A 2019-es önkormányzati választás meglepetései közé tartozott a Fidesz–KDNP bajai és I. kerületi (budavári) veresége. Baján ezt megelőzően 2002-ben veszítettek utoljára a kormánypártok, Budavár pedig a rendszerváltás után – egészen 2019-ig – mindig jobboldali városvezetést választott. A baloldal ugyanakkor nem tudott élni a lehetőséggel, a regnálásuk Baján és az I. kerületben is káoszt hozott, így nem meglepő, hogy a választók bizalmát idén újra a Fidesz–KDNP jelöltjei nyerték el.
A baloldali káosz után újra fejlődő pályára léphet Baja
Annak ellenére, hogy 2006 és 2019 között végig a Fidesz–KDNP irányította Baját, a Bács-Kiskun vármegyei város mégsem tekinthető a stabilitás mintapéldájának. Már, ami a polgármester személyét illeti. Baját 2006 és 2010 között Révfy Zoltán, 2010 és 2014 között Zsigó Róbert, 2014 és 2019 között pedig Fercsák Róbert vezette. A 2019-es önkormányzati választás azonban nemcsak új polgármestert, de új színezetű városvezetést is hozott, hiszen a város polgárai ezúttal a baloldalra bízták Baja vezetését.
A váltás bár meglepetésnek számított, mégsem volt teljesen előzmények nélküli.
A választástörténeti adatokból jól látszik, hogy 2006 óta folyamatosan csökkent az aktuálisan megválasztott fideszes polgármester legitimitása: Révfy Zoltán 2006-ban 59,37, Zsigó Róbert 2010-ben 56,09, Fercsák Róbert 2014-ben pedig már csak 50,2 százalékkal győzött. A romló tendencia 2019-ben sem szakadt meg, és mivel az újrázni kívánó Fercsák mindössze 44,27 százalékot ért el, kikapott a baloldal közös polgármesterjelöltjeként induló, és 49,41 százalékot szerző momentumos Nyirati Klárától. A képviselő-testületi többséget szintén a Sikeres Bajáért Egyesület nevű ernyőszervezet mögé bújó baloldal szerezte meg. A kormánypárti vereségben alighanem a 2019-es önkormányzati választás előtt kirobbanó Borkai-ügy is szerepet játszott, ugyanakkor a visszaesés mértéke túl jelentős volt ahhoz, hogy csak e botrány számlájára lehessen írni a történteket.
A baloldali városvezetés évei káoszt hoztak Bajára: Nyirtai Kláráék adatigénylési botrányt felvállalva akarták eltitkolni a polgármester egykori kabinetvezetőjének javadalmazását, adatokkal való visszaélésre is lehetőséget adó városi konzultációt indítottak, politikai kifizetőhelynek nézve a várost tanácsadóként alkalmazták a Gyurcsány-korszakból ismert Lamperth Mónikát, botrányos módon szervezték ki a legendás Halfőző Fesztivált, több tíz millió forint kijátszása kapcsán indult nyomozás a bajai hivatal egyik munkatársával szemben és román nyelven gratuláltak Marosvásárhely magyar nemzetiségű polgármesterének megválasztásához.
Mindemellett Baja polgármestere folyamatosan kereste a konfliktusokat: Nyirati Klára leszólta a vidéki embereket, meg akarta szüntetni az 1956-os Forradalom Emlékdíját, összerúgta a port a helyi DK-val és Jobbikkal, valamint olyannyira rossz néven vette, hogy Donáth Anna kritizálta Gyurcsány Ferencet, hogy kilépett a Momentumból.
És ha mindez még nem lenne elég, a bíróság 2023-ban rágalmazásért jogerősen elítélte a bajai képviselő-testület egyik baloldali képviselőjét, Dani Gittát.
A fentiek után nem meglepő, hogy a bajai választók ismét a Fidesz–KDNP mellett döntöttek az idei önkormányzati választásokon: a kormánypártok polgármesterjelöltje, Kámánné dr. Bari Bernadett 47,95 százalékot elérve, meggyőző fölénnyel győzött a 37,83 százalékot szerző Nyirati Klárával szemben.
Az új polgármester mögött ráadásul stabil képviselő-testületi többség is lesz ősztől, hiszen a kormánypártok jelöltjei az összes bajai egyéni választókerületet megnyerték.
Baja jogász végzettségű, háromgyermekes új polgármestere nem ismeretlen a helyi közéletben: 2011-től a helyi polgármesteri hivatalban dolgozott, 2014-től önkormányzati képviselővé választották, majd a Fidesz–KDNP frakcióvezetője és a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke lett.
A budaváriaknak egy ciklus is bőven elég volt a baloldalból
Az I. kerületben aratott baloldali győzelem szolgáltatta a 2019-es önkormányzati választás egyik fővárosi meglepetést, főleg úgy, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette oldal a párbeszédes V. Naszályi Márta személyében egy nem túl erős jelölttel állt starthoz.
