Ilyet még nem láttunk parlamenti képviselőinktől

A rendszerváltás óta nem volt ilyen aktív éve a magyar Országgyűlésnek. Két szemszögből elevenítettük föl, mi történt 2012-ben a Tisztelt Ház falai között.

Talán az év legnagyobb parlamenti vitáját hozta az előzetes regisztráció, amely szeptember végén lett az alaptörvény része. Végső formáját az új választási eljárási törvényben nyerte el, melyet név szerinti szavazással, kormánypárti voksokkal fogadott el az Országgyűlés november végén. A 2011-ben megszületett alaptörvényt még két alkalommal módosították: júniusban azt deklarálták, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény-erejűek, valamint eltörölték a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező rendelkezést, decemberben pedig kimondták, hogy sarkalatos lesz a földtörvény.

A minden korábbinál hamarabb, már júniusban benyújtott – és azóta többször módosított – 2013-as költségvetést december 11-én fogadták el. 17-én volt az utolsó ülésnap, ekkor szavazták meg egyebek mellett a felsőoktatási keretszámok eltörlését.

---- Jéghegy, szabadságharcosok és a lecsó ----

Eljött 2012, és újabb kemény év elé nézett a Tisztelt Ház. A Parlament környékét – meghosszabbítva a korábbi rendelkezést – a Köztársasági Őrezred a képviselők szabad mozgásának érdekében lezárta, a szilveszter fáradalmait és a 2011-ben összesen 213 törvényt elfogadását kipihenve minden adott volt tehát honatyáink munkájához.
 

Elvesztegetett idők

Kíváncsian vártuk, hogy az ellenzéki pártok idén mennyit fognak lazsálni, hiszen tavaly a „szorgos” szocialisták 670 percet elvesztegettek abból az időből, amelynek keretein belül érdemi vitába szállhattak volna Orbánékkal. A Jobbik is brillírozott, ők 814 percet töltöttek a semmivel, a vádaskodást és a folyamatos kritikákat leszámítva.

Bemelegítésként üléseztek egyet az Országgyűlés frakciói, a Fidesz–KDNP Egerben, a kereszténydemokraták később külön is, az MSZP néhány felmentettel – akik munkáért és kenyérért mentek Miskolcra – a fővárosban ült össze a Parlament tavaszi ülésszaka előtt megbeszélni a teendőket. A Jobbik és az LMP szintén Budapesten vette át az egész éves nyomásgyakorlás lépéseit.
 

Szabadságharcosok és víziók

Fehér zászlókat látott Jávor Benedek az ülésteremben, miután felszólalt Orbán Viktor napirend előtt a Parlamentben a tavaszi ülésszak nyitányaként. A LMP-s politikus ezeket a víziókat azzal indokolta, hogy harcmezőn érzi magát, ahová a miniszterelnök vezette kormány taszította őt és az országot. Úgy tűnt: az ökopárt megérkezett a szabadságharcosok táborába.

Megtudtuk, hogy a „tájjellegű lecsó” nem keverendő a Kodály-módszerrel, és hogy az MSZP – talán javítani akarván a tavalyi statisztikákon – mindenképpen vitázni akar mindenről és mindenkivel, az Országházban gyerekek játszottak demokráciást Kövér László házelnökkel, a törvényhozás működését modellező Demokráciajáték című rendezvény megnyitóján.
 

Laptop és a tudatlanság

Az MSZP-s és jobbikos képviselőkről kiderült, hogy az üléseken maguk elé helyezett laptop nem feltétlenül jelent az elektronikus sajtóból merített tájékozottságot, Hiller István szocialista politikus a Nemzeti Alaptanterv részleteiről azt hitte, az a végleges változat, a jobbikos Magyar Zoltán pedig a tojásáraktól és a szerinte az agráriumot elfeledő kormánytól zuhant meg. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter diplomatikusan tette helyre őt: „lehet, hogy sokan szenvednek információhiányban, de hogy ön közöttük van, az biztos” – fogalmazott.

Novák Előd feltalálta a politikusbűnözést, magyarázatként a tévénézőket megtévesztő képviselőket hozta fel, akik a plenáris ülés közben „körülülik” az éppen felszólaló társukat, hogy úgy tűnjön, mintha sokan lennének a teremben. Répássy Róbertnek, a közigazgatási minisztérium államtitkárának kellett felvilágosítania őt, hogy a „mágusoknak” a választópolgárok adnak ehhez felhatalmazást.
 

Megoldották a házit

Szeptemberben házi feladatokat oldottak meg a képviselők az európai ügyek bizottságáról, valamint az Európai Unió jövőjéről. A jobbikos, az IMF-et elkerülni akaró Lenhardt Balázs az euró haláláról beszélt, de Cséfalvay Zoltán lenyugtatta. Az ellenzék rohamot indított Cséfalvay mellett Kontrát Károly államtitkár ellen is, mindketten jól állták a sarat a közbiztonságról, a költségvetésről, a szakképzésről, és a járások kialakításáról szóló viták során.

„Újra összeállt a nagy csapat, újjáalakult a Gyurcsány–Bajnai-szövetség, és rögtön föltűnt Kuncze Gábor, és majd ha az MSZP is csatlakozik, akkor fel fog tűnni Kiss Péter, Szekeres Imre, Veres János és a többiek” – jósolta meg Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője egy heves vita közepette az őszi ülésszakon.

Elítélték Gyöngyösi kijelentését

Hatalmas botrányt váltott ki Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselőjének az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban tett kijelentése, miszerint „pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”. A politikus felszólalását az államfő, a kormány, a házelnök, illetve a Jobbik kivételével valamennyi parlamenti párt, továbbá több civil szervezet is elítélte.

Bár a november még tartogatott némi napsütést és melegebb napokat, jéghegyet látott a Parlamentben a független Kolber István, melyet aztán egy teljes gőzzel haladó hajó történetével ellátva emelt szövegbe a kormány oktatáspolitikája kapcsán.
 

Tapsoltak a szocialisták, molinózott az LMP

Miután az idei utolsó, Orbán Viktor által megnyitott parlamenti ülésnapon az LMP molinós akciót hajtott végre, az MSZP-s vastapsot feldolgozva Schiffer András a kormány által bekapcsolt „bullshit-generátorról” szónokolt, a képviselők figyelmébe ajánlva pártja 12 pontos antikorrupciós csomagját, illetve egyeztetésre hívva a parlamenti erők képviselőit.