A Ferencváros történelmet írt, a válogatott Puskásékat idézte

Nagyszerű évet tudhat maga mögött a magyar labdarúgás. A válogatott a későbbi vb-negyeddöntős Angliát kétszer, Németországot egyszer győzte le, s nagyon erős teljesítménnyel maradt a Nemzetek Ligája legmagasabb osztályának tagja, míg a Ferencváros ősszel megnyerte csoportját az Európa-ligában, így tizenkilenc év után lesz ismét magyar klub érdekelt valamelyik nemzetközi kupasorozat tavaszi fázisában. A zöld-fehérek itthoni dominanciája megkérdőjelezhetetlen, bár tavasszal a bajnoki cím mellé begyűjtött Magyar Kupát a 2022/23-as idényben már biztosan nem védi meg az FTC.

20221120 Budapest Labdarúgás Magyarország - Görögország barátságos válogatott labdarúgó mérkőzés a Puskás Arénában. Dzsudzsák Balázs utolsó válogatott mérkőzése. Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet MN A képen: Kalmár Zsolt (13) csapat gólöröm Fotó: Mirkó István

Sok magyar sikernek örülhettek idén a hazai futballszurkolók. A válogatott remekül szerepelt a Nemzetek Ligája halálcsoportjában: Németország ellen az egyik, Anglia ellen mindkét meccsét megnyerte, az angolok elleni idegenbeli találkozót ráadásul 4-0-ra. Klubszinten is volt ok az ünneplésre: a Ferencváros csoportgyőztesként zárta az Euró­pa-liga őszi szakaszát, így bejutott a klubsorozat nyolcaddöntőjébe.

A Ferencváros megnyerte El-csoportját (Fotó: Mirkó István)

A magyar válogatott idén a legendás Aranycsapatot idézte. Az egész év értékeléseként ez a summa túlzás volna, ugyanakkor az Angliában elért 4-0-s siker után sokaknak az előző évszázad meccse, Puskás Ferencék Londonban aratott 6-3-as diadala jutott eszébe.

Sok szempontból nagy jelentőségű volt a Nemzetek Ligájában elért győzelem. Az angolok több mint kilencven éve nem kaptak ki ilyen nagy különbséggel hazai pályán, míg a magyar válogatott története során először nyert idegenbeli tétmeccset Anglia ellen. legénysége bebizonyította, hogy az ezt megelőző két hazai bravúr – az angolok elleni 1-0 és a németek elleni 1-1 – nem a véletlen műve volt, sőt adott esetben a magyar válogatott gólzáporra is képes a világ élvonalába sorolt nemzeti csapat ellen.

S bár nem sportszakmai szempont, de a magyar csapat nagy győzelmét követően elégtételt is érezhettünk azok után, hogy az angol sajtóban 2021 őszén a válogatottjuk budapesti sikerét Rasszisták–Anglia 0-4 címmel közölték, idén Wolverhamptonban pedig a hazai szurkolók füttykoncerttel és gyalázkodással fogadták a magyar Himnuszt.

Megvetettük a lábunkat az elitben

A wolverhamptoni diadal volt az év csúcspontja, de a magyar válogatott teljes Nemzetek Ligája-szereplése sikertörténet. Az A divízióban előzetesen nem sok esélyt adtak a Rossi-csapatnak, különösen a sorsolás után: Magyarország a legutóbbi Európa-bajnokság két döntősét, Angliát és Olaszországot, valamint a szintén hagyományosan nagyon erős Németországot kapta ellenfélül. Talán még a legtöbb hazai szurkoló is csak a tisztes helytállásban és néhány bravúrpontban bízott, ehelyett az utolsó fordulóban, az olaszok ellen hazai pályán elszenvedett vereség után már amiatt voltunk csalódottak, hogy nem sikerült legalább egy pontot szerezni, mert a döntetlen elég lett volna ahhoz, hogy az Európa-bajnok helyett a magyar válogatott vehessen részt a jövő évi négyes döntőn.

– A wolverhamptoni mérkőzést soha nem felejtem el – mondta a szövetségi kapitány, Marco Rossi. – Természetesen az angolok elleni hazai siker és a németek elleni lipcsei győzelem is kiváló eredmény, szakmai szempontból pedig legalább ilyen értékes volt a Németország elleni hazai teljesítményünk, amikor ugyan csak egy pontot szereztünk, de a világhírű ellenfél a kilencven perc során csak két-három alkalommal tudott mögénk kerülni.

