Ovecskin barátságát Putyinnal nem firtatják Amerikában

Amerikai hős Putyin csapatából

Egy orosz sportoló lába előtt hever Amerika e napokban. Alekszandr Ovecskin előbb beállította, majd megdöntötte Wayne Gretzky megdönthetetlennek hitt rekordját, 895 találattal immár ő a tengerentúli jégkorongliga (NHL) valaha élt leggólerősebb játékosa. Apró szépséghiba – vagy az elnökválasztás óta inkább erény? –, hogy Ovecskin Vlagyimir Putyin támogatója, sőt személyes ismerőse, ám az észak-amerikai sajtó szemet huny efölött, nem kever politikát a sportba. Igaz, ami az amerikai–orosz viszonyt illeti, erre minden oka megvan, mert a gyakorlatban azt nem a magasztos elvek, hanem az üzleti érdekek vezérlik.

Novák Miklós

jégkorongliga rekord Oroszország Putyin olimpia politika NHL sport Alekszandr Ovecskin 2025. 04. 08. 4:40

Fotó: SERGEI KARPUKHIN

Izgalmasabb kérdés, ami az orosz offenzíva, a háború kitörése után történt. Alekszandr Ovecskinnak is színt kellett vallania.

Kérem, ne legyen több háború. Nem számít, ki áll háborúban – Oroszország, Ukrajna, más országok –, békében kell élnünk ebben a nagyszerű világban

– tett hitet Ovecskin a világbéke mellett, de Putyint sem tagadta meg. Amikor az orosz elnökről kérdezték, így felelt:

Ő az elnököm. De nem ártom bele magam a politikába. Sportoló vagyok, remélem, minél hamarabb vége lesz ennek. Mindkét fél számára nehéz a helyzet, ahogy mondtam, remélem, hogy mindennek vége lesz. Nincs befolyásom a dolgok alakulására.

Nem firtatták a nyilvánvaló ellentmondást, hogy ha, miként állítja, apolitikus alkat, ugyan miért hozott létre PutinTeam néven alapítványt, mi több, Ovecskin a háború kitörése után sem törölte Instagram-fiókjából a Putyinnal készült közös képet. Ovecskin azóta nem beszél, nem is posztol sem Putyinról, sem a háborúról, az amerikai média pedig nem akadékoskodik. Az üzlet ugyanis ezt kívánja meg.

Vlagyimir Putyin szeret sütkérezni a híres orosz sportolók társaságában Fotó: YURI KADOBNOV / AFP POOL

Orosz sztárok az NHL-ben, amerikai játékosok a KHL-ben

Ugyanez az alku az NHL-ben szereplő többi orosz jégkorongozó esetében is. Az orosz játékosok száma a 2022–23-as idényre ugyan valamelyest csökkent az előző kiíráshoz képest (41-ről 32-re), de aztán visszaállt 40-re, a most zajló évadban pedig 25-re zuhant. A liga klubjai nem a politikai szimpátia, hanem a játéktudás alapján döntenek.

Ennél is érdekesebb az orosz bázisú bajnokságban, a KHL-ben szereplő észak-amerikai jégkorongozók helyzete. A háború kitörése után a tengerentúlon többször terítékre került, hogy a kanadai és amerikai hokisoknak haza kellene térniük Oroszországból, Adrien Blanchard, Kanada külügyminisztere egyenesen felszólította a játékosokat, hogy hagyják ott Oroszországot. Az érintettek ezt határozottan visszautasították, mondván, ők is a piacról élnek, és az oroszországi életkörülményeik szemernyit sem változtak. S láss csodát, a háború kitörése óta a KHL-ben szereplő észak-amerikai hokisok száma folyamatosan növekszik, jelenleg rekordként százöten játszanak Oroszországban…

Érdekes, 2022-ben az orosz teniszezőket a Roland Garrosról és Wimbledonból még kitiltották, a US Openen viszont már pályára léphettek. A kerékpársport sem ártotta bele magát a politikába, csupán annyi történt, hogy az orosz származású, de Olaszországban született és Franciaországban nevelkedett Pavel Szivakov tiltakozásul francia színekre váltott. A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) orosz elnökét, Arkagyij Dvorkovicsot a háború alatt újraválasztották, az orosz sakkozók – FIDE-zászló alatt – a világbajnoki sorozatban is szerepelhetnek, csupán csapatként nem indulhatnak a sakkolimpián.

Közeleg a 2026-os téli olimpia: a NOB ismét döntési helyzetben

A profi sport ügyet sem vetett a háborúra. Vessük mindezt össze a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerencsétlenkedésével! A NOB a háború kipattanásakor nem vállalta fel a döntést az oroszokról, áthárítva azt a nemzetközi sportági szakszövetségekre, majd erőtlen kampányt folytatott az olimpiai eszme, a béke jegyében, s szinte teljesíthetetlen feltételeket szabott, így végül csupán tizenöt orosz sportoló indulhatott a párizsi játékokon.

A NOB úgy érvelt, csak azon sportolók nyernek bebocsátást, akikről minden kétséget kizáróan kijelenthető, elhatárolódnak a háborútól. A katonai hátterű egyesületek, a CSZKA sportolóit emiatt eleve kizárták. Amikor már a kvalifikációs versenyekre készülve elkezdődött a listázás, Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság vívóként háromszoros olimpiai aranyérmes elnöke egy idő után, megunva a huzavonát, kijelentette, akkor inkább egyetlen orosz vívó sem utazik Párizsba. Elfogultság nélkül: ez volt ez egyetlen karakán megnyilvánulás e kérdésben.

Újabb olimpia közeleg, kevesebb mint egy év van hátra a 2026-os milánói téli játékok kezdetéig.

A NOB márciusban megválasztott új elnöke, Kirsty Coventry többek között az orosz (és fehérorosz) sportolók visszafogadásával kampányolt. Mozgolódik a politika is. Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes a minap reményét fejezte ki, hogy hosszú idő után a 2026-os téli olimpia lesz az első esemény, ahol orosz és ukrán sportolók ismét együtt versenyezhetnek.

A magasztos eszmék mellett persze az üzleti érvek is sokat nyomnak a latban. A téli olimpia Oroszország nélkül különösen csonka, ez hatványozottan érvényes a játékok kiemelt jelentőségű eseményére, a jégkorongtornára. Pláne annak ismeretében, hogy az NHL már megállapodott a NOB-bal: a 2014-es szocsi játékok után a liga játékosai ismét szerepelhetnek az olimpián.

Három éve az agresszió megindításával Putyin megvárta a pekingi téli játékok végét.

A 2026-os téli olimpia újabb kínálkozó alkalom arra, hogy végre lezárja a vérontást. A jövőre már negyvenéves Alekszandr Ovecskin szereplése a viadal nagy sztorija lehetne.

Ám a világ nem a PutinTeam, csupán Oroszország visszatérését hajlandó támogatni. Ovecskin ezúttal kivételt tehetne, s megpróbálhatna befolyással lenni a dolgok alakulására.

Alekszandr Ovecskin nyilatkozata az orosz–ukrán háború kitörésekor: