Orbán elárulta, hogyan folytatnák a munkát

Orbán Viktor értékelte az elmúlt éveket, és felvázolta, hogyan képzeli el a folytatást. Elhunyt Welsz Tamás, az Ab állást foglalt a devizahitelek ügyében.

Orbán Viktor hétfőn rögtönzött beszédet tartott Pécsett. Azt kérte a szimpatizánsoktól, hogy ne osszák meg az egyéni jelöltre és listára adható szavazatukat, mindkét vokssal a jelenlegi kormánypártokat támogassák. Orbán szerint ugyanis, ha 2010-ben nem lettek volna olyan egységesek, akkor a kétharmados győzelem nélkül a munka felét sem tudták volna elvégezni.

A PécsMa.hu portálnak adott interjúban elmondta, hogy az elmúlt négy évből a rezsicsökkentésre és a dunai árvíz kivédésére a legbüszkébb. Úgy fogalmazott: „az erőnk az egységben van, nemcsak a választáson, hanem utána is”.  „Nemsokára eljutunk odáig, hogy lesz Magyarországon egy új vállalat – mi ezt úgy hívjuk, hogy első magyar közhasznú vagy közszolgáltató vállalat”. „Az lesz a dolga, hogy úgy adjon az embereknek energiát – nemcsak a háztartásoknak, hanem az iparnak és a kis- és középvállalkozóknak is –, hogy nem akar ezen profitra szert tenni” – hangsúlyozta.

A miniszterelnök a dunakeszi Telekeszi tévének kedden úgy nyilatkozott: a következő években is meg kell védeni azt, ami különösen fontos a magyaroknak, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat, a munkahelyvédelmi programokat, és újabb csökkentéseket kell végrehajtani. Orbán szerint kormánya minden nehéz esetben azért érhetett el sikereket, mert tudták, kik és milyen sokan vannak mögöttük. Mezőtúron, a RAFI Hungária Kft. harmadik üzemcsarnokának átadásán szintén a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozta.

A miniszterelnök szerdán tíz pontban foglalta össze a gazdaság átalakításának további lépéseit: Magyarország újraiparosítása, a munkát terhelő adók csökkentése, a külkapcsolatok erősítése Keleten és Nyugaton, a birtokszerkezet átalakítása, a bankrendszer átalakítása, a teljes foglalkoztatottság elérése, a lakossági állampapír-állomány növelése, innovációs központok létrehozása, még olcsóbb energia, a népességfogyás elleni küzdelem.

Csütörtökön elhunyt Welsz Tamás, Simon Gábor büntetőügyének egyik érintettje. Welsz maga jelentkezett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, hogy terhelő dokumentumokat akar átadni, és miközben a rendőrök társaságában utazott, rosszul lett. Az Országos Rendőr-főkapitányság péntek esti budapesti sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint a férfin nem találtak külsérelmi nyomot a boncolás során. Welsz együttműködött a rendőrökkel, és vele szemben nem alkalmaztak semmilyen kényszerítő eszközt, így bilincset sem. A Magyar Nemzet információi szerint Welsztől több, bizonyító erejű dokumentumot is lefoglalt a rendőrség.

Emlékezetes, Welsz Tamás lakásában a nyomozók korábban tucatnyi afrikai útlevélre bukkantak. Az Index szerint volt köztük kitöltött, de találtak úgynevezett biankó okmányokat is. A Népszabadság a napokban arról számolt be, hogy Welsz Tamás ötszáz magyarnak intézhetett afrikai útlevelet. A férfi egyébként bissau-guineai kormányzati kapcsolatain keresztül szerezte be az iratokat, és olyan magyaroknak adta el, akik – Simonhoz hasonlóan – más néven akartak például bankszámlát nyitni.

Az Index értesülése szerint a MagNet Bank Andrássy úti fiókjában Simon bankszámlája mellett még nyolc olyan számlát vezetnek, amelyet bissau-guineai útlevéllel nyitottak. Az internetes portál megtudta: Fürst György, Terézváros egykori MSZP-s alpolgármestere egy George First Curtis álnévre kiállított bissau-guineai útlevéllel nyitott itt bankszámlát. Fürst már 2009 végén egy közép-afrikai köztársaságbeli diplomata-útlevéllel próbált kibújni az egyik terézvárosi ingatlanpanama-ügyben a felelősségre vonás alól, ám végül nem kapott diplomáciai mentességet. A szocialista politikus 1994-től a VI. kerületi polgármester pénzügyi tanácsadója, 2002-től Terézváros vagyongazdálkodásáért felelős alpolgármestere, 2003-tól 2006-ig a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása elnöke, 2006-tól pedig a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetője volt. Még alpolgármesterként ő felelt több nagy értékű Andrássy úti önkormányzati palota eladásáért.

