12°C Adalbert 2022. szeptember 27. 
A nemzetközi utazóközönség által 2019-ben még legjobb európai úti célnak választott Budapest komoly gazdasági támaszát jelentő turizmus, vendéglátás a kicsinyesség hálójában vergődik, mivel az ágazatnak már a koronavírus tavaszi megjelenésekor biztosított kormányzati támogatások után a külföldiek hiányától újra szenvedő fővárosi szolgáltatói kör az ősszel sem számíthat a helyhatóság segítségére.
A főpolgármester és körének jövőellenes, kapzsi hozzáállása pedig amiatt is végzetes lehet több adófizető vállalkozás számára, mert a szorongatott helyzetben, bevétel híján, elveszthetik a képzett munkavállalók jelentős részét, akik majd nagyon fognak hiányozni a budapesti turizmusból, ha újra megnyílhatnak a határok és helyreáll a vendégvonzó imázs.
Ez a jelek szerint nem lesz könnyű mutatvány az előző években még jelentős nemzetközi eredményeket elérő fővárosi piaci szereplők részéről, már amelyik talpon marad, mivel az ellenzék által uralt kerületek, illetve a főpolgármester és köre az intézkedéseikkel inkább tovább mélyítik, mintsem orvosolnák az egész országnak gazdasági hátrányt okozó járványválságot.
Csütörtökön Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok szezonnyitó frakcióülése után annak kapcsán, hogy milyen együttműködésre számít a főváros vezetésével a második hullám gazdasági hatásainak enyhítésében, úgy nyilatkozott:
Budapest vezetése egyfajta Facebook-önkormányzást folytat, amiből egy kormányellenes testtartás olvasható ki. Ráadásul arra sem hajlandók, hogy nyugati példákat, például a római, bécsi intézkedéseket megnézzék.
A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetőjének szavai szerint egyetlen olyan intézkedés sincs, ami a budapesti vállalkozások pénzügyeit segítené, ugyanakkor ha van önkormányzat, amelyiknek pénze van, az a fővárosi.
Mint mondta,
Karácsony Gergelynek szolidaritás a kampányban van, bajban nincs.
A destruktív, pénzéhes döntésekre márpedig számos példa adódik Budapesten. Például legújabban a párbeszédes V. Naszályi Márta által vezetett Budavári Önkormányzat emelte meg a járványnak kiszolgáltatott vállalkozások tömegét terhelő, egyébként sem olcsó közterület-használati díjakat, ami immár túlszárnyalja Bécs hasonló költségeit.
Ezzel szemben például a városvezetésben is mintalabornak tekinthető ausztriai szomszédunknál az önkormányzatok éppen arra keresik a megoldást, hogyan lehet országszerte téliesíteni a vendéglátóhelyek májusban ingyenessé tett közterületi részeit, a kedvelt kerthelyiségeket, hogy az ugyancsak a külföldiek hiányával küzdő helyi szolgáltatóhelyek forgalma a hideg idővel is fenntartható legyen.
A területfoglalási engedélyekért és azok díjazásáért felelős önkormányzatokat az osztrák turisztikai miniszter kérte az együttműködésre, és a tapasztalatok szerint nem ütköznek ellenállásba a közös gazdaság- és munkahelymentést szolgáló elképzelések. Sőt Bécsben, ahol megoldható volt, a főváros büdzséjéből elengedve a vonatkozó bevételeket, parkolóhelyeket szabadítottak fel a nyáron, így tette lehetővé a városvezetés újabb teraszok nyitását az éttermeknek.
Bécs látványosan meghálálja a régióban évek óta vezető pozíciót biztosító vendégforgalomból származó eddigi bevételeket úgy, hogy a kormányzati segélyprogramok mellett
a fővárosi szálláshelyek üzemeltetőire külön odafigyel az önkormányzat.
Ahogy korábban megírtuk: Bécs nemrég a harmadik mentőcsomagját jelentette be kifejezetten a helyi szállásadók, vendéglátósok, kapcsolódó vállalkozások talpon maradása érdekében. A császárvárosban tavasz óta két lépcsőben összesen már 350 millió eurót fordítottak a koronakrízis hatásainak csökkentésére, szeptembertől pedig életbe lépett egy újabb, 50 millió euró összértékű direkt támogatási konstrukció közvetlenül az érintett szolgáltatóknak.
Az osztrák főváros emellett például hónapok óta a lakosság számára önkormányzati büdzséből finanszírozott vouchereket postáz ki, így ösztönzi az éttermi fogyasztást. Közel egymillió háztartás kapott már utalványt: az egyszemélyes háztartások 25 eurós, a többszemélyesek 50 eurós bónnal tervezhettek, amelyek fedezetére 40 millió eurót fordított a városvezetés a mintegy 6500 bécsi vendéglátóhely, illetve 60 ezer munkahely javára.
