Orbán Viktor: Hazánk gazdasági sikertörténet lett

A miniszterelnök kiemelte: történelmi fordulat, hogy a gazdasági növekedés végre nem hitelből valósult meg.

MA
2015. 03. 01. 12:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Várkert Bazárban megtartotta immár tizenhetedik évértékelő beszédét. A kormányfő az eseményen szót ejtett az ukrán válságról, a Dél-Európában, az EU-val szemben növekvő ellenérzésről és a terrorfenyegetettségről. A bevándorlással kapcsolatban úgy fogalmazott: arra már nem képes választ adni a liberális multikulturalizmus.

Emellett kiemelte, hogy a szuverén külpolitikához erős hadsereg kell vagy gazdasági sikerek, ám hadseregünk nem elég erős, és 2010 körül a gazdaságunk sem, így akkor csak alkalmazkodó és követő külpolitikát folytathattunk, hogy levédjük eredményeinket, ez pedig sikerült. 2013–14-re Magyarország európai gazdasági sikertörténet lett, és új, kezdeményező külpolitikai doktrína jött.

Hozzátette: történelmi fordulat, hogy a gazdasági növekedés végre nem adósságból, külföldről felvett hitelből valósul meg – mondta.

A veszprémi időközivel kapcsolatban úgy fogalmazott: „simán vesztettünk, jó ideje nem fordult elő velünk ilyesmi”. Kiemelte, nézhetnénk a dolgok jó oldalát is, hiszen „győzhetett a független szocialista jelölt”. Nyugaton is úgy láthatják, jó demokraták vagyunk, hiszen elveszett a kétharmad – tette hozzá.

Orbán Viktor teljes beszédét itt olvashatja.

Alacsony részvétel mellett ért véget a veszprémi 1-es számú egyéni választókörzetben az országgyűlési mandátumért tartott időközi választás. A baloldali pártok által támogatott, függetlenként induló Kész Zoltán nyert, a második helyen a fideszes Némedi Lajos végzett, a harmadik helyen pedig a jobbikos Varga-Damm Andrea. Ezzel oda a Fidesz–KDNP parlamenti kétharmados többsége.

Orbán: Nem ülhetünk a babérjainkon

Orbán Viktor a veszprémi időközi választás után a Facebookon osztotta meg gondolatait: „Kedves veszprémi támogatóink, aktivistáink! Köszönjük a munkátokat. Továbbra is kiállunk értetek, veszprémiekért. A választók döntését tiszteletben tartjuk, ugyanakkor tanulság: nem ülhetünk a babérjainkon” – írta.

A függetlenként induló – de a baloldal által támogatott – Készre 14 012 szavazat érkezett, Némedi Lajosra (Fidesz–KDNP) 11 113, Varga-Damm Andreára (Jobbik) 4642, míg Gerstmár Ferenc (LMP) 1504 szavazatot kapott. A névjegyzékben 73 674-en szerepeltek, 33 055-en szavaztak, a voksok közül 32 922 volt érvényes. A határozat ellen vasárnap 16 óráig lehet fellebbezést benyújtani.

Atomipari és vízügyi szakembergárdát képez Magyarország Törökország számára, a lehető legkönnyebbre veszi a vízumügy kezelését, valamint hallgatói ösztöndíjat is biztosít hazánk 150 török tanuló számára – hangzott el Orbán Viktor és Ahmet Davutoglu közös sajtótájékoztatóján.

Orbán: A kelettel való együttműködés „fantasztikus lehetőség”

A jövő kérdése az, hogy miként tud jól együttműködni a nyugati és a keleti világ – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, a magyar–török üzleti fórumon.

A miniszterelnök szerint ha nem sikerül választ találni a Nyugat és a Kelet, az Európai Unió és a közösségen kívüli országok jó együttműködésének kérdésére, akkor kihasználatlan marad a benne rejlő „fantasztikus lehetőség”.

Davutoglu köszönetet mondott a magyar támogatásért az EU-integrációs törekvéseikhez, szerinte „fontos, hogy keletiek és nyugatiak, európaiak és eurázsiaiak lehetünk egyszerre”. A magyar energiaszükséglet kapcsán készek vagyunk minden segítséget megadni, nyitott kapukat dönget a magyar fél – utalt Davutoglu a magyar külpolitika jelenleg talán legfontosabb elemére, az energiabiztonság új feltételeire.

Orbán Viktor hosszúnak és eredményesnek nevezte a két fél tárgyalását, és jelezte: egy éven belül Törökországba látogat.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából a fővárosban számos programmal tisztelegtek azok emléke előtt, akik a diktatúra áldozataivá váltak

