Turizmustámogatások Európában: szégyenpadra ülhet Budapest

Megint a sereghajtók közé kerülhet Budapest, már ami a városvezetés gazdaságmentő intézkedéseit illeti. Miközben Karácsony Gergely forráshiányra hivatkozva elhatárolódik attól, hogy segítse a főpolgármesteri kinevezése előtt még rekorderedményeket és nemzetközi sikereket felmutató fővárosi turizmus válságból való kilábalását, több európai fővárosban példaértékű támogatásokat nyújtanak a városvezetők a helyi vállalkozásoknak.

Fotó: Bach Máté

A bécsi vendéglátóhelyeken kivétel nélkül elsődleges a vírusbiztonság, amelynek költségeit önkormányzati támogatás mellett viselik a cégek Fotó: Joe Klamar/AFP

A területfoglalási engedélyekért és azok díjazásáért felelős önkormányzatokat az osztrák turisztikai miniszter kérte az együttműködésre, és a tapasztalatok szerint nem ütköznek ellenállásba a közös gazdaság- és munkahelymentést szolgáló elképzelések. Sőt Bécsben, ahol megoldható volt, a főváros büdzséjéből elengedve a vonatkozó bevételeket, parkolóhelyeket szabadítottak fel a nyáron, így tette lehetővé a városvezetés újabb teraszok nyitását az éttermeknek.

Harmadik mentőcsomag Bécstől

Bécs látványosan meghálálja a régióban évek óta vezető pozíciót biztosító vendégforgalomból származó eddigi bevételeket úgy, hogy a kormányzati segélyprogramok mellett

a fővárosi szálláshelyek üzemeltetőire külön odafigyel az önkormányzat.

Ahogy korábban megírtuk: Bécs nemrég a harmadik mentőcsomagját jelentette be kifejezetten a helyi szállásadók, vendéglátósok, kapcsolódó vállalkozások talpon maradása érdekében. A császárvárosban tavasz óta két lépcsőben összesen már 350 millió eurót fordítottak a koronakrízis hatásainak csökkentésére, szeptembertől pedig életbe lépett egy újabb, 50 millió euró összértékű direkt támogatási konstrukció közvetlenül az érintett szolgáltatóknak.

A lakosságnak is adtak

Az osztrák főváros emellett például hónapok óta a lakosság számára önkormányzati büdzséből finanszírozott vouchereket postáz ki, így ösztönzi az éttermi fogyasztást. Közel egymillió háztartás kapott már utalványt: az egyszemélyes háztartások 25 eurós, a többszemélyesek 50 eurós bónnal tervezhettek, amelyek fedezetére 40 millió eurót fordított a városvezetés a mintegy 6500 bécsi vendéglátóhely, illetve 60 ezer munkahely javára.

Kiürültek Bécs utcái az első hullámban, de az állam és a városvezetés segítségével a nyárra talpra állhatott a piac
Fotó: Reuters

Az ausztriai mintalaborban a nyár elején felerősödött a helyi értékteremtés igénye, ahol több innovatív és digitális megoldást vezetnek be az idén, kifejezetten a bécsiekre koncentrálva. Ennek része például, hogy a nemzetközi versenyelőny biztosítása és a helyi turizmusgazdaság erősítése érdekében a városvezetés saját zsebből ösztönző hatású szakmai akciókat, például kedvezményes városkártyát, költséges marketingkampányokat vezetett be nemcsak Ausztriában, hanem több európai küldőpiacon is.

Prága sem tétlenkedett

Másik régiós versenytársunk az élvonalban Prága, ahol a főváros irányítói főként egy komoly belföldi kampányba és egy kedvezményes programba fektetnek be, amely tartalmazza a turisztikai élménypontokon felhasználható belépési kedvezményeket. A program július óta fut és szeptember végéig tart, és Prága fővárosa finanszírozza 120 millió koronás keretből, a megvalósítása pedig

teljes körű összefogást mutat a közös gazdasági érdekek mentén az önkormányzati vezetés, a turizmusszervezetek és a kamara között.

Járőr a Károly hídon. Kötelező a maszk a cseh fővárosban, de a főváros támogatásának köszönhetően nem áll meg itt a helyi turizmus állapotának megítélése
Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

A vendégek is közvetlen támogatást, ezáltal a fővárosi élményhelyszínek is kapaszkodót kapnak a prágai önkormányzattól: akik a jelenleg is zajló kampány idején az akcióban részt vevő szálláshelyen tartózkodnak és szobánként legalább 10 700 forintot költenek egy éjszakára, a fele értéket érkezéskor vissza is kapják voucher formájában, amelyet műemlékek, múzeumok, turisztikai attrakciók, kiállítások látogatására vagy idegenvezetői szolgáltatásokra használhatnak fel.

