Ezért még magyarázkodhat Gyurcsány és Bajnai

A 2007. január elsejétől kötött összes uniós támogatási szerződést megvizsgálják a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél. Hamarosan az is kiderül, mit követtek el a Gyurcsány–Bajnai-érában a titkosszolgálatok. Az MNO heti összefoglalója.

Lázár János, aki a jövőben kormánybiztosként fogja irányítani a Nemzeti Fejlesztési ügynökséget, hétfőn bejelentette: rendkívüli kormányülést tartanak, hogy Magyarország ne veszítse el a 2014-ig bent maradt, körülbelül 500 milliárd forintos uniós támogatást, miután az EU a 15 magyar operatív programból 13-at egyelőre nem finanszíroz. Az államtitkár átalakításokat és belső ellenőrzést ígért az uniós források elosztását végző szervezetnél, és azt is javasolja, hogy az a tárca, amelyik nem tudta hatékonyan lehívni az uniós forrásokat, jövőre ugyanakkora összeggel kisebb költségvetést kapjon. A kormányülést szerdán tartották.

Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára egy pénteki interjúban közölte: a több mint 8000 milliárdos uniós keret 100 százalékát le fogja hívni Magyarország. Hozzátette, hogy a teljes keretösszeg 95-96 százalékáról már döntöttek, a fennmaradó rész a szabad forrás, a Lázár által is említett körülbelül 500 milliárd forint. Csepreghy ugyanakkor pénteken bejelentette, a kormány nevében Lázár János arra utasította az NFÜ dolgozóit, hogy a 2007. január elsejétől kötött összes támogatási szerződést vizsgálják meg.

Az NFÜ-nek szeptember 1-jén új eljárási rendet kell bevezetnie, amely szigorúbb nyilatkozati kötelezettséget ró a pályázatot benyújtó potenciális kedvezményezettekre. A Fidesz pénteki közleményében úgy fogalmazott: Magyarország eddig kizárólag csak a Gyurcsány–Bajnai-kormány hibájából veszített eurómilliárdokat az országot megillető fejlesztési forrásokból.

Lázár János hétfői sajtótájékoztatója azonban nem csak az uniós pénzek kérdéséről szólt. Az államtitkár egy újságírói kérdésre reagálva durván visszaszólt Csányi Sándor néhány nappal korábbi „kiszólására”, miszerint „Lázár tehetséges politikus, aki a trafikügyet is ügyesen elintézte”. A politikus erre az ország első számú uzsorásának nevezte Csányit. Másnap kiderült, hogy az OTP Bank elnöke feljelenti Lázárt, aki úgy reagált: vállalja a felelősséget az ügyben.

Péntekre az is világossá vált, hogy Csányi lemondhat a zöldbank alapításáról, a Népszabadság értesülése szerint ugyanis a szerdai kormányülésen Orbán Viktor felvetésére „nulladik tárgyalási pontként” végleg lekerült a napirendről a zöldbank alapításának koncepciója. A zöldbank a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak az agrárium, a megújuló energetika, a környezetgazdaság finanszírozásához adandó, több százmilliárd forintot kitevő pénz elő- és társfinanszírozására lenne hivatott. Állítólag az OTP a zöldbank megalapítására február végén készítette el a javaslatot.

Szeptembertől csaknem százezer, a kommunista diktatúra ideje alatt meghurcolt ember juttatása emelkedik. Több mint 88 ezren jogosultak a kiegészítésre; például a munkaszolgálatosok, az 1956-os forradalom hősei és a kitelepítettek. Ugyanakkor hatezernél is többen „a nemzeti helytállásért” elnevezésű pótlékot kapják. A kormánydöntés értelmében az emelés visszamenőlegesen január elsejétől jár, amit ősszel utalnak majd át az érintetteknek.

Életének 99. évében elhunyt Csatáry László – közölték hétfőn. Az idős férfit régóta belgyógyászati panaszokkal kezelték, az elmúlt napokban ezért volt az egyik fővárosi kórházban. Tüdőgyulladást kapott, ezért egy másik kórházba szállították át, ahol a szervezete végül feladta a harcot. A férfi ellen háborús bűntettek miatt folyt eljárás Szlovákiában és Magyarországon is.

Kártérítést ad a kormány a 2008–09-ben romák ellen elkövetett gyilkosságsorozatban elhunyt áldozatok hozzátartozóinak – jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter csütörtökön. A Budapest Környéki Törvényszék múlt héten első fokon tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat, Csontos István negyedrendű vádlott büntetését pedig tizenhárom év fegyházban szabta meg. A nem jogerős ítélet indoklásában a bíróság kimondta, hogy rasszista indítékuk volt a támadásoknak.

A Magyar Nemzet a héten arról cikkezett: felsőbb utasításra, akarata ellenére hazudott a parlamenti vizsgálóknak és a bíróságnak H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon elítélt Csontos István volt tartótisztje. A Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások voltak a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). A titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a negyedrendű vádlottal a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament nemzetbiztonsági albizottsága előtt is eltitkolták.

Az emberi erőforrások minisztere a cigánygyilkosságok kapcsán alapos vizsgálatot szorgalmazott a szolgálatoknál. Balog Zoltán pénteken bejelentette azt is: hamarosan közzéteszi a kormány a kémügy bizonyos iratait, hogy mindenki megismerhesse, mit követtek el a Gyurcsány–Bajnai-érában a titkosszolgálatok.

A héten fény derült arra is, hogy csak az elmúlt évben mintegy félmilliárd forinttal támogatta Soros György magyar származású üzletember hazánkban a balliberális oldalhoz köthető civil szervezeteket. Sőt, a kormányellenes utcai tüntetéseket segítő „alapítványok” többsége is az ő „kitartottja”. A Társaság a Szabadságjogokért, a Krétakör Alapítvány és az Átlátszó.hu is szerepel azoknak a szervezeteknek a listáján, amelyek tavaly összesen ötszázmillió forint támogatásban részesültek Soros György magyar származású üzletembertől – áll a Magyar Nemzet csütörtöki számában.

Karas Monikát jelöli a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének Orbán Viktor miniszterelnök – tájékoztatott szerdán Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Karas Monika, aki az áprilisban elhunyt Szalai Annamáriát válthatja a médiahatóság élén, jogász.