A héten kiderült az is, hogy visszakövetelhető Simon Gábortól az elmúlt években felvett képviselői jövedelme. A Pécsi Tudományegyetem polgári jogi tanszéke több jogcímet is megnevezett, amelynek alapján az MSZP bukott elnökhelyettesével visszafizettethető a csaknem 36 millió forint.

Mesterházy Attila közben ellentmondásba keveredett a Simon-ügyben. A szocialisták elnöke eddig ugyanis azt állította, hogy a botrány kirobbanása után két nappal – amikor hazajött az Egyesült Államokból – személyesen beszélt volt helyettesével a pénz eredetéről. A Hír TV szerint múlt szombaton ugyanakkor már azt mondta, hogy nem beszélt Simon Gáborral, a pénz eredetét ő is csak abból a közleményből tudta meg, amit a korábbi szocialista politikus adott ki.

A Magyar Nemzet információi szerint újabb gyűlöletkampányt indít a baloldali ellenzék. Eddig csupán óriásplakátokon igyekeztek a kormányt rossz színben feltüntetni, ezután viszont már országszerte a fideszes egyéni jelöltekre koncentrálnak. Mind a 106 egyéni választókerületben elkezdik terjeszteni a személyre szabott, lejárató tartalmú, Ron Werber bábáskodása mellett elkészített szórólapokat. A negatív kampány korábban sem volt idegen az MSZP-től. Az izraeli kampányguru 2002-es színre lépésével Magyarországon akkor még meglehetősen szokatlan agresszív elemek jelentek meg a szocialisták választási kommunikációjában.

Józsa István, a szocialisták frakcióvezető-helyettese az ATV-nek adott televíziós interjúban úgy vélekedett: ha Mesterházy Attila alakít kormányt, szerinte biztosan megszünteti az Emberi Erőforrások Minisztériumát, újra önálló Oktatási Minisztériumot alakítanak, és „a mozgásokból látszik, hogy Hiller István lesz a miniszter”. A műsorvezető egyik kérdésére, hogy miért Fodor Gábor kapná a környezetvédelmi miniszteri posztot, miközben a PM-eseké a zöld terület, Józsa úgy válaszolt: „egy minisztériumban van államtitkár is”. A mezőgazdasági terület Józsa szerint Gőgös Zoltáné lehet. Mesterházy Attila úgy reagált: vele Józsa nem egyeztette a magánvéleményét.

Korábbi álláspontját megerősítve az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn úgy határozott, hogy a törvényhozás jogszabállyal kivételesen módosíthatja a régebbi hitelmegállapodások feltételeit. A nyilvános tárgyaláson kiderült: a testület továbbra is alapvetőnek tartja a szerződéses szabadságot, ám úgy véli, hogy ez korlátozható, mégpedig olyan esetekben, ha például a gazdasági, a pénzügyi feltételek lényegesen megváltoznak, s tömegesen sértenék az egyik szerződő fél jogos érdekeit. A határozat ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy a törvényhozóknak az összes körülményt figyelembe véve a kötelezettségek megállapításakor egyensúlyra kell törekedniük.

Az Ab döntésére reagálva Varga Mihály azt mondta, az visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit. Gulyás Gergely kijelentette, ha a Fidesz marad kormányon, teljes egészében kivezeti a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket. Ugyanakkor meg kell várni a Kúria döntését az új jogszabály megalkotásával. A Civil Összefogás Fórum felszólította a Kúriát, illetve annak elnökét, hogy ne várja meg az Európai Bíróság döntését, hanem általános jelleggel döntsön például az érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében.

A háborús bűntettel vádolt Biszku Béla nem tett vallomást az ellene indított per keddi tárgyalásán. A bíró ezért idézte a 92 éves egykori belügyminiszter korábbi vallomását, ami szerint ártatlannak vallotta magát. Biszku kitartott amellett, hogy 1956-ban ellenforradalom volt.

Bűncselekményt nem követtem el, az ellenem felhozott vádakat nem ismerem el – idézte Tóth Szabolcs bíró Biszku Bélának  a nyomozati szakban tett vallomását az első tárgyalási napon a Fővárosi Törvényszéken. Kádár János egykori bizalmasa ehhez hozzátette: ártatlan, s megismételte a Duna TV-ben tett nyilatkozatát, mely szerint „Magyarországon 1956-ban ellenforradalom volt”.