Emellett a turisztikai céllal működő idegen nyelvű és magánszínházakat, klubokat, kulturális intézményeket és közreműködő szervezeteket sem hagyták magukra, inkább hasonló utalványprogramot dolgoztak ki a megsegítésükre. Prága vezetése összesen 2,686 milliárd forintnak megfelelő összegben biztosítja ezeket a gazdaságmentő lehetőségeket.

Varsó is beelőz

Varsó városa már közel egymilliárd lengyel zlotyinak megfelelő támogatást fizetett ki a helyi vállalkozóknak, a kormányzat által tervezett, úgynevezett „válságellenes pajzs” megvalósításának részeként, amit az idegenforgalmi ipar képviselőivel, különféle ügynökségekkel, vállalkozásokkal együtt hoznak tető alá. Eddig közel 174 ezer vállalkozás kérelmét dolgozták fel.

Mivel Varsó a Mazóvia régió (Voievodship) fővárosa is, a Mazowieckie vajdaság marsall hivatala ezen felül

további 67 millió zlotyit különít el a turisztikai mikro- és kisvállalkozások támogatására,

amelyet nem kell visszatéríteniük, ha a vállalkozást legalább három naptári hónapig fenntartják és foglalkoztatják.

Adják a maszkot, pályázat Párizsban

Más európai fővárosokban is bőven akadnak jó példák arra, miként becsüli meg a helyi turizmus szolgáltatóit az önkormányzat.

Olaszországban például a

Lazio régió és Róma önkormányzata nyilvános pályázati rendszeren keresztül 10 millió eurós támogató csomagot oszt szét a szállodai és turisztikai vállalkozóknak,

amely kategóriánként 600–8000 euróig terjedő anyagi segítséget jelent, és megkapják az utazási irodák, apartmanosok, a kempingek, ifjúsági hostelek üzemeltetői is.

Felvállalt lépéselőny. Az Eiffel-torony örök adukártya, amelyhez azonban vírus idején már kell a komoly háttérmarketing, amit megad az önkormányzat Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat

A szinte lenullázódott párizsi idegenforgalom megmentésére a francia főváros regionális turisztikai szervezete (a Comité régional du tourisme Paris région) jelenleg négy új akciót tervez. Ezek a barátságos rendezvények felhasználóbarát, applikációkkal támogatott reklámozásáról, az egészségügyi minősítési rendszerről, illetve nagyszabású kommunikációs kampányokról és a szakmai vásárok újraindításának ösztönzéséről szólnak.

Ezzel együtt március óta külön

szolidaritási alapot, hitelmentő konstrukciókat is piacra dobott a helyi városvezetés, amely arra sem sajnálta a pénzt, hogy több millió maszkot osszon ki ingyenesen

az éttermeknek, kávézóknak, taxiknak, kereskedőknek, valamint a főbb helyszíneknek és emlékműveknek. Ezzel a munkaadók számára jelentős anyagi segítséget nyújtanak a július elején elfogadott, 15 millió eurós párizsi helyreállítási terv mellett.

Csak Budapest sarcol a közterület-használatért

Úgy tűnik, van, amiben kiemelkedhet a magyar főváros, páratlannak tűnik ugyanis a közterület-használókkal szembeni vállalkozásbarát fellépése.

Például Párizsban sem merült fel, hogy elgáncsolják a teraszos vendéglátósokat.

Júniusban inkább olyan rendezvénysort hirdettek, amikor számos tevékenységgel és programmal ünnepelték, népszerűsítették az éttermi teraszokat, közterületre nyúló vendégfogadó helyeket a régiós utazási lehetőségekkel együtt. A 600 önkormányzattal és 900 vendéglátóhellyel zajlott nagy sikerű akciót utóbb szeptember közepéig meghosszabbította a finanszírozó városirányítás.

Hajléktalan Párizsban. Bárhol hozzájuthat ingyenes maszkhoz, amit a városvezetés biztosít a szolgáltatóhelyeknek Fotó: MTI/EPA/Julien De Rosa

A kommunikációban is

sokkal inkább a francia szolgáltatók megsegítése, mint sem politikai adok-kapok jelentkezik Párizsban.

A régiót egész Franciaországban és külföldön is folyamatosan népszerűsítik professzionális online kampányokkal, amely ősszel már a távoli piacokat célozza meg: az Egyesült Államokat, Kínát, Japánt és Koreát. Emellett erre az évszakra külön promóciós stratégiai tervet dolgoz ki a francia főváros, nem meglepő módon az idegenforgalmi szakemberek támogatásának érdekében.