Előzetesen az is a Fidesz–KDNP esélyét javította, hogy Budavár a rendszerváltás óta mindig jobboldali vezetést választott, a hivatalban lévő kormánypárti polgármester, Nagy Gábor Tamás pedig 1998 óta állt a kerület élén.
A gyenge baloldali jelölt, a kerület jobboldali gyökere és az inkumbens hatás ellenére mégis a baloldal sikerét hozta a 2019-es önkormányzati választás: V. Naszályi Márta egy rendkívül szoros küzdelemben, 48,31-47,34-es szavazatarány mellett győzte le a 21 éve regnáló polgármestert. A két jelölt között mindössze 121 szavazat volt a különbség. Az összefogás keretében induló baloldal a képviselő-testületben is kényelmes többségre tett szert, így a baloldal döntés- és cselekvőképesség birtokában láthatott a városvezetéshez.
A hivatalba lépő baloldali városvezetés még a bajainál is nagyobb káoszt teremtett maga körül az elmúlt négy és fél évben: V. Naszályi Mártáék többek között parkolási díjat akartak kivetni a kerületi lakosokra; a koronavírus-járvány alatt egyes esetekben háromszorosára emelték a vendéglátóhelyek teraszai után fizetendő közterület-használati díjakat; két és félszeresére akarták emelni a bérlakások lakbérét; akadályozták, hogy a budavári bérlők megvásárolhassák az otthonukul szolgáló lakásokat; havi mindössze 24 ezer forintért adták ki az MSZP-közeli Politikatörténeti Intézetnek a felszámolásra ítélt Borsos Miklós-múzeumot; a városképet elcsúfító, bóvli kereskedelmi pavilonokat helyeztek ki a Szentháromság térre; bedöntötték a Várnegyed önkormányzati újságot; nem akartak elszámolni a Vérmező 200 millió forintos felújításával, valamint hagyták gazossá és szemetessé válni az I. kerületet. Mindemellett V. Naszályi Mártát közokirat-hamisítás miatt jelentették fel egy 2020-ban kihirdetett költségvetési rendelet miatt, és a polgármester egy túlárazottnak vélt szerződés megkötése miatt is hasonló sorsra jutott idén tavasszal. Az már csak a hab a tortán, hogy V. Naszályi Mártát egy cukrászdatulajdonos „védelmi pénz” követelésével vádolta meg, és az is felháborodást okozott, hogy zsíros megbízási szerződést kötött Lamperth Mónikával. Sőt, a Gyurcsány-korszakból ismert Lamperthhez köthető jegyző is sok millió forintos jutalmat kapott. Lamperth Mónika tehát Baja mellett Budaváron is részese volt a baloldal bukásának. Ezek után az már a mínuszos hírek közé is alig fér be, hogy Budavár DK-s alpolgármestere is bekerült a hírekbe, méghozzá egy gyanús céghálóval.
Ezek után nem meglepő, hogy V. Naszályi Márta a választók támogatása mellett a testületi többségét is elveszítette a ciklus közepére: a polgármester először két függetlenné váló jobbikos képviselővel konfrontálódott, majd a 2022. őszi időközi önkormányzati választáson a kormánypárti Fazekas Csilla legyőzte V. Naszályi Márta momentumos alpolgármestert, Korsós Borbálát.
A kegyelemdöfést végül szintén a választók adták meg a V. Naszályi Mártának és csapatának: az idei önkormányzati választások a komoly helyi megújuláson átesett Fidesz–KDNP elsöprő sikerét hozta.
A kormánypártok polgármesterjelöltje, Böröcz László 44,99-41,53 százalékos szavazataránnyal győzte le V. Naszályit, a képviselő-testületben pedig kétharmados többségbe került a jobboldal. Budavár ősztől hivatalba lépő új polgármestere, a 39 éves Böröcz László fiatal kora ellenére komoly politikai tapasztalatokkal rendelkezik. A politikus Wikipédia-oldalának tanúsága szerint már 2003-ban kapcsolatba került a belvárosi Fidelitassal. 2009-től a Fidelitas operatív, majd ügyvezető alelnöke lett, 2015 és 2019 pedig között a szervezet elnöke volt. 2010-től a Fidesz-frakció Gazdasági Kabinet munkatársaként dolgozott és egyéni képviselőnek választották az V. kerületben. 2012-től két éven át a Miniszterelnökség szakmai tanácsadójaként tevékenykedett, 2014-ben pedig ismét egyéni önkormányzati képviselőnek választották. 2018-ig az V. kerület általános alpolgármesteri tisztségét is betöltötte. Böröcz László a 2018-as országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP listájáról került be az Országgyűlésbe, de 2022-ben nem szerzett mandátumot, és a Miniszterelnökség miniszteri biztosaként folytatta a politikai pályáját.
