1992 tavaszán Garmisch-Partenkirchen csinos alpesi városkájának egyik sörözőjében magyarok és amerikaiak vacsoráztak egy hosszú asztalnál, békés beszélgetésben elmerülve. A söröző többi asztalánál a városka polgárai, baráti asztaltársaságok üldögéltek, valamivel hangosabban, de igen civilizáltan, s nemigen vetettek ügyet az angolul diskuráló külföldiekre. Megszokták évtizedek alatt, hogy amerikaiak élnek köztük, a NATO európai akadémiájának munkatársai és vendégei.
Napszemüveg, hajzselé, tündérmese
Tudják, aki elárulja családját, az elárulja a nemzetét is, ha erre okot és alkalmat kap. Erre mérget vehetnek.