A nemzetközi turizmusban szintén népszerű Spanyolországban is körülnézhet Budapest vezetése. A madridi városi tanács a jövőre is gondol: például

2020 és 2021 között hatmillió eurót különít el a fővárosi turizmus népszerűsítésére a koronavírus-járvány után.

Emellett a regionális kormánnyal és a pici érintettekkel összefogva új szervezetet is létrehoznak egy 300 millió eurós, elkülönített keretből.

Berlin sürgős segélye

A koronaválság erősen sújtotta a berlini vállalkozókat is, különösen az idegenforgalmi szektort, a német főváros számára kiemelkedően fontos kongresszusipart, a vásárok, rendezvények szervezését, továbbá a művészeti világot, a kultúrát, és, ahogy mindenütt másutt, a vendéglátóipart.

A német kormány által biztosított, összesen 25 milliárd euró értékű támogatásból Berlin városa 1,3 milliárd eurót kap. A szövetségi kormány a sürgősségi segélyt főként június, július és augusztus hónapokban utalta ki a tíznél több főt foglalkoztató vállalkozásokhoz.

A munkaerőmentést célzó segélyt további 1,8 milliárd euróval egészítik ki, az egyes cégek pedig tartományi szinten újabb támogatást kapnak, míg a főváros 525 millió euró értékben nyújt mentőövet

a koronajárvány gazdasági következményeinek enyhítésére.

Alufóliás tésztaszűrőt viselő tüntető a koronavírus-járvány miatti korlátozások elleni fellépésen Berlinben. A közhangulattól függetlenül segít a városvezetés a gazdasági szereplőkön Fotó: Reuters

A berlini képviselőház nem elégedett meg ennyivel: további 500 millió euró összegű segélyprogramot tett elérhetővé a cégek számára, és 2021-re további 25 millió eurós csomagot irányoztak elő a kultúra és a gazdasági élet újraindítására.

A németeknél is jóindulatúnak bizonyul a fővárosi önkormányzat:

a berlini kis- és középvállalkozások támogatást is kapnak a kereskedelmi bérleti díjak kifizetéséhez, összesen 90 millió euró összegből.

Erre a célra létrehoztak egy sürgősségi alapot, amely egyedi elbírálás alapján akár 50 százalékkal megkönnyíti a bérlő díjfizetését. Továbbá fővárosi szinten egyebek mellett kiterjesztették a kkv-k likviditási támogatását, létrehoztak egy kongresszusi alapot a vásár- és rendezvényipar érdekében, és ezek mellett digitális segély formájában is támogatják a közepes méretű berlini cégeket, startupokat és kisvállalkozásokat.

ingyenes teszt Bukarestben

Bukarest vezetése sem a rombolással akar a történelemkönyvekben szerepelni, inkább kifejezte, hogy szándékai szerint alkalmazni kívánja a többi európai főváros modelljét, ahol az állami és a magánszektor jól együttműködik a munkavállalók és a gazdasági helyzet orvoslása érdekében. Így például

csökkentették az idegenforgalmi ágazat egyes adóit, ezek között szerepel a közterület-használat adója is,

amellyel a bukaresti vállalkozások zsebét nem húzzák tovább – ezzel szemben itthon emelik a kapcsolódó díjakat. A városonként jellemzően jelentős helyi kiadást jelentő tétel csökkentését

arra a nyilvánvaló tényre alapozza a fővárosi helytartóság, hogy az elmúlt időszak bevételeinek hiánya lehetetlenné teszi az adók jelenlegi szinten történő teljesítését.

Vendégre várnak a pincérek a bukaresti Óvárosban. Júniusban a hatóságok engedélyezték a vendéglátóhelyek teraszainak működését Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

Bukarestben 13 ezer vállalkozást jegyeznek a turizmusban, a szektorban több mint 40 ezer embert foglalkoztatnak. További 27 ezer ember dolgozik a kapcsolódó területeken (például a kulturális tevékenységek és előadások világában), amelyek köztudottan hozzájárulnak az élménydús városi vendégfogadáshoz, és amelyek az elmúlt hónapokban részben vagy egészben szintén korlátozásoknak voltak kitéve – ők sem kerülték el a helyi városvezetők figyelmét.

Az elődjétől százmilliárdos tartalékot megöröklő

Karácsony Gergelynek márpedig a politikai indulatkeltés, az átgondolatlan intézkedések helyett nem kéne messzi példát keresnie a vírustesztelés témájában sem.

A bukaresti főpolgármester, Gabriela Firea ugyanis már júliusban bejelentette, hogy a nyaralni induló

helyi lakosok ingyenes Covid–19-tesztet végeztethetnek.

Emellett folyamatos, ingyenesen biztosított tesztprogram működik a tünetmentes bukaresti lakosok számára a román fővárosban.