A Financial Times csütörtökön azt írta, hogy leállította az Európai Unió a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását. Giró-Szász András erre válaszul azt közölte, a kormány helyreigazítást kér a laptól. A Financial Times budapesti tudósítója pénteken a Twitteren reagált az üggyel kapcsolatban. Andrew Byrne azt írta, kiállnak az állításuk mellett.
Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott – jelentette ki Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület energiaügyekért felelős szóvivője.
A szóvivő elmondta: a brüsszeli testület március 2-án foglalkozott a kérdéssel, ám egyelőre csak „nagyon-nagyon korlátozott mértékben” tudják kommentálni az ügyet, mert a döntés alapjául szolgáló dokumentumok bizalmasak. Itkonen elmondta azt is, hogy Magyarország értesítette a bizottságot arról, hogy hozzájárul a döntés minősítésének feloldásához, így a bizottság hamarosan a lehető legrészletesebb tájékoztatást fogja adni a kérdésben.
Egy könyvvizsgáló a közös kapocs a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a DRB-bankcsoport botrányában – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke a Figyelo.hu-nak adott interjúban pénteken.
Újabb szabályszegésekre bukkantak a Quaestornál
A Quaestor Értékpapír Zrt.-nél, az értékpapír-kereskedő cégnél szabálytalanságokat talált a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ezért rendelt ki oda felügyeleti biztost, ugyanakkor a kötvénykibocsátás területén is szabálytalanságokra derült fény – mondta Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője csütörtökön.
Az alelnök kijelentette, hogy egyértelműen vizsgálni kell a könyvvizsgáló felelősségét, ami számos esetben fontos, de különösen az a kötvényprogramok esetében. Itt ugyanis az MNB felügyeleti jogköre kizárólag a kibocsátási tájékoztatókra és a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségek betartására korlátozódik, ezért a könyvvizsgálókra fokozott felelősség hárul.
A büntetőeljárás mellett kártérítési perek sora is indulhat a Buda-Cash, illetve a DRB-bankcsoport vezető tisztségviselőivel szemben – mondta a Népszabadságnak Magyar Gábor ügyvéd, akit máris kétszáznál több károsult keresett meg. A Világgazdaság szerint a kormánytól kapott, június végéig visszatérítendő gyorssegély csak tűzoltást jelentett a befagyott számlájú önkormányzatok egy részénél – van olyan település, amelyik azt sem látja még, miből fizeti vissza az államnak a segélyekre és bérekre adott kölcsönt.
Rács mögött a brókerek
Egyebek között szökés veszélye miatt letartóztatásba helyezték tegnap a Buda-Cash Brókerház három vezetőjét, míg a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott a Quaestor Értékpapír Zrt. fővárosi központjában.
Az Országos Betétbiztosítási Alap néhány napja kezdte meg a kifizetéseket a Buda-Cashhez kötődő DRB-bankcsoport károsultjainak, első körben mintegy 73 ezer ügyfél számára fizet kártalanítást 103 milliárd forint értékben.
Úgynevezett mélyreható vizsgálatot indított az Európai Bizottság a tavaly nyáron bevezetett reklámadó ügyében – közölte csütörtökön a testület.
A bizottság a vizsgálattal arra akar fényt deríteni, hogy a reklámadó hatályos szabályozása összhangban áll-e az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal. Azt gyanítja ugyanis, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak. A vizsgálat megindításával egy időben a brüsszeli testület úgynevezett felfüggesztő rendelkezés formájában a vizsgálat lezárultáig meg is tiltotta az adókulcs alkalmazását.
Lázár János a döntéssel kapcsolatban közölte: a kormány a jövő héten tárgyalja meg a bizottsági észrevételt, és tesz új javaslatot a parlamentnek.
Életbe lépett a határozat, ám még az utolsó napokban is szigorított a kormány a vasárnapra elrendelt zárva tartás szabályain. Ráadásul még mindig nem jelent meg a vonatkozó törvény végrehajtási rendelete, ezért még jöhetnek további meglepetések.
Az eredeti elképzelésekhez képest is kevesebb üzlet bújhat ki jövő héttől a vasárnapi boltbezárási tilalom alól. Giró-Szász András a távirati irodával közölte: a szerdai kormányülésen többek közt arról döntött a kabinet, hogy a világörökségi területeken sem kivételeznek az üzletekkel, a kormány maga kezdeményezi, hogy e területeken se maradjanak nyitva a boltok és az ott dolgozókat is megillesse a hétvégi pihenés joga.
További szigorítást jelent a gazdasági bizottság egyik módosító javaslata is, amelyik tiltaná a benzinkutakon azon boltok vasárnapi működését, amelyek nem árulnak üzemanyagot.
Ezenkívül az éjjel-nappal üzemelő boltok sem árusíthatnak este 22 és reggel 6 óra között, illetve a kormány eddigi állásfoglalása alapján bármilyen házhoz szállítás is tilos a zárva tartási időszakban.