Az ausztriai mintalaborban a nyár elején felerősödött a helyi értékteremtés igénye, ahol több innovatív és digitális megoldást vezetnek be az idén, kifejezetten a bécsiekre koncentrálva. Ennek része például, hogy a nemzetközi versenyelőny biztosítása és a helyi turizmusgazdaság erősítése érdekében a városvezetés saját zsebből ösztönző hatású szakmai akciókat, például kedvezményes városkártyát, költséges marketingkampányokat vezetett be nemcsak Ausztriában, hanem több európai küldőpiacon is.
Másik régiós versenytársunk az élvonalban Prága, ahol a főváros irányítói főként egy komoly belföldi kampányba és egy kedvezményes programba fektetnek be, amely tartalmazza a turisztikai élménypontokon felhasználható belépési kedvezményeket. A program július óta fut és szeptember végéig tart, és Prága fővárosa finanszírozza 120 millió koronás keretből, a megvalósítása pedig
teljes körű összefogást mutat a közös gazdasági érdekek mentén az önkormányzati vezetés, a turizmusszervezetek és a kamara között.
A vendégek is közvetlen támogatást, ezáltal a fővárosi élményhelyszínek is kapaszkodót kapnak a prágai önkormányzattól: akik a jelenleg is zajló kampány idején az akcióban részt vevő szálláshelyen tartózkodnak és szobánként legalább 10 700 forintot költenek egy éjszakára, a fele értéket érkezéskor vissza is kapják voucher formájában, amelyet műemlékek, múzeumok, turisztikai attrakciók, kiállítások látogatására vagy idegenvezetői szolgáltatásokra használhatnak fel.
Emellett a turisztikai céllal működő idegen nyelvű és magánszínházakat, klubokat, kulturális intézményeket és közreműködő szervezeteket sem hagyták magukra, inkább hasonló utalványprogramot dolgoztak ki a megsegítésükre. Prága vezetése összesen 2,686 milliárd forintnak megfelelő összegben biztosítja ezeket a gazdaságmentő lehetőségeket.
Varsó városa már közel egymilliárd lengyel zlotyinak megfelelő támogatást fizetett ki a helyi vállalkozóknak, a kormányzat által tervezett, úgynevezett „válságellenes pajzs” megvalósításának részeként, amit az idegenforgalmi ipar képviselőivel, különféle ügynökségekkel, vállalkozásokkal együtt hoznak tető alá. Eddig közel 174 ezer vállalkozás kérelmét dolgozták fel.
Mivel Varsó a Mazóvia régió (Voievodship) fővárosa is, a Mazowieckie vajdaság marsall hivatala ezen felül
további 67 millió zlotyit különít el a turisztikai mikro- és kisvállalkozások támogatására,
amelyet nem kell visszatéríteniük, ha a vállalkozást legalább három naptári hónapig fenntartják és foglalkoztatják.
Más európai fővárosokban is bőven akadnak jó példák arra, miként becsüli meg a helyi turizmus szolgáltatóit az önkormányzat.
Olaszországban például a
Lazio régió és Róma önkormányzata nyilvános pályázati rendszeren keresztül 10 millió eurós támogató csomagot oszt szét a szállodai és turisztikai vállalkozóknak,
amely kategóriánként 600–8000 euróig terjedő anyagi segítséget jelent, és megkapják az utazási irodák, apartmanosok, a kempingek, ifjúsági hostelek üzemeltetői is.
A szinte lenullázódott párizsi idegenforgalom megmentésére a francia főváros regionális turisztikai szervezete (a Comité régional du tourisme Paris région) jelenleg négy új akciót tervez. Ezek a barátságos rendezvények felhasználóbarát, applikációkkal támogatott reklámozásáról, az egészségügyi minősítési rendszerről, illetve nagyszabású kommunikációs kampányokról és a szakmai vásárok újraindításának ösztönzéséről szólnak.
Ezzel együtt március óta külön
szolidaritási alapot, hitelmentő konstrukciókat is piacra dobott a helyi városvezetés, amely arra sem sajnálta a pénzt, hogy több millió maszkot osszon ki ingyenesen
az éttermeknek, kávézóknak, taxiknak, kereskedőknek, valamint a főbb helyszíneknek és emlékműveknek. Ezzel a munkaadók számára jelentős anyagi segítséget nyújtanak a július elején elfogadott, 15 millió eurós párizsi helyreállítási terv mellett.
Úgy tűnik, van, amiben kiemelkedhet a magyar főváros, páratlannak tűnik ugyanis a közterület-használókkal szembeni vállalkozásbarát fellépése.
Például Párizsban sem merült fel, hogy elgáncsolják a teraszos vendéglátósokat.
Júniusban inkább olyan rendezvénysort hirdettek, amikor számos tevékenységgel és programmal ünnepelték, népszerűsítették az éttermi teraszokat, közterületre nyúló vendégfogadó helyeket a régiós utazási lehetőségekkel együtt. A 600 önkormányzattal és 900 vendéglátóhellyel zajlott nagy sikerű akciót utóbb szeptember közepéig meghosszabbította a finanszírozó városirányítás.
