Orbán Viktor: Hazánk gazdasági sikertörténet lett

A miniszterelnök kiemelte: történelmi fordulat, hogy a gazdasági növekedés végre nem hitelből valósult meg.

Atomipari és vízügyi szakembergárdát képez Magyarország Törökország számára, a lehető legkönnyebbre veszi a vízumügy kezelését, valamint hallgatói ösztöndíjat is biztosít hazánk 150 török tanuló számára – hangzott el Orbán Viktor és Ahmet Davutoglu közös sajtótájékoztatóján.

Orbán: A kelettel való együttműködés „fantasztikus lehetőség”

A jövő kérdése az, hogy miként tud jól együttműködni a nyugati és a keleti világ – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, a magyar–török üzleti fórumon.

A miniszterelnök szerint ha nem sikerül választ találni a Nyugat és a Kelet, az Európai Unió és a közösségen kívüli országok jó együttműködésének kérdésére, akkor kihasználatlan marad a benne rejlő „fantasztikus lehetőség”.

Davutoglu köszönetet mondott a magyar támogatásért az EU-integrációs törekvéseikhez, szerinte „fontos, hogy keletiek és nyugatiak, európaiak és eurázsiaiak lehetünk egyszerre”. A magyar energiaszükséglet kapcsán készek vagyunk minden segítséget megadni, nyitott kapukat dönget a magyar fél – utalt Davutoglu a magyar külpolitika jelenleg talán legfontosabb elemére, az energiabiztonság új feltételeire.

Orbán Viktor hosszúnak és eredményesnek nevezte a két fél tárgyalását, és jelezte: egy éven belül Törökországba látogat.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából a fővárosban számos programmal tisztelegtek azok emléke előtt, akik a diktatúra áldozataivá váltak

Szinte megtizedelte az országot az NKVD, mégsem beszélünk róla

Hogy kerülhettek a budapesti gettóból kiszabaduló zsidók a szovjet lágerekbe? Rákosi miért nem tett semmit, holott beígérte, hogy hazahozzák az elhurcolt magyarok tízezreit? Mi köze van Hitler r betűjének a málenkij robothoz? Csupán néhány kérdés, amely több mint részlet, hiszen csaknem egymillió magyarról beszélünk, ha a Szovjetunióba elhurcoltakról esik szó. Még a kommunistáknak sem tetszett az NKVD válogatás nélküli politikája. Gulág, terror és a bomló tudathasadás. Bognár Zalán történész bízik benne, hogy az emlékévvel végre a társadalom nagyobb rétegei is megismerik huszadik századi történelmünk méltatlanul háttérbe szorult borús szeletét. A Károli Gáspár Református Egyetem docensével kényszermunkáról és a zsigerekben élő félelemről is beszélgettünk a SZEMbeszédben.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a budapesti Clark Ádám téren rendezett szerdai megemlékezésen azt mondta: a totalitárius rendszerek „nemcsak erőszakot tesznek az ember fizikai valóságán, hanem megpróbálják elaltatni vagy becsapni a lelkiismeretét. Az emlékezés megmenthet a fásultságtól. Az együttérzés az áldozatokkal a lélek immunrendszerét erősíti a közönnyel és a megalkuvással szemben. Mert ezek, nem pedig a fanatizmus a zsarnokság igazi támaszai.”

Krasznay Béla, a Recski Szövetség Egyesület országos elnöke az ünnepségen elmondta: mivel a történelem során azok a nemzetek maradtak fenn, amelyeknek fiai hajlandóak voltak akár életüket is feláldozni a hazáért, az övéikért, a magyarságnak is mérhetetlen véráldozatot kellett fizetnie az elmúlt 1100 évben. Reményét fejezte ki, hogy véráldozatra többé nem lesz szükség, de ha mégis, akkor lesz elegendő ember, aki vállalja ezt az áldozatot, hogy „az ország átmentse magát a jövőbe”.

