Tűzpárbaj, túszejtés, földárverés

Összegyűjtöttük az elmúlt hét legfontosabb eseményeit.

A múlt pénteki párizsi merényletsorozatot hét helyszínen három terroristakommandó követte el, a támadásoknak 130 áldozata volt. Azok a merénylők, akiknek személyazonosságát nyilvánosságra hozták, zömmel Belgiumban éltek vagy ott is születtek.

Felrobbantották az orosz gépet

Pokolgép okozta a Sínai-félszigeten október végén lezuhant orosz utasszállító katasztrófáját, amelyben 224-en vesztették életüket. Erről Alekszandr Bortnyikov, a belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) elnöke tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz államfőt kedden.

Szerdára virradó éjjel tűzpárbajra került sor Párizs északi részén, Saint-Denis külvárosában a terrorellenes rendőri erők egy beavatkozása során. A rajtaütésben két ember – a merényletek feltételezett főszervezője, Abdelhamid Abaaoud és unokatestvére, Hasna Aitboulahcen – életét vesztette (új információk szerint hárman), nyolc embert pedig őrizetbe vettek.

Franciaország szigorítja a szükségállapotról rendelkező törvényét, az Európai Bizottság pedig a lőfegyverekkel kapcsolatos irányelvén módosítana. Az orosz hadsereg megkezdte a javaslatok kidolgozását egy, a francia haditengerészettel közös katonai tevékenységgel kapcsolatban. Francois Hollande francia államfő pénteken elrendelte a terrorszervezet elleni katonai műveletek intenzívebbé tételét.

Pénteken százhetven embert túszul ejtettek dzsihadista fegyveres támadók Mali fővárosában, Bamakóban egy luxusszállodában, estére többségüket kiszabadították, 22-en haltak meg az akcióban. A terrorcselekménynek kínai, orosz, amerikai, francia és belga áldozatai is voltak.

Pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Iszlám Állam és az an-Núszra Front szélsőséges csoportok elleni katonai erő alkalmazására feljogosító terrorelhárítási határozatot fogadott el.

Az Európát gyengíteni akarók, különböző terroristacsoportok rátelepedtek a modern kori népvándorlásra, valamint az európai baloldal Waterlooja az, ami a bevándorlással történt: az elmúlt hét megtanított rá minket, hogy ezen Európa is veszít és a felbiztatott migránsok is – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. Fokozni kell a védelmi szintet, mert egyre több titkosszolgálati információ jelzi, hogy az illegális bevándorlás és a terrorizmus érdemben összeköthető – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a terrorizmus és a bevándorlás közötti összefüggést tagadó európai vezetők és az európai emberek józan esze közötti, folyamatosan növekvő szakadék egyre inkább destabilizálja a kontinenst, növeli a radikális pártok támogatottságát. „Az igazmondást soha nem szabad átengedni a radikálisoknak” – hangsúlyozta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Mostantól csak Szíriából, Afganisztánból és Irakból fogad menekülteket Horvátország. Szlovénia is csak olyan országokból engedi be a migránsokat, ahol „fegyveres harcok folynak”, és a hadsereg mintegy kétszáz tartalékosát mozgósítják a menekültválság kezelése érdekében. Ankara Washington segítségével teljesen le akarja zárni közös határát Szíriával, és a macedón–görög határon, Gyevgyelija közelében szemtanúk szerint megkezdődött egy kerítés építése. Szerbiába várhatóan körülbelül 1500 gazdasági bevándorlónak minősülő migránst küldenek vissza. Korábban a Danas című napilap azt közölte: Ausztriától Macedóniáig minden ország lezárhatja a határát, erről egy héten belül dönthet az Európai Unió.

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt.

Közleményében a bizottság azt írja: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást. A bizottság úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal.

A kormányzat úgy véli, nincs mitől tartani, a beruházás folytatható, miután mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jog szerint jár el a paksi atomerőmű kapacitásfenntartásának előkészítése során. Lázár János hangsúlyozta: Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházással kapcsolatban.

Nem árasztották el tömegek a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt, ahol a földárverések első felvonása zajlott hétfő délelőtt. Néhány politikus mellett rendőrök, sajtómunkatársak és licitálók érkeztek az eseményre.

A földárverés előtt az MSZP-s Gőgös Zoltán arról beszélt: az elmúlt 25 év legnagyobb galádsága indul, és állami tulajdonban kellene maradniuk a földterületeknek, mert csak így lehetne valódi ráhatásunk a vidéki munkahelyteremtésre. Gyalázatosnak nevezte, hogy egy néhány napos tanfolyam elvégzésével földművessé lehet válni. A jobbikos Magyar Zoltán is megjelent, aki arról beszélt: sok becsületes családi gazdálkodó is jelen van ugyan, de a radikális párt az árverés elvét elveti, az állam ezeket a területeket jobban is tudná hasznosítani.

A parlament kedden elfogadta a földforgalmi törvény módosításának egyszerű többséget igénylő részét – amely alapján felülvizsgálhatják a haszonbérbe adott földek bérleti díját –, elutasította azonban a sarkalatos passzusokat, amelyek azt tették volna lehetővé, hogy korábbi haszonbérleti szerződések is felülvizsgálhatók legyenek.

Közben kiderült, Brüsszel akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat hazánk ellen földügyben.

Megerősítette Magyarország devizában fennálló hosszú lejáratú államadósságának „BB plusz” szintű osztályzatát pénteken a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő, azaz elmaradt a kormány által várva várt felminősítés.

A nagy nemzetközi hitelminősítők idei adósosztályzat-felülvizsgálati menetrendjében Magyarország már nem szerepel.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a magyar gazdaság teljesítménye már rég indokolná a hitelminősítések javítását.

Még múlt vasárnap a nemzeti tizenegy pótselejtezőn, Norvégián kettős győzelemmel túljutva kiharcolta az Eb-részvétel jogát.

A magyar csapat védekező felfogásban lépett pályára, ennek ellenére a 14. percen Priskin Tamás megszerezte a vezetést. A második félidőben a válogatott hősiesen védekezett és egy-egy ellentámadásra is futotta erejéből, egy ilyet követő szöglet végén pedig a 83. percben Markus Henriksen öngólja eldöntötte a párharcot. Igaz, néhány perccel később éppen Henriksen megszerezte a szépítő találatot.

Meddig juthat az Eb-n a magyar válogatott?