Magyar vétó, brüsszeli manőverek, amerikai sürgetés – Ukrajna sorsa a diplomácia mérlegén

Zelenszkij pontokba szedett választ küldött Donald Trump húszpontos békejavaslatára, miközben Friedrich Merz német kancellár Berlinben hív össze magas szintű tárgyalást az ukrajnai béke előmozdítására. Brüsszelben az EU háborúpárti vezetői stratégiai nyomásgyakorlással próbálják előre lendíteni az uniós döntéseket, miközben a háttérben vérlázító lépésekkel gyorsítanák Ukrajna EU-csatlakozásának előkészítését. A nemzetközi diplomáciai mérleg most kritikus pontjára ért, és senki sem látja, merre billen majd.

2025. 12. 11. 23:59
Magyar vétó, brüsszeli manőverek, amerikai sürgetés – Ukrajna sorsa a diplomácia mérlegén Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ukrajna, Washington, Brüsszel: ismét felgyorsult a diplomáciai mozgás. A háttérben politikai viták zajlanak, Brüsszel és a nemzetközi szereplők különböző nyomásgyakorlási stratégiákat mérlegelnek, és egyre nyilvánvalóbb, hogy az európai stabilitás egyensúlya most kritikus pontjára ért. Íme a nap legfontosabb külpolitikai fejleményei.

Magyar vétó, brüsszeli manőverek, amerikai sürgetés – Ukrajna sorsa a diplomácia mérlegén
Magyar vétó, brüsszeli manőverek, amerikai sürgetés – Ukrajna sorsa a diplomácia mérlegén Fotó: AFP

Zelenszkij elolvasta Trump békejavaslatát, el is küldte válaszát

Ukrajna pontokba szedett válaszát adta át a Trump-adminisztrációnak az amerikai béketerv legutóbbi tervezetére – ezt ukrán és amerikai tisztviselők közölték. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre egyre nagyobb amerikai nyomás nehezedik, hogy gyorsan fogadja el Trump húszpontos békejavaslatát, amely jelentős területi veszteségeket és más engedményeket tartalmaz.

Feszülten reagált Ukrajna Washington választási nyomásgyakorlására

Miközben Donald Trump amerikai elnök sürgeti az ukrajnai elnökválasztás megtartását, Kijevben alkotmányos és politikai vörös vonalakra figyelmeztetnek. Olekszandr Kornyijenko, a kijevi parlament első alelnöke szerint Ukrajna háborús körülmények között nem is beszélhet választásokról – a washingtoni jelzések mögött pedig szerinte akár komoly diplomáciai nyomásgyakorlás is állhat.

Kornyijenko szerint ugyanígy kizárt bármiféle területi engedmény tárgyalása is.

Az ukrán alkotmány és a jogi folyamat alapján még beszélnünk sem szabad semmilyen területi engedményről. Nemcsak jogilag, hanem erkölcsileg is elutasítjuk ezeket

– fogalmazott. Korábban Donald Trump amerikai elnök a Politicónak adott interjúban kijelentette

Ukrajnában rég nem volt elnökválasztás, a vezetés a háborút használja ürügyként, hogy ezt elkerülje.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezután nyitottnak mutatkozott a voksolásra, és az Egyesült Államokat kérte fel, hogy biztosítsák a választások biztonsági feltételeit.

Zelenszkij szerint sem az ukrán jogrend, sem a nemzetközi jog nem ad lehetőséget arra, hogy Kijev átengedjen bármit
Merz Berlinbe hívja Trumpot és Zelenszkijt Fotó: AFP

Merz Berlinbe hívja Trumpot és Zelenszkijt

Friedrich Merz német kancellár bejelentette, hogy a jövő héten Berlinben magas szintű találkozót tartanak az ukrajnai béke előmozdítása érdekében, amerikai részvétellel. Az Egyesült Államok szerdán egy húszpontos ellenjavaslatot kapott a tervre vonatkozóan, és most a tárgyalások következő szakaszát tervezik Berlinben. Bár a német vezetés áttörésként kommunikálja az eseményt, a részletek – az ukrán területi engedmények, a finanszírozási mechanizmusok és a nemzetközi biztonsági koordináció – komoly kérdéseket vetnek fel az európai diplomáciai stratégiával kapcsolatban.

A berlini csúcstalálkozó nem csupán politikai, hanem katonai és pénzügyi koordinációs platformként is szolgál: a NATO és az EU képviselői mellett Zelenszkij európai állam- és kormányfőkkel egyeztet majd a katonai támogatás összehangolásáról.

Rutte: Fel kell készülnünk egy olyan háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek

Mark Rutte figyelmeztette Európát, hogy fel kell készülnie egy olyan háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek, és gyorsan növelni kell a védelmi kiadásokat Oroszország elrettentése érdekében. A NATO-főtitkár erről a müncheni biztonsági konferencián beszélt. Szerinte Európa lehet Oroszország következő célpontja, és a NATO már veszélyben van. Hangsúlyozta, hogy a szövetségesek védelmi kiadásait és termelési kapacitását gyorsan kell növelni, hogy a fegyveres erők rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal. Rutte figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül katonai erővel léphet fel a NATO ellen.

