Magyar válogatott labdarúgó, 1999. november 3-án született Zalaegerszegen.
Kacskaringós, nem mindennapi karrier a futballt nyolcévesen Teskándon elkezdő fiatalemberé.
Ifjúsági játékosként kétszer négy évet a Zalaegerszegi TE-nél töltött, egy rövid ideig volt a
szombathelyi Illés Akadémia labdarúgója, 18 évesen pedig az ország másik végébe, Debrecenbe
költözött. Ennek ellenére soha nem mutatkozott be a Loki felnőttcsapatában az élvonalban, a
tartalékcsapat mellett kölcsönben megjárta a másodosztályú helyi klubot, a DEAC-ot, aztán a
2021–2022-es idény első felét a harmadik ligás Makónál töltötte. Innen igazolta át az NB II-es Pécsi
MFC, majd 2022 decemberében az NB I-es Kecskemét kínált neki szerződést. Kivette a részét a lila-
fehérek – óriási bravúrral elért – bajnoki ezüstérméből, aztán 2023 nyarán súlyosan megsérült és a
keresztszalag-szakadás után csak 2024 tavaszán tudott újra pályára lépni, igaz, hamar újra jó formába
lendült.
Bár a 2024–2025-ös szezonban a KTE a korábbiaknál jóval gyengébben szerepelt, Nikitscher ázsiója
idehaza felfelé ívelt. 2024 szeptemberében, a németek ellen idegenben 5–0-ra elveszített Nemzetek
Ligája-mérkőzésen bemutatkozott a válogatottban, csereként. A következő öt NL-találkozón aztán
minden esetben a kezdőcsapat tagja volt, kiszorítva azt a Nagy Ádámot, akinek az elmúlt években
betonbiztos helye volt a középpályán. A nemzeti együttesben való fellépések pedig magukkal hozták
a külföldi klubok érdeklődését, és Nikitscher – mindössze 37(!) NB I-es mérkőzéssel a háta mögött –
2025 januárjában az egyik topligába igazolt, a spanyol első osztályú Real Valladolid játékosa lett.
