A kevésbé politikai szagú magyarázatok abban látják a szankciók reménytelenségét, hogy Oroszország képes átszervezni gazdasági tevékenységét. Az orosz–ukrán háború kezdete óta a Kínából és Törökországból származó orosz import meredeken emelkedett. Ami az exportpiacot illeti, úgy tűnik, továbbra sem nehéz új vevőket találni, amikor olaj- és gázexportról beszélünk.
De Brüsszel ezek után sem vonta le a konzekvenciákat. 2023 végén a szankciókért felelős uniós különmegbízott, David O’Sullivan arról beszélt, hogy a szankciók alapvetően működnek.
Ha hiszünk azonban a 2024 áprilisában, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által közölt jelentésnek, ami arról ír, hogy Oroszország gazdasága az idén az eredetileg vártnál nagyobb mértékben fog növekedni, akkor nagyon sok brüsszelitának kellene helyesbíteni korábbi kijelentéseit. Az IMF ugyanis a héten 2,6 százalékról 3,2 százalékra javította januári előrejelzését Oroszország kapcsán. És az IMF már most jövőre is legalább 1,8 százalékos növekedést vár az eddigi 1,1 százalék helyett Oroszországban. De világosan látszik az is, hogy a szankciók szószólói maguk sem akarják betartani azok tartalmát. Csak néhány példa, a képmutatásra:
- Belgium az orosz importját a 2022-es 1,9 milliárd köbméterről 3,1 milliárd köbméterre, azaz 63 százalékkal növelte 2023-ra. Ezzel messze felfelé lóg ki az európai átlagból, a belgák gázuk 37 százalékát orosz forrásból szerzik be;
- Spanyolország pedig az 5,3 milliárd köbméteres fogyasztásával Európa legnagyobb orosz LNG-importőrévé nőtte ki magát 2023-ra. Spanyolország ezzel több gázt vesz Oroszországból, mint a vezetéken importáló Magyarország;
- Franciaország bár csökkentette az LNG-gáz vásárlását – hisz 2022 januárjától szeptemberig 5,5 milliárd köbmétert vettek az oroszoktól, míg 2023. azonos időszakában „csak” 3,2 milliárd köbmétert –, nagy mennyiségű újrahasznosított uránt szerzett be Oroszországtól, ami nem meglepő, hisz a Világgazdaság cikke szerint az orosz függés megszüntetése az újrahasznosítás terén több mint egy évtizedet igényelne;
- Csehország mindkét atomerőművébe új generációs, orosz üzemanyagot szereznek be, amit a TVEL orosz vállalat szállít majd. A csehek a beszerzéstől biztonságosabb és hatékonyabb működést várnak;
- Az Ukrajnát szintén elkötelezetten támogató Amerikai Egyesült Államok sem hagyott fel az Oroszországgal való kereskedéssel. Az amerikai statisztikai hivatal szerint 2023. első felében az Egyesült Államok 416 tonna dúsított uránt vásárolt a háború idején Oroszországtól, ami 2,2-szerese a tavalyi mennyiségnek, ami 188 tonna volt. Utoljára 2005-ben szerzett be hasonló mennyiségű uránt az USA Oroszországtól, ekkor 418 tonnát vásárolt. A mostani adásvétel ellenértéke hozzávetőlegesen hétszázmillió dollár, ami 2002 óta a legmagasabb érték. Ez a jelenlegi árfolyamon átszámolva nagyjából 250 milliárd forint. A mostani ügyletekkel Oroszország részesedése az amerikai importból 32 százalékra nőtt.
Harmadik lépés: fegyverszállítmányok, az EU a háború aktív finanszírozója lett
Abból, hogy Ukrajna humanitárius megsegítéséből hogyan lettek fegyverszállítmányok, a döntéshozatal folyamatát kell megérteni.
2022 júliusában az Európai Békekeretből – aminek az EU biztonsági és védelmi képességeinek fejlesztését kellene szolgálnia – 490 millió euró értékű részletet különítettek el „védelmi célból halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszerelésre”.
Mára az EU 33 milliárd eurónyi katonai támogatást küldött Ukrajnának. Ami biztos, hogy a fegyverszállítások ellenére a háború nem állt meg, az ENSZ 2023 év végi jelentése szerint több mint tízezer civil halt meg a harcok kirobbanása óta, a katonai áldozatok száma pedig több százezerre tehető.
A finanszírozások tehát az Európai Békekereten, illetve az azon belül elkülönített Ukrajnát támogató alapon keresztül történnek. Az Ukrajnát támogató alap pontosan azt teszi lehetővé az EU-nak, hogy halált okozó és halált nem okozó katonai felszerelések, valamint kiképzés biztosítása révén továbbra is támogatást nyújtson az ukrán fegyveres erők változó szükségleteinek kielégítéséhez. A csomag tartalmáról és a vele járó pénzügyi kötelezettségvállalásról – ami Magyarországra nézve 23 milliárd forint hozzájárulást jelentene egy év leforgása alatt – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott úgy, hogy másokat nem akadályoz meg Magyarország a fegyverszállításokban, ugyanakkor abban Magyarország nem vesz részt és semmilyen pénzügyi terhét nem vállalja.
