Ez történt a magyar gazdaságban 2014-ben

Több éves csúcson a gazdasági növekedés, mélyponton a munkanélküliség és az infláció.

A magyar gazdaság ebben az évben 3,3 százalékkal növekedett, erősen meghaladva az uniós, mindössze egy százalékos átlagot. A nyolcéves csúcs azonban nem csak a gyengélkedő nyugat-európai országokkal való összehasonlításban kiemelkedő: a kelet-közép-európai országok körében immáron Magyarország és Lengyelország az éllovas.

A kimagasló teljesítményhez több tényező is hozzájárult, az elemzőket azonban leginkább az építőipari termelés növekedése lepte meg. Míg több európai országban csökkent a termelés, Magyarországon az első 10 hónapban az építőipar növekedésének üteme majdnem 18 százalékos volt.

Hazánk ilyen gazdasági környezetben csökkenteni tudta az államadósságát: október végén kétmilliárd euró adósságot törlesztettünk az Európai Uniótól 2008 őszén felvett hitelből, amivel 2,1 százalékponttal mérséklődött a GDP-arányos államadósság. Így év végére ez a szám akár 75 százalék alá csökkenhet.

A hatvanas évek óta nem volt ilyen mértékű árcsökkenés: az infláció az idén 0,2 százalékkal csökkent, ami elsősorban a nemzetközi deflációs környezetnek, a zuhanó olajáraknak és a rezsicsökkentésnek köszönhető.

Az év végére a munkanélküliségi ráta hétéves mélypontra esett, a 7,4 százalékos adathoz számos, már a korábbi években bevezetett kormányzati intézkedés is hozzájárult. A fiatalok vállalkozóvá válását vagy a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtését támogató pályázatokkal a versenyszférában jöttek létre munkahelyek, a közfoglalkoztatottak száma pedig augusztusban már meghaladta a kétszázezret. A munkahelyek számának növekedésével párhuzamosan mind a bruttó, mind a nettó bérek 2,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Ez megmutatkozott a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is: az év első tíz hónapjában 5,1 százalékkal bővült az ágazat az előző évhez képest, így Magyarország kiskereskedelmi forgalma már sorozatban tizenhatodik hónapja erősödik.

Emellett soha nem látott mértékben nőtt a külkereskedelem is, ráadásul az NGM várakozásai szerint ez a lendület a későbbiekben is folytatódni fog. A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően a tervezettnél alacsonyabb, GDP-arányosan 2,6-2,7 százalék lehet idén az államháztartás hiánya.

A Magyar Nemzeti Bank ebben az évben is folytatta a kamatcsökkentést, de a monetáris tanács július óta már nem változtatott az alapkamat 2,10 százalékos szintjén. A jegybank még 2013 júniusában indította útjára a növekedési hitelprogramját (Nhp), az eltelt másfél év alatt így 17 000–18 000 mikro-, kis- és középvállalkozás kapott növekedési hitelt mintegy 1200 milliárd forint összegben.

A makrogazdasági mutatók javulásával a kormány számos olyan intézkedést hozott, ami hosszú távon is meghatározza az ország életét. November végén a képviselők megszavazták a devizahitelek jövő évi forintosítását. Az MNB számításai szerint lesznek olyan ügyfelek, akiknek az adóssága az elszámolás hatására csupán 0-5 százalékkal mérséklődik, de olyanok is, akiké több mint 30 százalékkal.

Elfogadták a fair bankokról szóló törvényt is, ami egyebek mellett szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket.

A rezsicsökkentés 2014-ben is folytatódott, ennek fenntartását segíti a nemzeti közműszolgáltató létrehozása, ami 2015 márciusában a Főgáz Zrt. bázisán kezdi meg lakossági szolgáltatási tevékenységét. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. áprilisban fizette ki a Főgáz Zrt. kisebbségi részvénycsomagjának szerződésben rögzített 41 milliárd forintos vételárát a német RWE részére.

Mivel a kormány célja, hogy a hazai tulajdon aránya növekedjen, a külföldi tulajdonrész pedig csökkenjen a magyarországi bankokban, ezért az állam megvásárolta a Bayerische Landesbanktól a Magyar Külkereskedelmi Bankot. Ugyancsak állami kézbe kerül a Budapest Bank is, az eddigi tulajdonos GE-vel már meg is kötötték a vételről szóló előszerződést.

Az ország energetikai függetlensége érdekében januárban aláírták az orosz–magyar nukleáris energetikai megállapodást. Ennek értelmében két új erőműblokkot épít Magyarországon az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év.

Hazánk külgazdasági aktivitását mi sem jelképezi jobban, mint hogy az új kormány felállásával egy újjászervezett külügyminisztérium jött létre, ami a Külgazdasági és Külügyminisztérium nevet kapta. Csaknem 14 ezer munkahelyet hozott létre idén Magyarországon az az 52 vállalat, amellyel a kormány stratégiai partnerségi megállapodást kötött. Emellett több magyar kereskedőház nyílt a világ országaiban, immáron az amerikai kontinensen is.

Azonban a világgazdaság több ízben is akadályt gördített a külgazdasági nyitás útjába, miután az Európai Unió szankciókkal sújtotta Moszkvát, Oroszország importtilalmat rendelt el az ellene szankciókat alkalmazó országokból származó gyümölcsre, zöldségre, hús- és haltermékekre. Mivel így napi hetvenmilliós kár éri a magyar mezőgazdaságot, a kormány elkezdte keresni a megoldásokat, hogyan lehetne áthidalni és elkerülni az orosz importtilalom okozta, egyre jelentősebb károkat.

Ugyancsak érzékenyen érinti hazánkat, hogy december elején Vlagyimir Putyin Ankarában bejelentette, hogy Oroszország nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat gázvezeték tervének megvalósítását. A magyar kormány azonban úgy látja, hogy továbbra is szükség van olyan gázvezetékre, amely Magyarországra jön és elkerüli Ukrajnát. A lehetőségek között kiemelt helyen szerepel az Azerbajdzsánból a Déli Folyosón keresztül érkező gáz Közép-Európába juttatása.

Ennél jóval kedvezőbben alakul a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítése: a Kína, Magyarország és Szerbia között kezdődő együttműködésről idén novemberben állapodott meg a három ország miniszterelnöke. A két főváros közötti vasút felújítása így már 2015-ben meg is kezdődhet.