Kiket segítenek az orosz bombázások Szíriában?

Oroszország szíriai tevékenysége számos kérdést vet fel.

Eközben az orosz légierő elkezdte bombázni Szíriában az Iszlám Állam állásait, egy harci repülőgép pedig el is „kószált”. Törökország légterének megsértése miatt az ottani külügyminisztérium bekérette Moszkva ankarai nagykövetét. A NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg is jelezte: aligha volt véletlen a légtér megsértése. Az ügynek azonban gyorsan pontot tettek a végére azzal, hogy közös munkacsoport létrehozását javasolta az ankarai vezetés.

Az oroszok a jelek szerint mindent megtesznek azért, hogy a lehető leghatékonyabb segítséget nyújtsák Bassár el-Aszad szír elnöknek. A héten a Kaszpi-tengeren állomásozó hadihajókról kilőtt manőverező robotrepülőgépekkel mértek csapást, eközben pedig a szíriai kormányerők szárazföldi offenzívát indítottak az IÁ ellen Hama és Idlíb tartományban. A bombázásoknak több vetülete is van: egyrészt hatalmas nyomás alatt van jelenleg a NATO, másrészt a térségi középhatalmaknak kulcsfontosságú szerepük van az események alakításában.

A V4-es államfők Balatonfüreden ültek össze, ahol Angela Merkel neve kiejtése nélkül szidták a felelőtlen uniós migránspolitikát, gyakorlatilag egy az egyben visszhangozva azokat a fordulatokat, amelyeket a magyar kormány hónapok óta használ.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottsági ülésén igen meglepő kijelentést tett, amikor azt mondta, hogy „amikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor fideszes kormány van, akkor meg a fideszes menedzsment lopja szét” az állami agrárcégeket.

Mint mondta, csak helyieknek ajánlják fel a földeket, nekik lesz elővásárlási joguk. „Az az elővásárlási jog fog élni, ami a mostani földszerzési törvényben benne van.” Csak szántóföldek értékesítésére kerül sor, az árverések pedig Lázár szerint teljes nyilvánosság mellett valósulnak meg. „A magyar állam csak jó áron ad el földet, ez nem szociálpolitikai támogatás, nem kárpótlás.” Háromszáznyolcvanezer hektár értékesítését tervezik, de Lázár hozzátette, nem tudja még, hányan fogják igénybe is venni a lehetőséget.

Még tart a kormányban annak pontosítása , hogy a bürokráciacsökkentés jegyében pontosan milyen eljárási és engedélyezési díjakat és költségeket töröljenek el januártól. A felsőoktatási felvételi díj és az erkölcsi bizonyítvány díjának megszüntetése biztosnak látszik, ezek egyenként 1-1,2 milliárdos kiesést jelentenek a költségvetésnek. A gépjárművekkel kapcsolatos költségek nullázása viszont nagyon érzékenyen érintené az államot, ezek tényleges eltörlésével a bevételkiesés jelentősen meghaladhatja a Lázár János kancelláriaminiszter által tízmilliárdosnak mondott keretet.

A héten elhunyt a hazai politika egyik legjelentősebb alakja, Göncz Árpád, az ország első rendszerváltás utáni köztársasági elnöke. Göncz Árpád esetében nem túlzás a sokszor elkoptatottnak érzett, patetikusnak ható kijelentés: az elmúlt évszázad fordulatokban és tragédiákban gazdag magyar történelmének egy darabja távozott a halálával – a Magyar Nemzet nekrológját itt olvashatja.

Életének 91. életévében csütörtök este érte a halál Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas írót, irodalom- és filmtörténészt, egyetemi tanárt. A Fidesz úgy fogalmazott, „elment a Tanár úr”, aki kiváló elme, nagyszerű pedagógus volt, dramaturgként, forgatókönyvíróként pedig millióknak nyújtott felejthetetlen élményt.

Hetekig folytak a találgatások arról, hogy kik lehetnek a különböző Nobel-díj-kategóriák legfőbb várományosai, egyesek szerint hiábavaló az esélyek latolgatása, de a nagy bejelentés előtti spekulációk ennek ellenére minden évben napvilágot látnak. Hétfőn kezdődött meg az orvosi-élettani Nobel díjjal a kitüntetések átadása, melyet a fertőző betegségek kutatása területén elért eredményeiért William C. Campbell ír, Omura Szatosi japán, illetve Juju Tu kínai tudós vehetett át.

A Nobel-békedíjat sokan Angela Merkelnek ítélték volna, de sem ő, sem Ferenc pápa nem volt a befutók között. A díjat a Tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett vehette át, az irodalmit a fehérorosz író, újságíró, Szvetlana Alekszijevics érdemelte ki. A DNS-kutatásért a kémiai Nobel-díjat Tomas Lindahl svéd, Paul Modrich amerikai és Aziz Sancar török származású amerikai tudósoknak ítélték, a fizikait pedig Takaaki Kajita és Arthur B. McDonald kapta meg a neutrínóoszcilláció felfedezéséért.

A magyar labdarúgó-válogatott  Böde Dániel két góljával 2-1-re legyőzte a Feröer-szigeteket csütörtökön este, ezzel pedig megszerezte a csoport harmadik helyét az Európa-bajnoki selejtezősorozatban.

A magyar labdarúgó-válogatott vasárnap este Görögországban fejezi be a selejtezősorozatot, és egy győzelemmel, valamint a románok esetleges pontvesztésével még egyenes ágon is kvalifikálhatja magát a jövő évi kontinenstornára. Szintén automatikus Eb-résztvevő a válogatott, ha a legjobb harmadik helyezettként fejezi be a sorozatot. Ehhez az kell, hogy a C csoportban az ukránok pontokat veszítsenek a macedónok vagy a spanyolok ellen.

A hét legmegrázóbb tragédiájában kilencvenötre nőtt a halálos áldozatok száma, többtucatnyi embert pedig súlyos sérülésekkel kezelnek. A szombat esti közlések szerint 246 embert kezelnek kórházban, közülük 48-at intenzív osztályon. A terrorcselekménnyel kapcsolatos nyomozás lázasan folyik, ahogy a halálos áldozatok azonosítása is – tette hozzá a közlemény.

Az eddigi információk szerint két öngyilkos merénylő robbantott a török főváros központjában, ahol emberek százai gyülekeztek béketüntetésre a közalkalmazotti szakszervezetek konföderációjának felhívására. A békés felvonulásnak az lett volna a célja, hogy a kurd lázadók és a török biztonsági erők között kiújult erőszak leállítására szólítson fel. A török miniszterelnök bejelentette, hogy a gyanúsítottak az Iszlám Állam, a Kurdisztáni Munkáspárt, valamint a szíriai rezsimmel is kapcsolatban lévő török csoport soraiban vannak.

Selahattin Demirtas, a kurdbarát HDP vezetője rettenetes mészárlásnak és barbár támadásnak nevezte a merényletet, és párhuzamot vont közötte és a HDP júniusi diyarbakiri választási gyűlésén, illetve a Suruc városban júliusban elkövetett terrortámadás között. A HDP úgy hiszi, alapvetően ellene irányult az ankarai merénylet, mert a pokolgépek az ő menetoszlopuknál robbantak fel.