A zenész a koncertjének egy pontján vers formájában váratlanul belpolitikai elemzésbe kezdett, melynek során addig merészkedett, hogy a miniszterelnök felakasztását vizionálta meglehetősen alpári módon:

„(...) Amikor majd felakasztjuk, küldök neki gyógypuszit.”

Természetesen szólásszabadság van, mindenki azt mond egy bizonyos határig, amit akar. Azonban a primitív vulgáris üvöltözés csak primitív vulgáris embereket szül. Kritizálni lehet mindent, még a kormányt is, de elegánsan, könnyeden, ironikusan, értelmiségi módjára. Például Ákos értékrendjét tekintve vállaltan közel áll a mostani kormányhoz, mégsem hallottuk soha fröcsögni sem őt, sem a közönségét a baloldali ellenzékről. 

Érdemes újra felidézni a mostani kirohanása kapcsán Felhévizy Félix korábbi írását:

„Krúbi a Forbesnak elárulta, nem is kell több egy mai fiatalnak – tisztelet a kivételnek persze –, mint mobilinternet, házhoz érkező kaja és természetesen véget nem érő buli. Ha ez megvan, akkor minden oké, lehet fröcsögve üvöltözni, gőzt kiengedni, »mocskos Fidesz!«-t kiabálni kórusban, mert az olyan jó. Nincs itt semmiféle forradalmi ideológia, komoly tervek és világmegváltó célok. Csak az anarchia, káosz és diszharmónia előidézése. Ezt akarja kihasználni Alinsky módszerének segítségével a baloldali, liberális mainstream.”

Ez már nem tréfa!

Ide jutott a közbeszéd, gyűlöletre és erőszakra épül Magyar Péter szeretetországa.  

Sajnos a saját édesanyja nem nevelte meg ezt a kis nyikhajt, de majd az élet elvégzi ezt a munkát. Végül ugyanis az ilyen kis gusztustalan figurákat mindig kiveti magából a társadalom.

Közel a pillanat, kezdhetsz aggódni, Horváth, és te is, te, ózdi hős.

Borítókép: Krúbi (Forrás: Facebook)

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!