A fenntarthatóság hatalmas blöffje
Mindent eldobunk, mindent lecserélünk, minden tönkremegy, minden „kimegy a divatból”.
Hiába a kiköltözés, ha ez ugyanazzal a városi életformával jár, csak éppen sok tíz kilométerre a munkahelytől, iskolától.
A baloldal ágensei szerint a milliós családtámogatások en bloc rosszak – miközben fű alatt persze ők is élnek velük.
Egy jelzáloghitelt törlesztő, gyermeket váró fiatal párt ki fog emlékeztetni arra, hogy időben nyújtsa be az állami előtörlesztésre szóló kérvényt?
Donald Trump kinevezte, Joe Biden egyből leváltotta. A jellegtelen modern építészetet kritizáló Justin Shubow tudhat valamit.
Miért merülhet fel újra és újra, hogy betonmonstrumokkal építik tele a Balaton-partot?
Az utóbbi évtizedekben mintha egyre gyorsuló tempóban rontanánk épített környezetünk milyenségén.
„A családokat saját tulajdonú lakáshoz kell segíteni” – mondta Orbán Viktor. A saját otthon fontossága az ember lényegéből fakad.
Sokkal egyszerűbb egy légkondicionálót beépíteni, mint megfelelően és valóban fenntarthatóan tervezni lakóépületet.
Mégiscsak az a világ rendje, hogy hét bő esztendő után eljön a hét szűk esztendő.
Az egyesek által a járvány elején várt nagy civilizációs felfordulásból nem lett semmi, még inkább gyorsuló világban találjuk majd magunkat.
Az épített környezet milyensége, esztétikája a legmeghatározóbb – nap mint nap átélt – kulturális élményünk.
Túléltük, együtt vagyunk, áll a házunk – de bizony egy építkezés embert (házasságot) próbáló feladat.
„Nekem senki ne mondja meg!” Nem is mondta sokáig senki, látjuk is ennek az „eredményét”.
A klímahisztériázóknak is jó tudni, hogy nem kell műanyagba csomagolni a házat ahhoz, hogy az kis energiafelhasználású legyen.
Nem véletlenül mondják, hogy az építkezés erősen próbára teszi a házaspárt, bizony nem könnyű ép ésszel és ép lélekkel kijönni belőle.
Nem az a legfontosabb, hogy alattunk van-e az éjjel-nappali, hanem az, hogy ki tudjunk menni egy jóízűt sétálni az otthonunkból.
Szinte mindenre fel lehet használni az otthonfelújítási támogatást, ami a lakásban, a házban, sőt a ház körül adódik.
Az alapelv jól ismert: az jogosult, aki dolgozik. És kortól, nemtől, családi állapottól függetlenül egyetlen feltétele van: egy gyerek.
Magyarázatra szorulna, hogy miért van kiszorítva, miért van megvetve a hagyományos. Magyarázat azonban nincs, csak a folyamatos kényszer, hogy nehogy „unalmasak” legyünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.