Nem lehet engedni a magyar érdekekből

Orbán Viktor évet értékelt, az Alkotmánybíróság veszélyes döntést hozott, listázásra derült fény az ELTE BTK hallgatói önkormányzatánál – az elmúlt hét főbb hírei némi ellenzéki mozgolódással és MNB-s botránnyal fűszerezve. Heti összefoglaló.

Az Alkotmánybíróság kedden április 30-ai hatállyal megsemmisítette az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust. Az Ab határozatával eltért saját 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a paragrafust. Rogán Antal szerint az alkotmánybírósági döntés joggal sérti a magyarországi zsidó közösségeket és a kommunizmus minden élő áldozatát vagy családtagjaikat. Mint fogalmazott: súlyos következményekkel járhat, ugyanis azt jelenti, hogy május 1-jétől „szabadon lehet mászkálni az utcán” horogkereszttel, vörös csillaggal vagy SS-jelvénnyel.

A parlamentben kedden az alaptörvény negyedik módosításának általános vitáját tartották, ahol a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnökről is szó volt. Itt Gulyás Gergely fideszes politikus kijelentette: a Fidesz–KDNP-frakciószövetség tiszteletben tartja az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egy részét megsemmisítő alkotmánybírósági határozatot, és eleget tesz a benne foglaltaknak. A kommunista diktatúra elítélését és a diktatúra vezetőit illető juttatások csökkentésének lehetőségét tartalmazó cikk módosításával kapcsolatban Gulyás megerősítette: a kormánypárti frakciók véleménye egyértelmű, megmásíthatatlan.

Hétfőn a parlament döntött arról, hogy szeszes és energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőket és újságot is árulhatnak majd a nemzeti dohányboltok (trafikok).

Kedden az az információ látott napvilágot, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatói önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Emiatt az intézmény rektora felfüggesztette a HÖK működését. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön diákok közötti belháborúnak minősítette a napvilágra került ügyeket. A Magyar Nemzet szombati számában arról írt: Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke szerint akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők az ELTE listázói.

Klinghammer István pedig azt nyilatkozta: felsőoktatási államtitkárként egyelőre nincs dolga az ELTE bölcsészkaráról kiszivárgott hallgatói listák ügyében, amikor viszont a vizsgálatok nyomán kiderül, mi történt, rendezni kell a hallgatói jogok kereteit. Az oktatási államtitkárság egyébként pénteken azt közölte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma továbbra is a fair play szabályai szerint kívánja folytatni a tárgyalásokat a felsőoktatási kerekasztal résztvevőivel, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) feltételeit néhány apró kiegészítéssel elfogadhatónak tartja.

A Magyar Nemzet pénteken a gyűrűző MNB-botrányról közölt újabb részleteket. Kiderült, hogy nem csak a hitelintézeti, de a jegybankról szóló törvényt is megsértette a Magyar Nemzeti Bank, amikor hatáskörét túllépve adott ki üzleti titoknak számító adatokat 2008 és 2010 között a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). A Magyar Nemzetnek nyilatkozó közgazdászok szerint a kiadott adatok alkalmasak lehetnek arra, hogy egy-egy deviza árfolyamát befolyásolni lehessen. A Fidesz jövő hétfőre kezdeményezi Simor András jegybankelnök költségvetési bizottsági meghallgatását a számvevőszéki jelentés ügyében.

A héten Gyurcsány Ferenc is évet értékelt, amelyen választási szövetséget szorgalmazott a „demokratikus ellenzék” számára. Az egykori kormányfő kedden úgy fogalmazott: a második Orbán-kormány megbuktatásához mindenkire szükség lesz, de hozzátette, a kormányzáshoz viszont már nem, „majd csak egy részükre, hogy kire, arról most fogalmam sincs”. Még ugyanezen a napon a Magyar Nemzet azt írta:Gyurcsány és Bajnai Gordon tisztázó beszélgetésre asztalhoz ül a napokban.

Bajnai egyébként hétfőn ismertette gazdaságpolitikai programját. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója veszélyesnek és szélsőségesnek nevezte a Gyurcsány és Bajnai által képviselt gazdaságpolitikai elképzeléseket. Kocsis szerint a két politikus programja gyakorlatilag ugyanaz: adóemelés, a bankadó és a családi adókedvezmény megszüntetése vagy csökkentése. Mint fogalmazott, „két ember, két nap, egy program”.

Az Együtt 2014 egyébként a „demokratikus ellenzéki pártok” egyeztetését kezdeményezi a március 15-ei közös ünnepi rendezvény előkészítéséért. Az egyeztetést a Haza és Haladás, a Milla Egyesület és a Szolidaritás Mozgalom alkotta választói mozgalom nevében Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke kezdeményezi.

Pénteken a Fővárosi Közgyűlés tudomásul vette az LMP budapesti képviselőcsoportjának megszűnését. A képviselők egyúttal arról is döntöttek, hogy nem fogadják el Kaltenbach Jenőnek, az LMP frakcióvezetőjének bejelentését arról, hogy az LMP-frakció nevét Párbeszéd Magyarországért frakcióra változtatják. A párt szétesése miatt az Országgyűlésben is megszűnt a frakció, emiatt az Országgyűlés elnöke a hétfői üléskezdésig további egyeztetéseket tart, hogy kompromisszumos megoldást találjanak a megüresedő parlamenti bizottsági helyek betöltésére.