Szinte megtizedelte az országot az NKVD, mégsem beszélünk róla

Hogy kerülhettek a budapesti gettóból kiszabaduló zsidók a szovjet lágerekbe? Rákosi miért nem tett semmit, holott beígérte, hogy hazahozzák az elhurcolt magyarok tízezreit? Mi köze van Hitler r betűjének a málenkij robothoz? Csupán néhány kérdés, amely több mint részlet, hiszen csaknem egymillió magyarról beszélünk, ha a Szovjetunióba elhurcoltakról esik szó. Még a kommunistáknak sem tetszett az NKVD válogatás nélküli politikája. Gulág, terror és a bomló tudathasadás. Bognár Zalán történész bízik benne, hogy az emlékévvel végre a társadalom nagyobb rétegei is megismerik huszadik századi történelmünk méltatlanul háttérbe szorult borús szeletét. A Károli Gáspár Református Egyetem docensével kényszermunkáról és a zsigerekben élő félelemről is beszélgettünk a SZEMbeszédben.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a budapesti Clark Ádám téren rendezett szerdai megemlékezésen azt mondta: a totalitárius rendszerek „nemcsak erőszakot tesznek az ember fizikai valóságán, hanem megpróbálják elaltatni vagy becsapni a lelkiismeretét. Az emlékezés megmenthet a fásultságtól. Az együttérzés az áldozatokkal a lélek immunrendszerét erősíti a közönnyel és a megalkuvással szemben. Mert ezek, nem pedig a fanatizmus a zsarnokság igazi támaszai.”

Krasznay Béla, a Recski Szövetség Egyesület országos elnöke az ünnepségen elmondta: mivel a történelem során azok a nemzetek maradtak fenn, amelyeknek fiai hajlandóak voltak akár életüket is feláldozni a hazáért, az övéikért, a magyarságnak is mérhetetlen véráldozatot kellett fizetnie az elmúlt 1100 évben. Reményét fejezte ki, hogy véráldozatra többé nem lesz szükség, de ha mégis, akkor lesz elegendő ember, aki vállalja ezt az áldozatot, hogy „az ország átmentse magát a jövőbe”.

Százmilliárd forintot csalhatott el a Buda-Cash Brókerház a jegybank szerint. Az állítólagos visszaélések senkinek nem szúrtak szemet, habár többek szerint a piacon már régóta pletykáltak hamis könyvelésről. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a visszaélésgyanús esetek miatt kedden felfüggesztette a cég működését, és felügyeleti biztosokat rendelt ki annak élére.

Nem lesz automatikus kártérítés

Most kezdődik az igazi botrány

Pintér Zoltán, a Buda-Cash alapítója

Így juthatnak hozzá nyugdíjukhoz a DRB ügyfelei

Kettős könyvelést vezetett a Buda-Cash?

Az ügyfélfogadás szünetel

De ki is az a bróker?

Bukhatja a pénzét a siklósi önkormányzat

Siklósi jajkiáltás: százezer forintja sem maradt az önkormányzatnak

Saját csapdájukban a Buda-Cash ügyfelei

Windisch László, a jegybank alelnöke az ügy kapcsán arról beszélt, hogy a gyanú szerint a Buda-Cash Brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben, és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is. A jegybank az eljárás idejére zárolta a Buda-Cash-ügyfelek számláit.

Csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte: mivel több mint 80 önkormányzat vezette számláját a Buda-Cash csoporthoz tartozó pénzintézeteknél, ezért a kormány lehetővé tette, hogy azokban az esetekben, amelyekben a helyhatóság egyetlen számláját zárolták, a további kincstári utalásokat már ne a Buda-Cash és csoportjának pénzintézeteihez utalja az államkincstár, hanem az önkormányzat által választott más számlára.

Megölték Borisz Nyemcov vezető orosz ellenzéki politikust és parlamenti képviselőt helyi idő szerint szombatra virradóra Moszkva központjában. Jelena Alekszejeva belügyi szóvivő szerint Nyemcov egy hölggyel sétált az orosz főváros Bolsoj Kameny hídján, amikor egy ismeretlen támadó négy golyót eresztett a hátába egy fehér autóból. Más beszámolók szerint több tettes volt, akik a kocsiból kiszállva végeztek a politikussal. Nyemcov számos Putyin-ellenes írást jegyzett, alapítója és szervezője volt több ellenzéki csoportosulásnak is.

Orosz ellenzékiek és jogvédők megrendelt politikai gyilkosságnak, míg a hatalom képviselői provokációnak tartják a merényletet, amelynek szerintük az a célja, hogy bizonytalanná tegye a belpolitikai helyzetet Oroszországban. A LifeNews orosz kereskedelmi televízió azonban úgy véli: féltékenység is állhat a háttérben.

Kedden befejeződött az eurózóna pénzügyminisztereinek telefonos konferenciabeszélgetése, melynek során elfogadták az Athén által előterjesztett reformcsomagot, amely előfeltétele volt a Görögországnak nyújtott pénzügyi mentőcsomag meghosszabbításának.

Ha jön a „grexit”...

Magyarország ellenálló képessége erősödött a legnagyobb mértékben az utóbbi években a közép- és kelet-európai régióban, így a magyar gazdaság vészelné át a legjobban a „grexitet”, ha Görögország végül mégis távozni kényszerülne az euróövezetből, és valószínűleg Bulgária járna a legrosszabbul – vélik londoni pénzügyi elemzők.

Az eurócsoport nyilatkozatában a pénzügyminiszterek úgy fogalmaznak: az Athén által javasolt reformintézkedések listája a korábban trojkának nevezett intézményi hármas, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint „kellőképpen átfogó, hogy megfelelő kiindulópontként szolgáljon” a mentőcsomag és a hozzákapcsolt reformprogram soron következő felülvizsgálatának lezárásához.

Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke azonban kiemelte, hogy az a meghosszabbítással sem változik, hogy Athén csak akkor juthat további pénzhez, ha sikeresen lezárja soron következő felülvizsgálatot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.