A hét világszerte legtöbbször és legtöbbféleképpen interpretált híre, eseménysora kétségtelenül a Charlie Hebdo szatirikus francia lap elleni radikáliszlamista terrortámadás és következményei voltak. Szerdán két fegyveres megtámadta a hetilap székházát Párizsban, a lövöldözésben tizenkét ember életét vesztette, a terroristák elmenekültek, és csak egy több helyszínűvé duzzadt túszdráma végén sikerült hatástalanítani a tetteseket, két nap elteltével. A világot rendkívüli módon felkavarták az események, sokan új „9/11”-et emlegettek, mások viszont rávilágítanak, voltak előzményei a támadásnak. (Lukács Csaba tematikus vezércikkét ITT olvashatja, Körmendy Zsuzsannáét pedig ITT.)
Az élet Magyarországon emellett azonban szólt még egy-két dologról, főként, mivel ez volt 2015 első teljes hete, és a politikusok is igazán most álltak újra munkába az ünnepek után.
Hétfőn eldördült a veszprémi időközi választás startpisztolya, gyűjtik már a jelölti ajánlásokat. Az LMP-nek igen gyorsan sikerült is az 500 szignó megszerzése, a zöldpártnál nem vonta el senki figyelmét, hogy a balliberális táborban rosszallják indulásukat: ezen a választáson múlhat a Fidesz–KDNP kétharmados többsége. Ha egyébként a kormányerők és Némedi Lajos diadalmaskodik, az ellenzék máris Tapolcára koncentrálhat, Lasztovicza Jenő (Fidesz) honatya halála miatt ugyanis „a szomszédvárban” is időközi választást írnak majd ki.
Az LMP egyébként egy másik ügyben is közös platformra keveredett a kormányoldallal: az USA által az EU-ra erőltetett szabad kereskedelmi egyezmény kérdésében.
Szintén hétfőn, némileg váratlanul, Áder János államfő is szót kért, sajtótájékoztatóján beszámolva arról, hogy új szervezeti egységgel (Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága) bővül hivatala.
A héten aztán tovább folyt a közelgő vasárnapi nyitva tartással kapcsolatos vita is, főként a kiskapuk (például házhoz szállítás, webáruházak) nyitogatása és azok bezárása formájában.
A kitiltási ügyben noha nem látszik még a fény az alagút végén, de Szijjártó Péter december 23-ai kezdeményezéséről, miszerint a magyar külügy kezdeményezte az amerikainál André Goodfriend budapesti ügyvivő mentelmi jogának kiadását, kiderült, hogy Washingtonban még egy kicsit ülni fognak rajta. Futó Barnabás, a NAV-elnök ügyvédje közben elmondta: „Nemcsak mi gondoltuk így, hogy egyértelmű, hogy itt bűncselekmény elkövetésével vádolta vagy gyanúsította meg az ideiglenes ügyvivő az én ügyfelemet, hanem – a lefolytatott nyomozás alapján – a Központi Nyomozó Főügyészség is.”
Kedden látott napvilágot a Népszavában, hogy Vlagyimir Putyin Budapestre jön – erről mindenesetre annyi hivatalos, hogy egyeztetnek a látogatás részleteiről.
Az év végén több felmérés is arról árulkodott, hogy a Fidesz és a KDNP egyre népszerűtlenebb a cikluseleji intézkedések következtében, csütörtökön azonban a Nézőpont elemzése egyértelművé tette, hogy a kormányoldaltól elforduló szavazók nem állnak oda más politikai formáció mellé, ennek megfelelően a Fidesz egy mostani választáson megint nagy fölénnyel diadalmaskodna. A felmérés eredményeit ráadásul még nem befolyásolta a csütörtökön bejelentett vállalati rezsicsökkentés.
Pénteken aztán hosszú idő után Orbán Viktor miniszterelnök is megnyilatkozott, a közrádiónak adott szokásos interjújában minden, az embereket élénken foglalkoztató kérdésről szólt (útdíj „Most szólaljon fel mindenki!” –, Merkel- és Putyin-látogatás, amerikai és orosz viszonylatunk, az oktatási és egészségügyi rendszer nehézségei, a párizsi események).
