A német Lufthansa tulajdonában lévő diszkont-légitársaság Barcelonából Düsseldorfba tartó Airbus A320 típusú gépe 150 emberrel – 144 utassal és 6 tagú személyzettel – a fedélzetén nekicsapódott az Alpok hegyvonulatainak Franciaország déli részén. A gépnek hetvenkét német, ötvenegy spanyol, három amerikai, továbbá két-két ausztrál, argentin, iráni és venezuelai, valamint egy-egy angol, holland, kolumbiai, mexikói, japán, dán, belga és izraeli utasa volt.
A Germanwings járata egy perccel az után, hogy elérte a 11 500 méteres utazómagasságot a Földközi-tenger fölött, gyors süllyedésbe kezdett, amelynek mértéke mintegy 1000 méter volt percenként. Az Airbus tíz perccel a süllyedés megkezdése után 2000 méter magasságban tűnt el a radarról, és végül nagyjából 1500 méter magasban csapódott neki egy hegyláncnak. Mint a második fekete doboz vizsgálatából kiderült a német utasszállító másodpilótája nem volt hajlandó kinyitni a fülke ajtaját, és vélhetően szándékosan pusztította el a repülőgépet – derült ki a balesetet vizsgáló marseille-i ügyész nyomozásából.
A belső felvételek tanúsága szerint a másodpilóta végig normálisan lélegzett, és azután vette át az irányítást, hogy a kapitány elhagyta a pilótafülkét. Az utolsó percekben a kapitány dörömbölése hallatszott a fedélzeti felvételekről, és a süllyedést jelző riasztók is megszólaltak. A géptől sem a légi irányítás, sem más repülőgépek nem kaptak segélyhívást. A vizsgálatot végző ügyész szerint az utolsó nyolc percben nem volt semmi kommunikáció sem a pilóta, sem a másodpilóta részéről. A marseille-i torony többször is próbált kapcsolatba lépni a géppel, sikertelenül.
Andreas Lubitz másodpilóta Brémában és Phoenixben járt képzésre, először utaskísérőként dolgozott, hogy ebből fizesse pilótaképzését. Ezt 2008-ban elkezdte, majd több hónapra abbahagyta, végül 2013-ban kapta meg a szakszolgálati engedélyét A320-as Airbusre. A képzés folytatásakor ismét átesett a szükséges vizsgálatokon, és mindent rendben találtak. Nem tudni, miért hagyta abba a képzést.
Mint később kiderült Lubitz súlyos depresszióban szenvedett és pszichiátriai kezelés alatt állt. Felettébb furcsa ugyanakkor, hogy amerikai kiképzését annak idején a Lufthansa egészségügyi okok miatt hosszabb időre, több hónapra megszakította. Tovább az is érdekes, hogy a Lufthansa Arizonai Repülési Iskolájában repülésre alkalmatlannak nyilvánították, mégis befejezhette a kiképzést és dolgozhatott is.
A német Szövetségi Légügyi Hivatalnál vezetett aktájában Lubitzot az SIC jelzéssel látták el, ami a „különleges, rendszeres orvosi vizsgálatot igényel” jelentéssel bír, azaz folyamatos ellenőrzésre lett volna szüksége. A Lufthansa elismerte: a férfit az elmúlt hat évben csak egyszer vizsgálta pszichológus. A német sajtó szerint Lubitz eljegyezte barátnőjét, akivel jövőre terveztek összeházasodni, de ismerősei szerint egy ideje külön éltek, akár ez is közrejátszhatott viselkedésében.
Közben megszólalt a férfi exbarátnője is, aki felidézte: a másodpilóta korábban arról beszélt, hogy egy napon valami olyat fog tenni, ami után mindenki emlékezni fog a nevére. Emellett a nő elbeszéléséből az is kiderül, hogy a férfit rémálmok gyötörték, volt, amikor úgy riadt fel, hogy közben azt üvöltötte: zuhanunk!
Két hét telt el a Quaestor-ügyben a nyomozás március 11-ei elindítása és a között, hogy az NNI csütörtökön három embert gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vette őket üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt. A jelenleg őrizetben lévő gyanúsítottak egyike Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport feje, ügyvédje, Papp Gábor a Magyar Nemzetnek csak annyit mondott: védence panaszt tett a gyanúsítás ellen. Tarsoly mindezek ellenére még szombaton sem került előzetes letartóztatásba, mert a védelem további bizonyítékok ismertetését kérte, ezért a nyomozási bíró a törvényes határidőn belüli időpontra, vasárnapra halasztotta az döntést.
