A választások éve – ez történt 2014-ben

Az év végeztével számvetést készítünk – hajlamosak vagyunk egy adott időszakot csak a legutolsó részének történései alapján értékelni, de most bizony visszanyúlunk január 1-ig.

A kormányzat Tarlós Istvánnal és uniós együttműködéssel Budapest élhetőbbé tételébe is belevágott az idén befejeződött ciklusban. Március 15-én, a nemzeti ünnepen átadták a megújult Kossuth teret és egy sor más felújítást is befejeztek ebben az időszakban: a Ferenciek tere környékét, a Zeneakadémiát, kisvártatva a gödröt is, valamint a Várkert bazár is régi fényében tündököl már. Mind közül azonban a legnagyobb: a Demszky-örökség legsúlyosabb terhét, a 4-es metrót is sikerült átadni március végén.

A február 13-án lezárult 2010–2014-es parlamenti ciklusban 154 ülésen 420 határozatot, 4 politikai nyilatkozatot és 859 törvényt alkottak a honatyák. Az egyesülő baloldal a megújult rendszerben is súlyos vereséget szenvedett az áprilisi országgyűlési választásokon – 199 képviselő, határon túli magyarok szavazati joga, egyetlen forduló –, amihez nagyban hozzájárult a baloldalon belüli marakodás, amit csak erősített Simon Gábor botrányos ügye. A Magyar Nemzet február 4-én írt arról, hogy Simon Gábornak több száz millió forint van bécsi számláján, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő február 6-án közölte, hogy minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselő-jelöltségtől és február 12-i hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról.

A tavaszi választáson született kétharmados kormányoldali eredményt és súlyos balliberális bukást (199-ből 133 fideszes és KDNP-s honatya nyert mandátumot), tetézte még egy fölényes Fidesz–KDNP-s EP-választási siker (21 mandátumból 12), az őszi önkormányzati választáson pedig újabb öngólt lőtt magának a baloldal „a jeges vödrös videós” Falus Ferenc budapesti indításával, majd a momás Bokros Lajosra cserélésével – eredmény nélkül. (A baloldal választási kudarcának elnyúló belpolitikai hatásairól, az ezt követő kormányellenes tiltakozásokról, André Goodfriend fellépéséről és mindezek geopolitikai mozgatórugóiról külön összeállításban írunk.)

Mindenesetre az ellenzék a fékek és ellensúlyok felszámolása miatt szünet nélkül aggódik, figyelmet nem fordítva egyik-másik alkotmánybírósági döntésre: előbb a túlzott végkielégítések 98 százalékos különadóját dobták el, majd a büntetőpolitika ékkövének számító három csapás törvény egyes elemeit törölték.

Májusban aztán robbant a „norvég bomba”, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter döntése alapján a Kehi vizsgálatot indított a Norvég Alapokból érkező pénzek felhasználásának átvilágításáról, ami miatt a norvégok a folyósítás részleges befagyasztásáról intézkedtek. Gyurcsány Ferenc DK-vezér ezt követően hosszasan toporzékolt amiatt, hogy az antidemokrata budapesti kormánynak talán az uniós forrásokhoz sem szabadna hozzáférnie. Ez ügyben jelképes momentum volt, amikor szeptember 11-én a posztjáról távozó José Manuel Barroso EB-elnök személyesen adta át Orbán Viktornak a forrásfelhasználásról szóló partnerségi megállapodás dokumentumát. Az új EU-s pénzügyi ciklus forrásai pedig október 10. óta elérhetőek a magyar vállalkozások számára.

Ezzel párhuzamosan kezdődött a KáGéBéla-ügy: a jobbikos EP-képviselő máig nem tisztázta szovjet titkosszolgálati kapcsolatát, ami miatt a legfőbb ügyésznek kellett kikérnie a politikus mentelmi jogát az EP illetékes szervétől. Biszku Béla, az 1956-os forradalom utáni megtorlások belügyminisztere ugyanekkor kapta meg börtönbüntetését múltbéli tetteiért, de börtönbe nem kellett bevonulnia Kádár János 92 éves egykori jobbkezének.

Fajsúlyos eseménysort indított a kormánytöbbség néhány új ötlettel, illetve elfogadott javaslattal. Először ugyan még tavasszal, a reklámadó „bedobásakor” haragította magára a Fidesz–KDNP a nyilvánosságot, de a Szabadság téri megszállási emlékmű ellen hetekig, hónapokig tüntettek Budapesten. Aztán Varga Mihály október 21-ei netadós bejelentése hívta utcára a népeket, a távközlési adó kiszélesítését aztán Orbán Viktor maga vonta vissza 10 nappal később a Kossuth rádióban.

November 6-án érkezett a KDNP vasárnapi zárva tartást kezdeményező javaslata, ami a végletekig megosztja a magyar embereket, és bár eleinte úgy tűnt, a 2011-es akcióhoz hasonló sorsra jut az ötlet, mára úgy tűnik, a kereskedelmi szektorban valóban széles körű zárva tartás lesz a vasárnapi napon. December 8-án aztán Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester éves drogtesztet javasolt a 12-18 éves korosztályban, valamint a politikusoknak és az újságíróknak.

Az őszi tüntetéseknek is köszönhetően két hónap alatt 900 ezer szavazót veszített el ősszel a Fidesz és a KDNP. Az M0-s ingyenességének megszüntetését csak az utolsó mérések megjelenése után jelentették be, bevezetve egy új, megyei matricás útdíjrendszert.

Szintén máig ható és a közfelháborodást gerjesztő eseménysor a gólyatábori nemi erőszak ügye: az első esetre, noha a folyamat nem újsütetű, az idei egyik ELTE-s gólyatáborban derült fény, ami után az egyetem hallgatói önkormányzatában hullottak a fejek, hallgatók egyetemről történt kirúgására is sor került. Azóta is sorra derül fény hasonló eseményekre, ami a törvényalkotók figyelmét is felkeltette.

Az év végén a parlament véglegesítette a 2015-ös adóváltozásokat, adókedvezmény jár majd például a házasságkötés után, folytatódik a munkahelyvédelmi akció és népegészségügyi termékadó sújtja a szeszes italokat is a jövőben. A Tisztelt Ház Lenkovics Barnabás személyében új Ab-elnököt is választott. Biztosan nem ennek a hatására, de másnap ónos esőbe fagyott december 2-án.