Szembemenve korábbi szavaival Bajnai Gordon egy csütörtöki interjúban bejelentette, hogy párttá alakul az Együtt 2014. (Az október 23-i Milla-demonstráción még arról beszélt, hogy „az ország újraegyesítéséhez nincs szükség új, a többiekkel versengő pártra”.) Ismert, az E2014 beszállt az ellenzéki egyeztetésbe, egy új alkotmány vonatkozásában olyan elképzeléseik vannak, mint például a magzati élet védelmének törlése. Jogilag lehetővé tennék az azonos neműek házasságát, megszüntetnék a termőföld, a GMO-mentesség és az ivóvízkészlet alkotmányos védelmét is.
Kockázatos elképzelések
A Nézőpont Intézet legfrissebb elemzése szerint több politikai kockázat is rejlik az ominózus alkotmánytervezetben, melyből megosztó liberális világkép rajzolódik ki. Bár a tervezetből a tandíj, az ingatlanadó és a fizetős egészségügy bevezetésének szándéka is kiolvasható, az Együtt 2014 továbbra is hallgat konkrét gazdaságpolitikai elképzeléseiről. A keddi ellenzéki egyeztetés alól is kivonták magukat, amit Bajnai azzal indokolt, hogy a szakpolitikai egyeztetések valójában koalíciós tárgyalások, erre pedig sem az idő, sem az MSZP által javasolt forma és résztvevői kör nem megfelelő.
Kedden így az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt képviselői voltak jelen. Gazdaságpolitikai fordulatot sürgettek, a hitelesség, valamint a bizalom helyreállításáról szónokolva pedig a problémákért kizárólag a jelenlegi kormányt tették felelőssé. A Fidesz-frakció úgy reagált az elhangzottakra: „azok egyezkednek ma újra egy asztalnál, akik együtt tették tönkre az országot”.
A szerdai ötletelésen azonban már ismét képviseltette magát az Együtt 2014, sőt ott volt az egykori SZDSZ-es Ungár Klára és Kuncze Gábor is. Itt tovább folytatták az alkotmány szétcincálásának tervezését.
Megcsapolnák a kasszát
A Haza és Haladás Alapítvány egyik tanulmányában az is szerepel, ha kormányzati szerephez jutna a „Gyurcsány–Bajnai-szövetség”, a minimálbér a jelenlegi 98 ezer helyett 66 ezer forint lenne. Ennek kapcsán pénteken Rogán Antal felszólította Bajnai Gordont, vonja vissza a minimálbérre vonatkozó javaslatát, mert ezzel a legalacsonyabb jövedelmű emberek életszínvonalát csökkentené.
Mivel készülnek Gyurcsányék?
A hét tehát bővelkedett az ellenzéki víziókban, pénteken az is kiderült, hogy a napokban véglegesítik a Demokratikus Koalíció (DK) politikai programját, amelyet a január 26-i kongresszuson fogadhatnak majd el. Az egyelőre csak munkaanyag-változatban létező iratban Gyurcsányék a közjogi, egyházi, oktatási és egészségügyi kérdések mellett gazdaságpolitikai és „magyarságpolitikai” felvetésekkel foglalkoznak.
A DK – amellett, hogy kivezetné a különadókat – a szociális partnerekre bízná a minimálbér megállapítását, ráadásul egységes ingatlanadót is bevezetne. Megszüntetnék a gyerekek után járó adókedvezményt is, tandíjmentességet pedig csak a felsőoktatás résztvevőinek szűk köre kaphatna.
A múlt héten beindult gépezet, úgy tűnik, nem áll le, az MSZP által indított Szövetség a Változásért elnevezésű kezdeményezés január végén oktatási kérdésekről fog tárgyalni.
