Vastagabb lehet a pénztárcánk

Döntöttek a rezsidíjcsökkentésről, és emelkedni fog a minimálbér is. Zajlanak az egyeztetések az önkormányzatok adósságáról, stratégiai megállapodások köttettek, a felsőoktatási koncepció kapcsán pedig további tárgyalások várhatók. Az MNO heti összefoglalója.

A szerdai kormányülésen megszületett a döntés a rezsidíjcsökkenésről, ennek köszönhetően másfél havi villany- és gázár marad az emberek zsebében. A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésel kapcsolatban Giró-Szász András kormányszóvivő hangsúlyozta: a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, amit nem háríthatnak át. Hozzátette, hogy a szektor 1995-ös privatizációjában részt vevő cégek az elmúlt 17 esztendőben évente átlagosan húszszázalékos nyereségre tettek szert, így a befektetés már 3,5-szer megtérült nekik. A kormány Fónagy János államtitkár vezetésével négytagú bizottságot hozott létre a csökkentés nyomon követése érdekében.

Giró-Szász András egyúttal azt is megerősítette, hogy a minimálbér az idei bruttó 93 ezer forintról – infláció feletti mértékben – 98 ezerre, a bérminimum, vagyis a szakmunkás-minimálbér pedig bruttó 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban. Ez a szakszervezetek számítása szerint 2,2 százalékos vásárlóerő-növekedést jelent a magyar családoknál.

Kedden az Országgyűlés elfogadta a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A jövő évi büdzsé 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt tartalmaz.

Mi lesz a felsőoktatással?

Balog Zoltán pénteken azt nyilatkozta: még módosulhatnak a felsőoktatási hallgatói keretszámokra vonatkozó elképzelések. Az emberi erőforrások minisztere azonban konkrét szakokat vagy számokat nem mondott. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke pénteken tudatta: a miniszterelnök szombaton konzultációkat folytat, és majd utána fogja véglegesíteni a kormány a témával kapcsolatos rendeletét.

Balog Zoltán egyébként csütörtökön újabb egyeztetésre hívta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségét. Nagy Dávid, a hallgatói szervezet elnöke pedig válaszlevélben megerősítette, hogy továbbra is nyitottak az egyeztetésre és a kompromisszumos megoldásra. A HÖOK az egyeztetésre december 18-át javasolta, jelezve, hogy addig az Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórum megbeszéléseit is lefolytatják. Ezután szombaton Balog Zoltán újból egyeztetésre hívta jövő hét keddre a HÖOK elnökségét. Nagy Dávid azt ígérte: ott lesznek az egyeztetésen.

A felsőoktatási keretszámok december 6-ai bejelentését követően országszerte több helyen voltak tiltakozó megmozdulások a kormány elképzelései ellen. Ugyanakkor a kormányszóvivő szerdán arról beszélt: a felsőoktatási koncepció ellen tiltakozó szakmai szervezetek és egyes hallgatói önkormányzati szereplők azért ellenérdekeltek az átalakításban, mert az új elképzelések alapján csökken a hatáskörük. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kedden a Hír TV Rájátszás című műsorában kiemelte: a kormány által kínált lehetőség, azaz a  Diákhitel 2 segítségével a hallgatók „tulajdonképpen kamatmentesen saját jövőjükbe fektetnek be”.

Nagyüzem az adósságátvállalásban

Országszerte 1655 ötezer lakosúnál kisebb település adósságát veszi át teljes egészében az állam, húsz olyan hely van, amelynek hitelfelvételét esetenként vizsgálja meg a kormány – mondta el Navracsics Tibor zalaegerszegi sajtótájékoztatóján pénteken. A miniszterelnök-helyettes szólt arról, hogy húsz település esetében azt vizsgálják, hiteleik közösségi célokat szolgáltak, esetleg üzleti vagy befektetési célúak voltak-e. Ez utóbbiak esetében ugyanis a hitelállomány maximum negyven százalékát vállalja át az állam. Az ötezer fősnél nagyobb települések esetében a kormány súlyozott számítás alapján az adósságaik negyven és hetven százalék közötti részét veszi át – közölte a miniszter.

Navracsics Tibor az adósságrendezésről azt mondta: az önkormányzati és a stabilitási törvényben vannak olyan szigorítások, amelyek megakadályozzák, hogy az önkormányzatok újra eladósodjanak, a kincstár pedig ellenőrzi az adósságkiváltás folyamatát. Az adósságátvállalás 9 millió embert érint, s mindössze 1 millió ember él olyan településen, amely nem adósodott el, utóbbiak számára kidolgoznak egy kedvezményes, zárt körű pályázati rendszert.

Zala megyében mintegy száz kistelepüléstől vállalja át az állam a jelenlegi adósságait, ezek az összegek néhány milliótól a kétszázmillió forintig terjednek; Pécs mintegy 44 milliárd forint adósságának pedig legalább a felét – közölte Pintér Sándor belügyminiszter. A szocialista városvezetés alatt Pécs közel került a csődhöz is. Nagykanizsa mintegy 7 milliárd forintos adósságállománya nagyjából 40 százalékkal csökken a kormány adósságkonszolidációjának köszönhetően. Pénteken Győr adósságának átvállalásáról is megkezdődtek a tárgyalások.

Újabb stratégiai megállapodások

Hétfőn a General Electric (GE) Hungary Kft.-vel kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kormány. Az aláírási ünnepségen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormány prioritásnak tekinti az innovációt és a kutatás-fejlesztést (k+f), hogy így a magyarországi kis- és középvállalatok bekerüljenek a globális innovációs hálóba.

Szerdán stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. Az aláírási ünnepségen Szijjártó Péter államtitkár bejelentette: a kormány a Microsofttal együttműködésben hozza létre a nemzeti digitális közoktatási portált és valósítja meg a digitális otthon programot, amelyről előrehaladott tárgyalások zajlanak a Microsofttal.

Csütörtökön Rétvári Bence államtitkár újabb három civil szervezettel – a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületével (MFE), a Páneurópa Jogász Unióval, és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségével (FIVOSZ) – írt alá stratégiai megállapodást. A politikus kiemelte: a megállapodások célja, hogy a kiemelkedő szakmai tapasztalattal és kimagasló tudású szakemberekkel rendelkező civil szervezetek hozzájáruljanak a civil szektort érintő jogszabályok előkészítéséhez, és így jobb minőségű, végrehajtható, az életviszonyoknak megfelelő jogszabályok születhessenek.