A leghajmeresztőbb kijelentések, amelyek végleg a háború peremére lökik a kontinens egészét, 2024. márciusában érkeztek meg.
Ma, ha békét akarunk Ukrajnában, nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és határozottan, akarattal és bátran ki kell mondanunk, hogy készek vagyunk minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználni a célunk elérése érdekében, vagyis azért, hogy Oroszország ne győzzön
– fogalmazott Emmanuel Macron. Florian Philippot francia ellenzéki politikus szerint Macron olyan kijelentéseket tesz, amelyek igazolhatnák az atomtámadást. A volt EP-képviselő az X-en úgy fogalmazott: „Vegyük észre! Szándékosan csinálja? Igen, határozottan, hogy tovább növeljük itt a feszültséget és a félelmet! Micsoda őrület! Micsoda felelőtlenség!” De az atomháborús hangulaton túl már nyíltan megjelenik a narratíva, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. Rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze Párizsba idén februárban a francia elnök, hogy megvitassák Ukrajna nehéz katonai helyzetét. A találkozóról beszámolva a Politico adta hírül, hogy az államfő szerint egyáltalán nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. Természetesen a francia elnöknek akadtak követői. Litvánia is bejelentkezett, mondván, hogy készek katonákat küldeni Ukrajnába egy kiképzési misszió részeként – számolt be a Financial Times Ingrida Simonyte litván miniszterelnökre hivatkozva.
A háborús nyomás fokozására meg is érkezett a válasz az orosz féltől. 2024. május 6-án a vezérkar Vlagyimir Putyin megbízásából megkezdte az előkészületeket a közeljövőben tartandó gyakorlatok megtartására, amelyeken a nem stratégiai nukleáris fegyverek előkészítését és alkalmazását tesztelik.
Ki békepárti, ki háborúpárti? A magyar ellenzék teljes támogatását adta a folyamathoz
Fekete-Győr András, a kihalófélben lévő Momentum egykori elnöke már 2022 februárjában arról beszélt, hogy Magyarországnak fegyverekkel kell támogatnia Ukrajnát. Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott Ukrajna segítéséről, hogy „ha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is” kell küldeni.
Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke 2022 áprilisában fejtette ki, hogy „itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország megkezdje a direkt fegyverszállításokat”. Mindezek után maga Gyurcsány Ferenc is megerősítette az ellenzék háborúpárti álláspontját, amikor úgy vélekedett, hogy „pocsék ember, aki nem hal meg Ukrajnáért”. De Karácsony Gergely baloldali főpolgármester a házi feladatot túl teljesítve már egyenesen arról beszélt, hogy háborúban állunk Oroszországgal.
Ezek azok az olyan háborúpárti kijelentések amelyek lenyomatai a brüsszeli háborús nyomásnak és amelyek mentén az ellenzék és a háború veszélyei összefonódnak egymással. A Fidesz idei kampányában erősen megjelenik a baloldal valódi arcának bemutatásának tematikája.
Ha azt gondolnád, hogy legalább a magyarok békéje és biztonsága érdekli őket, akkor tévedsz. A dollárbaloldal ugyanis bevallottan háborúpárti
– hangzik el egy a Fidesz közösségi oldalára feltöltött videóban.
A baloldal Brüsszelnek befekvő politikájára Orbán Viktor is felhívta a figyelmet. – Annyira evidens, hogy mi Magyarország érdeke az orosz–ukrán háborúban és miért kell odaállni – válaszolt a kormányfő egy parlamenti beszámolójával kapcsolatban elmondott frakcióvezetői felszólalásokra. – Úgy beszélnek Ukrajnáról, hogy a helyükbe képzelik magukat – jelezte a baloldali képviselőknek Orbán Viktor. Szerinte az a probléma, hogy a baloldali politikusok ugyanúgy gondolkodnak Ukrajnáról, mint Magyarországról, pedig két különböző országról van szó.
Ukrajna érdekei soha nem előzhetik meg Magyarország érdekét, nem fogjuk tönkretenni magunkat senkinek az érdekében
– jelentette ki a miniszterelnök.
Hozzátette: a békéhez vezető út a tűzszünet.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Kijev melletti Bucsában 2022. április 8-án. Bucsa körzetét több mint egy hónapig az Ukrajnát támadó orosz erők tartották ellenőrzés alatt (Fotó: MTI/EPA/Európai Bizottság/Christophe Licoppe)
Orosz–ukrán háború