Kiengedték a nyomozókat, akik útban lehettek a korrupciós ügyben

Kijevben a bíróság házi őrizetbe helyezte Viktor Huszarovot, az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal nyomozóját, akit öt hónapja hazaárulás gyanújával vettek őrizetbe. A hatóságok szerint államtitkokat adott át egy ismerősének, aki állítólag Oroszországgal működik együtt. 

Huszarov és a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vezetője, Szemen Krivonosz azt állítja, hogy a hatóságok szándékosan tartották őt fogva, hogy nyomást gyakoroljanak a korrupcióellenes hivatalra és akadályozzák annak munkáját; 

mindketten tagadják az orosz együttműködés vádját. A nyáron a biztonsági szolgálat két NABU-nyomozót is őrizetbe vett, amit a független korrupcióellenes intézmények elleni, kormányzati támogatású támadásként értelmeztek. A lépés társadalmi ellenállást váltott ki, és öt hónap elteltével mindkét nyomozó elhagyhatta a fogdát.

Brüsszel zsarol és fenyeget, kiszivárogtak a háborúpártiak tervei

Az Európai Unió háborúpárti vezetői december 18-i csúcstalálkozójukon kulcsfeladatként jelölték meg Bart De Wever meggyőzését, aki a blokk legújabb ellenségképe lett. A belga miniszterelnök vétózni próbálja a 210 milliárd eurós hitelcsomagot Ukrajnának. De Wever régóta kitart amellett, hogy a hitel fedezetére szolgáló befagyasztott orosz eszközök – amelyek nagy része éppen Belgiumban található – ne jelentsenek kockázatot a belga állam számára. Az EU-s diplomaták mostanra teljes erőbedobással dolgoznak azon, hogy meggyőzzék őt.

Orbán Balázs közösségi oldalán bírálta a brüsszeli terveket

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója közösségi oldalán fejtette ki álláspontját. Mint írta, az európai vitákban gyakran Magyarországot állítják be rendszerkritikus „fekete bárányként”, mintha a nemzeti érdek következetes képviselete önmagában is rendellenesség volna. 

Belgium friss példája azonban világosan mutatja: elég egyetlen stratégiai kérdésben eltérni a brüsszeli akarattól, és bármely tagállam azonnal politikai nyomás alá kerülhet

– emelte ki a politikai igazgató.

Megkerülik Magyarországot: titkos hátsó ajtón gyorsítanák Ukrajna EU-csatlakozását
Titkos hátsó ajtón gyorsítanák Ukrajna EU-csatlakozását Fotó: AFP

Titkos hátsó ajtón gyorsítanák Ukrajna EU-csatlakozását

Miközben Magyarország továbbra is fenntartja vétóját Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásaival szemben, Brüsszelben mégis olyan megoldást fabrikáltak, amely lényegében megkerüli a magyar álláspontot. Az Európai Unió és Ukrajna ugyanis 

tízpontos cselekvési tervet fogadott el, amely – bár formálisan nem indítja el a csatlakozási fejezeteket – a technikai előkészítést lehetővé teszi, vagyis az uniós intézmények gyakorlatilag úgy tesznek, mintha a magyar vétó nem is létezne. 

A dokumentumot Marta Kos, az EU bővítési főképviselője, valamint Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes jegyzi. Kos a Lvivben tartott informális miniszteri találkozón egyértelművé tette: Brüsszel politikai kérdésként kezeli Ukrajna felvételét, sőt az ukrán uniós tagságot a jövőbeni „európai biztonsági garanciák” alapkövének nevezte. Mint mondta, a csatlakozás „központi fontosságú lesz a békemegállapodás fenntarthatóságához”.

Itt az újabb korrupciós botrány, ezúttal spanyol, baloldali képviselő került bilincsbe

Madridot megrázta a spanyol Polgárőrség legutóbbi akciója: újabb letartóztatások és házkutatások történtek a SEPI nevű állami tulajdonú ipari holding vezetősége körében. Az elit Központi Műveleti Egység (UCO) csütörtökön őrizetbe vette Anxton Alonsót, miután előző este már letartóztatták a volt szocialista tisztségviselőt, Leire Díezt és a SEPI egykori elnökét, Vicente Fernándezt. 

A három letartóztatott vádlottat a SEPI-szerződések manipulálásával hozták összefüggésbe a kormányfő, Pedro Sánchez szocialista pártját érintő, úgynevezett Koldo-ügy részeként.

Borítókép: Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij (balra), Nagy-Britannia miniszterelnöke, Keir Starmer (második balra), Franciaország elnöke, Emmanuel Macron (második jobbra) és Németország kancellárja, Friedrich Merz (jobbra) (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.