majd olyan nevek következnek, mint Landler Jenő, Vágó Béla, Kunfi Zsigmond, Lukács György, Bokányi Dezső, Rákosi Mátyás, Pogány József és Böhm Vilmos.
A hivatalba lépő Peidl-kabinet külügyminisztere, Ágoston Péter bejelenti augusztus 3-án, hogy az ellenségeskedést „ma délben a front egész hosszában már be is szüntették” a román hadsereggel.
Szamuely Tibor, akinek a népbiztosok közül a legtöbb vér tapad a kezéhez, nem kap menedéket Ausztriában, s amikor az osztrák csendőrök felismerik és feltartóztatják, revolverével öngyilkos lesz.
Július 20-án a kommün vezérkara könnyelműen támadást indít a román királyi haderő ellen a Tiszántúlon, hogy az antant által megszabott demarkációs vonal mögé kényszerítse őket.
A kommün feje fensőbbséges stílusban próbál tárgyalni a győztes hatalmakat képviselő politikussal, amivel még inkább aláássa a tanácskormány amúgy is egyre ingatagabb helyzetét, siettetve a végét.
Az előző időszak rengeteg gyilkosságához képest valamelyest csökken a kommün terrorcselekményeinek száma, mivel a rezsim el van foglalva saját túlélésével.
A kommün fenyegetőnek szánt riposztja inkább váteszien jövőbe látó: „Igen, csak várjon Horthy »hadügyminiszter«, majd odamennek, akiket hív: a vöröskatonák.”
Az ellenforradalom leverésével megbízott Szamuely Tibor június 21. után folytatja a Lenin-fiúkkal megkezdett leszámolási portyáját Kalocsán és a környező településeken.
Az ellenforradalom leverésével megbízott Szamuely Tibor népbiztos kiadja a parancsot: „Dobjátok őket a Dunába!” Így 19-én éjjel fejbe verik és hátrakötött kézzel, nyakukba akasztott kövekkel a folyóba vetik őket.
1919. júniusában Szamuely és a Lenin-fiúk az addigi brutális cselekményekhez képest is kirívóan kegyetlenül léptek fel az önvédelmi megmozdulások ellen.
Az a fejlemény, hogy 1919. június elejére egyre több településen lázadnak föl a tanácskormány terrorja ellen, még nagyobb aktivitásra készteti a hírhedt Lenin-fiúkat.
A Vörös Hadsereg csapatai 1919 május végén ellentámadásba mennek át a csehek ellen északon. A reaktivált régi tiszteknek köszönhetően visszafoglalják Putnokot, Losoncot, Ipolyságot, 30-án Szikszót.
A pánikhangulat után hurráoptimizmus kezd elhatalmasodni a kommün vezérein május második felétől. A Vörös Hadsereg ugyanis a fiaskók után szerény sikereket ér el a Felvidéken a csehek ellen.
A Népszava a magyarság egyik identitásképző hagyományát veszi célba 17-én, Hun támadás című vezércikkében: „Hun támadás döngeti minden oldaláról a Magyar Tanácsköztársaságot.
A lakosságot megfélemlítő terror nem szűnik meg. Az akciókban továbbra is vezető szerepet visznek a Szamuely-féle Lenin-fiúk, ám kiveszik belőlük a részüket a vörös őrségek is.
Április végén változatlanul zajlik a Szamuely Tibor irányította terrorkülönítmények garázdálkodása. Eközben folytatódik a román hadsereg előrenyomulása.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ünnepélyes külsőségek közepette fogadják József Ferenc főherceget és feleségét Budapesten. Bethlen István miniszterelnök kijelenti: nem engedi többé forradalomba kergetni az országot.
Magyar nemzetgyűlési képviselők küldöttsége meglátogatja Kossuth Lajos egykori torinói házát, ahol az ünnepségen az olasz nép irántunk való barátságát méltatják.
A kisantant ideges a Szovjetunióval kötött kereskedelmi egyezményünk miatt.
Szegeden népgyűlésen tiltakoznak a szocialisták izgatása, az ország békéje ellen indított propagandája miatt, amellyel lehetetlenné akarják tenni az újjáépítést.
Genfben általános rokonszenvet kelt Bethlen István felszólalása, aki szerint a béke nem biztosítható, amíg a szabadság és az egyenjogúság a nemzetközi életben is újból uralomra nem jut.
Ez történt száz éve: kísért Trianon szelleme, a kisantant aggódik.
Ripka Ferenc kormánybiztos szerint meg kell szűnnie a politikai demagógiának a fővárosi politikában, s az építkezésekre, a drágaság letörésére kell koncentrálni.
Mert a farizeusságnak, képmutatásnak, pofátlanságnak tényleg nincs határa.
Gálaesten hirdették ki a díjazottakat.
Veszprém vármegye egyes területeit is érinti a korlátozás.
Ezeregyszáznegyven – ennyi ismeretlen holttest-, holttestrészkörözés aktív jelenleg a rendőrség oldalán.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
