25 ezer munkahely jöhet létre

Kiemelt járműipari központtá nyilvánította a kormány a Szombathely–Szentgotthárd–Zalaegerszeg térségében megvalósult Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot.

A tárcavezető – aki egyben Szombathely országgyűlési képviselője is – a három érintett város önkormányzati vezetőivel közös sajtótájékoztatón kifejtette: a Kecskemét után második kiemelt magyarországi járműipari központ erős gépipari és elektronikai centrummá válhat. Remények szerint a kormány december 20-án meghozott döntése hozzájárul ahhoz, hogy öt-tíz éven belül egymilliárd euró értékű tőkebefektetés érkezzen és mintegy 25 ezer új munkahely jöjjön létre a vasi-zalai térségben.

Hozzátette, hogy „magas hozzáadott értéket előállító, tartósan a térségben maradó és jól fizető munkahelyekre” van szükség, amelyekre van már példa, de társulnia kell ehhez a magas színvonalú szakképzésnek és felsőoktatásnak is. Az MTI kérdésére beszélt arról, hogy jelenleg a mechatronikai iparban és a járműgyártásban mintegy 20 ezer embert foglalkoztat a három város térsége. Emlékeztetett arra is, hogy Kecskemét esetében a Mercedes és a kapcsolódó beszállítói kör tette indokolttá a kiemelt térséggé nyilvánítást. Ez számtalan járulékos fejlődési lehetőséget hozott például a bérlakásépítés, a helyi közlekedés vagy a főiskolai fejlesztések területén. 

Hende kitért arra: a 2014 és 2020 közötti uniós tervezési időszakban a kiemelt járműipari központ fejlődését infrastrukturális fejlesztések előtérbe helyezésével, az uniós források felhasználásával is segítik. A térségben meglévő főutak, a 76-os és a 86-os felújítása már zajlik, de előtérbe kerülnek az autópálya-építési tervek, valamint a vasúti közlekedés javítása is.

Európai szinten is példaértékű lehet

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere azt mondta, hogy Zala és Vas megyében „olyan emberek laknak, akik szeretnek, tudnak és akarnak is dolgozni”, ehhez megvan a szükséges munkakultúra, tudásbázis is. Hangsúlyozta a térség városainak, vállalkozásainak az összefogását, és ugyancsak alapkérdésként említette a közlekedési infrastruktúra fejlesztését. 

Molnár Miklós, Szombathely alpolgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a két megye mintegy 500 ezer lakosa és potenciálisan 300 ezer munkavállalója az Európai Unión belül is fontos tényezőként szerepelhet. Ez a térség nem Győrrel szemben szeretné meghatározni magát, sokkal inkább azonos szintre kíván helyeződni, „az iparágak közötti versenyben együttesen fellépni”. 

Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere szintén arról beszélt, hogy a három város együttműködése európai szinten is példaértékű lehet. S bár Szentgotthárd a legkisebb, az Opel révén mégis fontos szerepet tölt be, az együttműködésben pedig egyenrangú félként tud fellépni mindhárom város.

Háromezer dolgozó Kecskeméten

Időközben a kecskeméti Mercedes-Benz gyár felvette a háromezredik dolgozóját is, ezzel a gyár munkavállalóinak száma már most elérte az év végére tervezett létszámot. Augusztus közepén röppent föl, hogy újabb bővítést tervez Kecskeméten, a magyarországi autógyártás egyik fellegvárában a Mercedes-Benz. A németek az üzem kapacitását a jelenlegi évi 150 ezerről 300 ezer darabra emelnék. A Daimler szóvivője később nem erősítette meg, de nem is cáfolta ezt az értesülést. A kormány egyébként augusztus végén kiemelt járműipari központtá nyilvánította Kecskemét térségét.

Az elemzők szerint a járműipari termelés bővülésének köszönhetően javulhat Magyarországon az ipar teljesítménye a következő hónapokban. Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője a Mercedes-gyár hatására utalva elmondta: az ipari termelési adatokon látszik, hogy elindult valami, mivel a járműgyártás volumene 13,1 százalékkal magasabb volt, mint 2011 azonos időszakában, és április–májushoz képest gyorsult a szegmens kibocsátása.

Itt vannak a lehetőségek

Magyarország gazdasági növekedési lehetőségei a még világszerte húzóágazatnak számító autóiparban vannak – mondta korábban Orbán Viktor miniszterelnök. Több autógyár is komoly beruházással hívta fel magára a figyelmet idén: a Mercedes-Benz mellett 2011. szeptemberben az Opel jelentett be egy nagyobb beruházást Szentgotthárdon.

2011 végén indult az Audi győri logisztikai parkjának építése. Az Audi győri üzemét is bővíti. Júliusban tették le az új üzem alapkövét. Az új gyáregység egyébként jelentős kapacitásbővítést hordoz magában: évente akár 125 ezer gépjármű is készülhet Győrben. A győri Audi-gyár bokrétaünnepségén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta: az Audi-bővítéssel eldőlt, hogy Magyarország, Győr és a magyar autógyártás a jövőhöz tartozik.

Stratégiai megállapodások

A kormány az első stratégiai megállapodást a Coca-Colával kötötte, ezt követően a Richter Gedeonnal állapodtak meg. Később következett a székesfehérvári Alcoa-Köfém, majd a Daimler, a Suzuki és a Hankook Tire.

December 10-én a General Electric (GE) Hungary Kft.-vel kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kormány. Az aláírási ünnepségen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormány prioritásnak tekinti az innovációt és a kutatás-fejlesztést (k+f), hogy így a magyarországi kis- és középvállalatok bekerüljenek a globális innovációs hálóba.

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. Magyarország versenyképessége szempontjából rendkívül fontos az erős infokommunikációs és technológiai szektor – jelentette ki Szijjártó múlt szerdán a dokumentum aláírása után.

Orbán Viktor a Richterrel kötött megállapodás aláírási ünnepségén azt mondta, hogy a jövőben több nagy, a magyar gazdaságban speciális szerepet betöltő céggel kötnek hasonló, hosszú távú, stratégiai partnerségi megállapodást, amely egy újszerű gazdasági eszköz Magyarországon, innováció, „unortodoxia”.

Szijjártó még szeptember elején azt mondta, a közeljövőben mintegy negyven megállapodás megkötését tervezi a kormány, havonta négy-öt, legfeljebb hat megállapodást írhatnak alá. Azt szeretnék elérni, hogy ezek az alapvetően külföldi tulajdonú és exportra termelő cégek „még jobban, még biztosabban, még kiszámíthatóbban érezzék magukat Magyarországon”, illetve hogy az itt megtermelt nyereségük minél nagyobb részét újra itt fektessék be – mondta. Az államtitkár azt is közölte, hogy egyebek mellett a Knorr-Bremsével, a ThyssenKrupp-pal, a Bombardier-vel, a Nokia Siemensszel és az Opellel is megállapodás megkötéséről tárgyalnak.