Magyarország tíz pontjával Olaszország mögött, de Németország és a B divízióba kiesett, később az év végi világbajnokságon negyeddöntőig jutott Anglia előtt végzett csoportjában, azaz a magyar csapat magabiztosan vetette meg a lábát a kontinens elitjében, s a Nemzetek Ligája következő kiírásában is az A divízióban szerepelhet. A sikeres NL-szereplés eredménye volt az is, hogy Magyarország az első kalapból várhatta a 2024-es Európa-bajnokság selejtezőjének sorsolását. Rossi csapata mellé Szerbia, Montenegró, Bulgária és Litvánia került, az Eb-szereplést érő első két hely valamelyikének elérése immár jogos és megalapozott elvárás.

A Nemzetek Ligája csoportkörével egyben egy korszak véget is ért a válogatottban, Szalai Ádám az Olaszország elleni hazai vereség alkalmával öltötte magára utoljára a nemzeti csapat mezét. A támadó egy fordulóval korábban, Németország ellen látványos mozdulattal ért el győztes gólt, amellyel Gera Zoltánt utolérve a huszonegyedik század magyar társrekordere lett huszonhat, címeres mezben szerzett találattal.

Szintén idén búcsúzott a nemzeti csapattól Dzsudzsák Balázs: a Debrecen középpályása a Görögország elleni évzáró mérkőzésen játszhatott utoljára a válogatottban. Dzsudzsáknak ez volt a 109. fellépése, immár ő az egyedüli magyar válogatottsági csúcstartó.

Dzsudzsák átadja a karszalagot Szoboszlainak (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Szalai és Dzsudzsák búcsúja után a mindössze huszonkét éves Szoboszlai Dominik lett a válogatott új csapatkapitánya. Az RB Leipzigben légióskodó középpályás jelenleg a legértékesebb magyar labdarúgó, a Transfermarkt kimutatásában Szalai Attila és követi a sorban. Utóbbi volt 2022-ben a nemzeti csapat legeredményesebb játékosa, az Anglia elleni 4-0-s siker alkalmával duplázott, emellett betalált Észak-Írország és Görögország kapujába is.

A jövő szempontjából biztató volt a tizenkilenc éves Kerkez Milos és a húszesztendős Németh András bemutatkozása: előbbi értéke a németországi győzelem során mutatott teljesítményének is köszönhetően ugrásszerű növekedést mutatott be, utóbbi tíz percre sem mondhatta magát válogatott labdarúgónak, amikor megszerezte első gólját a címeres mezben.

A Ferencváros bravúrja

Tizenkilenc éve nem voltunk ilyen helyzetben: a naptári év végén még nem tudunk teljes mérleget vonni klubcsapataink idénybeli nemzetközi kupaszereplését illetően, a Ferencváros ugyanis tavasszal is érdekelt lesz a második számú sorozatban, az Európa-ligában.

A magyar bajnok a Bajnokok Ligája selejtezőjében kezdte a szereplését, ahol a kazah Tobol sima, majd a szlovák Slovan Bratislava érzelmileg is nagyon fontos kiejtése után a kazah Qarabag már túl nehéz feladatnak bizonyult a zöld-fehérek számára. A Fradi az Euró­pa-liga-csoportkörös részvétel jogáért magabiztosan intézte el az ír Shamrock Roverst, az igazán nagy eredmények ezután következtek.

A Ferencváros először a mérkőzés nagy részében emberhátrányban játszva legyőzte a török Trabzonsport, majd nyerni tudott a francia élvonalbeli Monaco otthonában is. A Crvena zvezda elleni idegenbeli vereségért hazai pályán visszavágott az FTC, a Monaco elleni budapesti 1-1-es döntetlennel pedig már öt forduló után eldőlt, hogy a magyar csapat csoportelsőként jut a tavaszi szakaszba, azaz az El-nyolcaddöntőben folytathatja szereplését.

A Ferencváros orosz vezetőedzője, Sztanyiszlav az erős csoportkörös szereplés után már nem adná alább: megnyerné a sorozatot, amelynek 2023-as döntőjét a Puskás Arénában rendezik. A várható nagy érdeklődésre tekintettel az FTC a nyolcaddöntő – illetve további sikerek esetén a negyed- és az elődöntő – hazai felvonását is a Puskás Arénában játssza.

– Szerintem a sorozatban minden csapat az aranyéremre hajt, mi sem vagyunk kivételek. Mindig vannak favoritok és kevésbé esélyes együttesek, tisztában vagyunk vele, hogy mi egyelőre az utóbbiak közé tartozunk. De ez nem jelenti azt, hogy ne álmodozhatnánk! A csoportkörben sem számított rá senki, hogy megelőzzük a Monacót, a Trabzonsport és a Crvena zvezdát, mégis mi végeztünk az élen – fogalmazott az ambiciózus Csercseszov.