Tizenöt százalékkal csökkentené a főiskolai, egyetemi képzések számát a kormány. Az egyik legnépszerűbbnek számító kommunikáció szakot megszüntetnék, másoknál az állami finanszírozást vennék vissza – értesült az Eduline. Az államtitkárság szerint a felsőoktatási szakok racionalizálásáról valóban szó van, de tájékoztatásuk szerint minden más híresztelés hangulatkeltés.
A változtatást a túltermeléssel magyarázták. Az egyik egyetemi vezető azonban úgy tudja, a kormány tervei szerint kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indítanák el a képzést. Azt egyelőre nem lehet tudni, hány és mely szakokat érinti az átszervezés vagy a megszüntetés.
Hat magyar fogvatartott ügyében mondta ki kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát az, hogy túlzsúfolt cellákban tartják őket fogva.
Az elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítélet értelmében a magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró (kb. 25,7 millió forint) kártérítést kell fizetnie a hat rabnak, valamint a perköltséget is állnia kell.
Ezenfelül Magyarországnak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül menetrendet kell kidolgoznia arra vonatkozólag, hogy milyen módon szünteti meg az egyezményt sértő állapotokat, illetve milyen intézkedésekkel tervezi megakadályozni a további jogsértést, illetve kárpótolni a túlzsúfoltság kárvallottait.
A kártérítések és a büntetés-végrehajtás viszonyainak javítása több tízmilliárdos kiadást jelenthet a költségvetésnek, ugyanis több ezer olyan rab ül börtönben, aki adott esetben szintén perelhet a fenti jogalappal.
A bíróság helyt adott az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság indítványának, és elrendelte öt észak-kaukázusi férfi letartóztatását, akiket Borisz Nyemcov megölésében való bűnrészességgel gyanúsítanak. Zaúr Dadajev, a Nyemcov-gyilkosság első számú gyanúsítottja hétfőn bevallotta, hogy ő szervezte meg az orosz ellenzéki politikus meggyilkolását, és közölte, azért ölték meg Nyemcovot, mert nem egyszer negatív kijelentéseket tett a muszlimokra és az iszlám vallásra.
Andrej Babuskin, a Kreml mellett működő emberi jogi konzultatív tanács egyik tagja – miután meglátogatta a börtönben Dadajevet – azt állította: megalapozott a gyanúja, hogy Dadajeven kívül a szintén őrizetbe vett Anzor és Sagit Gubasevet is megkínozták, és kérni fogja az orosz főügyészséget és a szövetségi nyomozó bizottságot ennek ellenőrzésére.
Részesei vagyunk az Iszlám Állam elleni harcnak
Magyarország már részese az Iszlám Állammal (IÁ) kapcsolatos konfliktusnak, mert a nyugati értékközösséghez tartozik, amely ellen a terrorszervezet támadást intézett – mondta el kedden Szijjártó Péter. A Fidesz, a KDNP és a Magyar Liberális Párt (MLP) támogatta, míg Jobbik és az LMP ellenezte a magyar katonai fellépést.
Hozzátette: hétfőn kormányzati munkacsoport tanácskozott erről a kérdésről, a jövő héten pedig az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága foglalkozik a témával. Március második felében kerülhet sor egy helyszíni szemlére, majd április közepén kerülhet a parlament elé a magyar szerepvállalás kérdése. Ha az Országgyűlés ezt támogatja, május második felében érkezhetnek Irakba a magyar katonák – ismertette a miniszter.
A nigériai iszlám szélsőséges szervezet hűséget fogadott az Iszlám Állam nevű terrorszervezetnek, amely ellenőrzése alatt tartja Irak és Szíria nagy részét, és ezeken a területeken tavaly kalifátust kiáltott ki.
Az Iszlám Állam egy csütörtökön az interneten megjelent hangfelvétel szerint elfogadta a hűségnyilatkozatot.
A szombati bejelentés hatására a nigériai kormány nagyobb nemzetközi segítséget kért a szervezet elleni harchoz. A kabinet szóvivője közölte a Reuters hírügynökséggel: „A hangfelvétel megerősíti azt, amit sejtettünk. Remélhetőleg a világ rá fog ébredni, hogy milyen katasztrófa készül itt.”
A világ etalonjainak számító éttermeket felsorakoztató kalauz 34. kiadásában újabb magyar létesítmény kapott helyet: a Costes, az Onyx és a Borkonyha mellett most már a Pesti István séf keze alatt működő budapesti Tanti is bekerült a legendás kiadványba.
Rebecca Burr szerkesztő a Tantiról azt írta: „Csodálatos főzés, egyszerű művészet. Ez a stílusos, modern étterem és konyhája tiszta és friss ízeket kínál, és megmutatja, hogy igazán ért a hozzávalókhoz.”