Az ügy másik heti főszereplői Orbán Viktor és a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Korábban több portál is cikkezett arról, hogy a KKM alá tartozó több állami vállalat is a Quaestornál tartotta a pénzét, illetve hogy a KKM épp a bukás előtt kiszállt. A minisztérium válaszul több közleményben is kijelentette: a tárca és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információnak nem voltak birtokában, és semmilyen információt nem titkoltak el. Akkor még azt írták: a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetői azt látták, hogy a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, a Quaestor ügyfeleinek jelentős része kivette a pénzét a cégtől. A kereskedőház vezetői, látva ezt a folyamatot, úgy döntöttek, hogy az a biztos megoldás, ha ők is kiveszik a tőkét a Quaestortól.
A miniszterelnök ugyanakkor egy sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy „én rendeltem el a minisztériumok pénzkivételét”. Orbán pénteken a Kossuth rádió 180 perc című reggeli műsorában azt is megerősítette, hogy kapott levelet a Quaestortól a brókercég csődje előtt. Ugyanazon a napon fordultak hozzá, amikor az MNB-nél is bejelentették, hogy baj van, és mindkét levél ugyanazt tartalmazta. Ezután Orbán Viktor beszélt a gazdasági miniszterrel, hogy lépjen kapcsolatba a brókercéggel. De már korábban megszületett a döntés, hogy a kormány kivonja a közpénzeket a brókercégektől.
A hét főbb eseményei közé tartozik a hazai taxisok és az Uber csatája. A sofőröknél múlt héten szakadt el a cérna, akkor kezdtek spontán akcióba amiatt, mert a hétvégére ingyenes fuvarozást hirdetett az Uber közösségi utazásmegosztó, ezzel is reklámozva szolgáltatását. Problémájuk, hogy az engedély nélkül tevékenykedő cég úgy jelent nekik konkurenciát, hogy rá nem vonatkoznak a taxisokra nézve kötelező, költséges szabályok. A hivatásos sofőrök szervezetei és cégei nyílt levélben kérték a miniszterelnöktől a helyzet rendezését. Rendet és biztonságot kell teremteni a személyszállítási piacon, ezen a területen mind a személyi, mind az anyagi, mind pedig a közlekedésbiztonsági kérdéseket rendezni kell – mondta Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője. A taxisok közül néhányan pénteken figyelemfelkeltő demonstrációt tartottak.
Taxisok ide, Uber oda, a magyar közvéleményt Tarsoly Csaba mellett mégiscsak a magyar válogatott hétvégi Görögország elleni mérkőzése tartja lázban. Jegyek ilyen hamar még nem fogytak el a nemzeti csapat mérkőzésére, azonban három fontos játékos sérülése Dárdai Pált komoly feladat elé állítja. Salló István az MNO-nak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Dárdai „ismeretlensége” már nem jelent előnyt, hisz Sergio Markarián az igazi „sötét ló”. Az azonban hosszabb távon nyugalomra adhat okot, hogy november végéig él Dárdai szerződése. Lehet, hogy a Hertha visszarendelné a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányát, de ez az MLSZ beleegyezése nélkül lehetetlen.
A heti eseményekhez az is hozzátartozik, hogy Alexandra könyvesboltok szűnnek meg, ezek üzlethelyiségeit veszi át a Libri. Az ügy nem oly váratlan: az Alexandra tetemes, a 2012-es adatok szerint 11 milliárd forintos tartozást halmozott fel.
A héten a külpolitika szeme főképp a Jemenben zajló eseményre szegeződött. Tüntető tömegbe lövő lázadók, vallási ellentétek, a háttérben pedig újfent a regionális nagyhatalom, Irán síita és Szaúd-Arábia szunnita félholdja sejlik fel. Bár a jemeni polgárháború intenzitása egyelőre nem érte el a szíriaiét, a szembenálló felek, legalábbis az ország nagyobbik felét elfoglaló húszi lázadók, szorgalmasan dolgoznak azon, hogy felnőjenek a feladathoz.
Közös katonai erő felállításának előkészítésében egyeztek meg az Arab Liga tagállamainak külügyminiszterei csütörtökön Egyiptomban – jelentette a helyi média, nem sokkal azt követően, hogy több arab ország katonai beavatkozást indított Jemenben a lázadók előrenyomulásának megtörésére.