Tárgyalás a HÖOK-kal
A kormány eközben folytatta a felsőoktatással kapcsolatos egyeztetéseket. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter ismét asztalhoz ült a hallgatók képviselőivel, és eldőlt, hogy hat területre kiterjedő részmegállapodást kötnek a HÖOK-kal. Ennek értelmében felpuhíthatják a hallgatói szerződést, és államilag finanszírozott helyeket hozhat létre az oktatásirányítás azon a 16 szakon, ahol eredetileg csak fizetős képzést javasoltak Balogék.
Lesújtott a FIFA
A futballrajongók számára különösen rossz hírekkel szolgált a hét. A FIFA döntésének értelmében ugyanis zárt kapus lesz a márciusi magyar–román vb-selejtező mérkőzés a Puskás Ferenc Stadionban. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség a tavaly augusztus 15-i barátságos magyar–izraeli meccset megtekintő szurkolók egy részének zsidózását kívánja így megtorolni. A vitatható és politikai vonatkozásoktól sem mentes döntéssel kapcsolatban a Magyar Labdarúgó Szövetség azt közölte: aránytalannak tartja azt, fellebbeznek is ellene. Sajtófőnöke szerint Orbán Viktor azt mondta, inkább nem közli, mi a véleménye a döntésről.
Brutális bűncselekmények
Az új év brutális bűncselekményeket is hozott, a szigethalmi késelés, majd az ózdi gyilkosság után Kocsis Máté fideszes parlamenti képviselő csütörtökön bejelentette: a parlament rendészeti bizottságának összehívását kezdeményezi. Szerinte meg kell vitatni és válaszokat kell adni az ilyen bűncselekmények visszaszorításának kérdésére. Kocsis jelezte azt is: pártja nagyon veszélyesnek tartja, amit az MSZP volt és jelenlegi politikusai csinálnak, vagyis hogy feszültséget szítanak, indulatokat gerjesztenek, utcai politikai gyűléseket szerveznek, és félreérthető nyilatkozatokat tesznek, ezzel ugyanis elbizonytalaníthatják a bűnüldöző szerveket, és így „akarva-akaratlanul a gyilkosok pártjára állnak”. A szigethalmi késeléssel kapcsolatos írása miatt közben feljelentették Bayer Zsolt újságírót, de az ügyészség bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést.
Az ózdi gyilkosság gyanúsítottjai pénteken előzetes letartóztatásba kerültek. A Magyar Nemzet egyébként a brutális támadást követően megkereste Lakatos Attilát, Borsod megye cigány vajdáját, aki azt mondta a lapnak: nagyon felháborította, amit a két idős emberrel tettek.
Tátraiék a bíróságon
Hétfőn a vádirat ismertetésével megkezdődött a büntetőper a sukorói telekcsere ügyében. A főügyészség hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja elsőrendű vádlottként Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, másodrendű vádlottként Császy Zsolt volt értékesítési igazgatót, harmadrendű vádlottként pedig Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt.
A mára már hírhedtté vált ügylet során a magyar állam a Gyurcsány-kormány idején, 2008 júliusában cserélte el a tulajdonában lévő, nagy értékű sukorói területet az izraeli–magyar állampolgárságú Joav Blum gyümölcsöseire. Ha a csereszerződést tavaly nem semmisíti meg a bíróság, az államot majdnem 1,3 milliárd forintos kár érte volna. Tátrai vallomásában azt mondta, hogy egyik vádlott sem követett el bűncselekményt, mindenki tisztességesen, a lehető legnagyobb gondossággal és az állam érdekében járt el.
Tátrainak és Császynak nemcsak Sukoróra kell koncentrálnia, a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása kapcsán az eddigi hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolással gyanúsítja őket az ügyészség. Az ügylettel 80 millió dollár – mai árfolyamon átszámítva mintegy 17 milliárd forint – vagyoni hátrány érhette a magyar államot. Fazekas Géza ügyészségi szóvivő kedden közölte: a Központi Nyomozó Főügyészség egy hónapon belül lezárja a nyomozást az ügyben. Horváthné Fekszi Márta szerint a legmagasabb szintről irányították a moszkvai képviselet eladását.