A Ferencváros előtt legutóbb a Debrecen készülhetett magyar csapatként tavaszi kupameccsre, a DVSC esetében ez a 2003/04-es idényben ez azt jelentette, hogy az akkor még UEFA-kupának nevezett második számú sorozatban a legjobb harminckét együttes közé jutott. Az FTC a csoportgyőzelemnek köszönhetően ennél egy lépéssel már előrébb jár.

A Ferencváros mellett még három magyar klub vívott nyáron nemzetközi selejtezőket. Az Európa-konferencialigában a Mol Fehérvár járt legközelebb a főtáblához, amely az azeri Qabala és a moldáv Petrocub elleni sima továbbjutást követően Kölnben is nyert ­2-1-re. A fehérvári visszavágón azonban a Bundesliga-csapat 3-0-s győzelemmel érvényesítette a papírformát. A nemzetközi porondon újonc Kisvárda kettős győzelemmel búcsúztatta a kazah Kajratot, mielőtt a norvég Molde megállította, míg a Puskás Akadémia már elsőre túl nehéz feladatot kapott, a portugál Vitória Guimaraes ellen bravúr lett volna a továbblépés.

Csak az FTC mögött sűrű a hazai mezőny

Itthon a Ferencváros vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen. A fővárosi klub tavasszal zsinórban negyedik, összességében fennállása harmincharmadik bajnoki címét ünnepelhette, a tabellán végül tizenkét ponttal előzte meg az ezüstérmével története legjobb eredményét elért Kisvárdát. Ráadásul az FTC duplázott, a Paks ellen megnyerte a Magyar Kupa döntőjét is. Utóbbi címét már biztosan nem védi meg a Fradi, ugyanis ősszel nagy meglepetésre hosszabbítás után kikapott az NB III-as Iváncsától.

A bajnokságban viszont minden jel arra mutat, hogy ebben a szezonban sem lehet megállítani az FTC-t. A zöld-fehérek nyolcpontos előnnyel telelnek a tabella élén, pedig a sikeres nemzetközi szereplés miatt két bajnoki mérkőzésüket le sem tudták játszani ősszel. A többi fővárosi klub már közel sem lehet ennyire büszke az őszi teljesítményére: a forduláskor Újpest, Honvéd, Vasas a sorrend a tabella utolsó három helyén.

Pozitív meglepetés viszont az újonc Kecskemét szereplése. A lila-fehéreket nem érdekelte, hogy sokan biztos kiesőként könyvelték el őket, s nagyszerű teljesítményüknek köszönhetően ezüstérmes pozícióból várják a tavaszi folytatást, egy ponttal a Kisvárda és a Puskás Akadémia előtt. Varga Barnabás jó úton halad afelé, hogy Hahn János és sikere után zsinórban a harmadik idényben is a Paks adja a gólkirályt: a támadó tíz találattal egyelőre holtversenyben vezeti a gólvadászok versenyét, a Zalaegerszeg nigériai–amerikai futballistája, Eduvie Ikoba is ennyit jegyzett ősszel.

Az NB II-ben a Diósgyőr és a Pécs áll feljutó helyen. A másodosztály létszámcsökkentés előtt áll: a mostani húsz csapat helyett a 2023/24-es idényben már csak tizennyolc, még egy szezonnal később pedig tizenhat együttes szerepelhet. Az NB I-ben marad a tizenkettes létszám a következő idényekben is.

Legendáktól búcsúztunk Nagy egyéniségekkel lett szegényebb idén a magyar labdarúgás. Hatvanhét éves korában elhunyt az Újpest legendája, Törőcsik András, aki 1981-ben a kilencedik helyen zárta az Aranylabda-szavazást. Törőcsik az Újpesttel három bajnoki címet szerzett, a magyar válogatottal két világbajnokságon szerepelt. Ezek közül a másodikon, 1982-ben a szintén idén elhunyt Mészöly Kálmán vezette a szakmai stábot. A Szőke Szikla az egyetlen magyar, aki játékosként, majd szövetségi kapitányként is szerepelt világbajnokságon. Idén távozott közülünk az 1965-ös VVK-döntő egyetlen gólszerzője, Fenyvesi Máté, ahogy az akkori győztes Ferencvárosból Friedmanszky Zoltán, valamint az Eb-elődöntőt játszott Szőke István, a világbajnokságon szerepelt játékosok közül pedig Tóth József és Kardos József is.

Borítókép: Sokszor ünneplhetett idén a magyar válogatott (Fotó: Mirkó István)