A kommunikációban is
sokkal inkább a francia szolgáltatók megsegítése, mint sem politikai adok-kapok jelentkezik Párizsban.
A régiót egész Franciaországban és külföldön is folyamatosan népszerűsítik professzionális online kampányokkal, amely ősszel már a távoli piacokat célozza meg: az Egyesült Államokat, Kínát, Japánt és Koreát. Emellett erre az évszakra külön promóciós stratégiai tervet dolgoz ki a francia főváros, nem meglepő módon az idegenforgalmi szakemberek támogatásának érdekében.
A nemzetközi turizmusban szintén népszerű Spanyolországban is körülnézhet Budapest vezetése. A madridi városi tanács a jövőre is gondol: például
2020 és 2021 között hatmillió eurót különít el a fővárosi turizmus népszerűsítésére a koronavírus-járvány után.
Emellett a regionális kormánnyal és a pici érintettekkel összefogva új szervezetet is létrehoznak egy 300 millió eurós, elkülönített keretből.
A koronaválság erősen sújtotta a berlini vállalkozókat is, különösen az idegenforgalmi szektort, a német főváros számára kiemelkedően fontos kongresszusipart, a vásárok, rendezvények szervezését, továbbá a művészeti világot, a kultúrát, és, ahogy mindenütt másutt, a vendéglátóipart.
A német kormány által biztosított, összesen 25 milliárd euró értékű támogatásból Berlin városa 1,3 milliárd eurót kap. A szövetségi kormány a sürgősségi segélyt főként június, július és augusztus hónapokban utalta ki a tíznél több főt foglalkoztató vállalkozásokhoz.
A munkaerőmentést célzó segélyt további 1,8 milliárd euróval egészítik ki, az egyes cégek pedig tartományi szinten újabb támogatást kapnak, míg a főváros 525 millió euró értékben nyújt mentőövet
a koronajárvány gazdasági következményeinek enyhítésére.
A berlini képviselőház nem elégedett meg ennyivel: további 500 millió euró összegű segélyprogramot tett elérhetővé a cégek számára, és 2021-re további 25 millió eurós csomagot irányoztak elő a kultúra és a gazdasági élet újraindítására.
A németeknél is jóindulatúnak bizonyul a fővárosi önkormányzat:
a berlini kis- és középvállalkozások támogatást is kapnak a kereskedelmi bérleti díjak kifizetéséhez, összesen 90 millió euró összegből.
Erre a célra létrehoztak egy sürgősségi alapot, amely egyedi elbírálás alapján akár 50 százalékkal megkönnyíti a bérlő díjfizetését. Továbbá fővárosi szinten egyebek mellett kiterjesztették a kkv-k likviditási támogatását, létrehoztak egy kongresszusi alapot a vásár- és rendezvényipar érdekében, és ezek mellett digitális segély formájában is támogatják a közepes méretű berlini cégeket, startupokat és kisvállalkozásokat.
Bukarest vezetése sem a rombolással akar a történelemkönyvekben szerepelni, inkább kifejezte, hogy szándékai szerint alkalmazni kívánja a többi európai főváros modelljét, ahol az állami és a magánszektor jól együttműködik a munkavállalók és a gazdasági helyzet orvoslása érdekében. Így például
csökkentették az idegenforgalmi ágazat egyes adóit, ezek között szerepel a közterület-használat adója is,
amellyel a bukaresti vállalkozások zsebét nem húzzák tovább – ezzel szemben itthon emelik a kapcsolódó díjakat. A városonként jellemzően jelentős helyi kiadást jelentő tétel csökkentését
arra a nyilvánvaló tényre alapozza a fővárosi helytartóság, hogy az elmúlt időszak bevételeinek hiánya lehetetlenné teszi az adók jelenlegi szinten történő teljesítését.
Bukarestben 13 ezer vállalkozást jegyeznek a turizmusban, a szektorban több mint 40 ezer embert foglalkoztatnak. További 27 ezer ember dolgozik a kapcsolódó területeken (például a kulturális tevékenységek és előadások világában), amelyek köztudottan hozzájárulnak az élménydús városi vendégfogadáshoz, és amelyek az elmúlt hónapokban részben vagy egészben szintén korlátozásoknak voltak kitéve – ők sem kerülték el a helyi városvezetők figyelmét.
Az elődjétől százmilliárdos tartalékot megöröklő
Karácsony Gergelynek márpedig a politikai indulatkeltés, az átgondolatlan intézkedések helyett nem kéne messzi példát keresnie a vírustesztelés témájában sem.
A bukaresti főpolgármester, Gabriela Firea ugyanis már júliusban bejelentette, hogy a nyaralni induló
helyi lakosok ingyenes Covid–19-tesztet végeztethetnek.
Emellett folyamatos, ingyenesen biztosított tesztprogram működik a tünetmentes bukaresti lakosok számára a román fővárosban.