Százmilliárd forintot csalhatott el a Buda-Cash Brókerház a jegybank szerint. Az állítólagos visszaélések senkinek nem szúrtak szemet, habár többek szerint a piacon már régóta pletykáltak hamis könyvelésről. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a visszaélésgyanús esetek miatt kedden felfüggesztette a cég működését, és felügyeleti biztosokat rendelt ki annak élére.

– Nem lesz automatikus kártérítés

– Most kezdődik az igazi botrány

– Pintér Zoltán, a Buda-Cash alapítója

– Így juthatnak hozzá nyugdíjukhoz a DRB ügyfelei

– Kettős könyvelést vezetett a Buda-Cash?

– Az ügyfélfogadás szünetel

– De ki is az a bróker?

– Bukhatja a pénzét a siklósi önkormányzat

– Siklósi jajkiáltás: százezer forintja sem maradt az önkormányzatnak

– Saját csapdájukban a Buda-Cash ügyfelei

Windisch László, a jegybank alelnöke az ügy kapcsán arról beszélt, hogy a gyanú szerint a Buda-Cash Brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben, és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is. A jegybank az eljárás idejére zárolta a Buda-Cash-ügyfelek számláit.

Csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte: mivel több mint 80 önkormányzat vezette számláját a Buda-Cash csoporthoz tartozó pénzintézeteknél, ezért a kormány lehetővé tette, hogy azokban az esetekben, amelyekben a helyhatóság egyetlen számláját zárolták, a további kincstári utalásokat már ne a Buda-Cash és csoportjának pénzintézeteihez utalja az államkincstár, hanem az önkormányzat által választott más számlára.

Megölték Borisz Nyemcov vezető orosz ellenzéki politikust és parlamenti képviselőt helyi idő szerint szombatra virradóra Moszkva központjában. Jelena Alekszejeva belügyi szóvivő szerint Nyemcov egy hölggyel sétált az orosz főváros Bolsoj Kameny hídján, amikor egy ismeretlen támadó négy golyót eresztett a hátába egy fehér autóból. Más beszámolók szerint több tettes volt, akik a kocsiból kiszállva végeztek a politikussal. Nyemcov számos Putyin-ellenes írást jegyzett, alapítója és szervezője volt több ellenzéki csoportosulásnak is.

Orosz ellenzékiek és jogvédők megrendelt politikai gyilkosságnak, míg a hatalom képviselői provokációnak tartják a merényletet, amelynek szerintük az a célja, hogy bizonytalanná tegye a belpolitikai helyzetet Oroszországban. A LifeNews orosz kereskedelmi televízió azonban úgy véli: féltékenység is állhat a háttérben.

Kedden befejeződött az eurózóna pénzügyminisztereinek telefonos konferenciabeszélgetése, melynek során elfogadták az Athén által előterjesztett reformcsomagot, amely előfeltétele volt a Görögországnak nyújtott pénzügyi mentőcsomag meghosszabbításának.

Ha jön a „grexit”...

Magyarország ellenálló képessége erősödött a legnagyobb mértékben az utóbbi években a közép- és kelet-európai régióban, így a magyar gazdaság vészelné át a legjobban a „grexitet”, ha Görögország végül mégis távozni kényszerülne az euróövezetből, és valószínűleg Bulgária járna a legrosszabbul – vélik londoni pénzügyi elemzők.

Az eurócsoport nyilatkozatában a pénzügyminiszterek úgy fogalmaznak: az Athén által javasolt reformintézkedések listája a korábban trojkának nevezett intézményi hármas, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint „kellőképpen átfogó, hogy megfelelő kiindulópontként szolgáljon” a mentőcsomag és a hozzákapcsolt reformprogram soron következő felülvizsgálatának lezárásához.

Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke azonban kiemelte, hogy az a meghosszabbítással sem változik, hogy Athén csak akkor juthat további pénzhez, ha sikeresen lezárja soron következő felülvizsgálatot.