Hatalmas pofont kapott Magyarország

Brutális bűncselekményekről, a FIFA döntése következtében zártkapus magyar–román focimeccsről és Bajnaiékról szólt a hét. Az MNO összefoglalója.

Mivel készülnek Gyurcsányék?

A hét tehát bővelkedett az ellenzéki víziókban, pénteken az is kiderült, hogy a napokban véglegesítik a Demokratikus Koalíció (DK) politikai programját, amelyet a január 26-i kongresszuson fogadhatnak majd el. Az egyelőre csak munkaanyag-változatban létező iratban Gyurcsányék a közjogi, egyházi, oktatási és egészségügyi kérdések mellett gazdaságpolitikai és „magyarságpolitikai” felvetésekkel foglalkoznak.

A DK – amellett, hogy kivezetné a különadókat – a szociális partnerekre bízná a minimálbér megállapítását, ráadásul egységes ingatlanadót is bevezetne. Megszüntetnék a gyerekek után járó adókedvezményt is, tandíjmentességet pedig csak a felsőoktatás résztvevőinek szűk köre kaphatna.

A múlt héten beindult gépezet, úgy tűnik, nem áll le, az MSZP által indított Szövetség a Változásért elnevezésű kezdeményezés január végén oktatási kérdésekről fog tárgyalni.

Tárgyalás a HÖOK-kal

A kormány eközben folytatta a felsőoktatással kapcsolatos egyeztetéseket. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter ismét asztalhoz ült a hallgatók képviselőivel, és eldőlt, hogy hat területre kiterjedő részmegállapodást kötnek a HÖOK-kal. Ennek értelmében felpuhíthatják a hallgatói szerződést, és államilag finanszírozott helyeket hozhat létre az oktatásirányítás azon a 16 szakon, ahol eredetileg csak fizetős képzést javasoltak Balogék.

Lesújtott a FIFA

A futballrajongók számára különösen rossz hírekkel szolgált a hét. A FIFA döntésének értelmében ugyanis zárt kapus lesz a márciusi magyar–román vb-selejtező mérkőzés a Puskás Ferenc Stadionban. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség a tavaly augusztus 15-i barátságos magyar–izraeli meccset megtekintő szurkolók egy részének zsidózását kívánja így megtorolni. A vitatható és politikai vonatkozásoktól sem mentes döntéssel kapcsolatban a Magyar Labdarúgó Szövetség azt közölte: aránytalannak tartja azt, fellebbeznek is ellene. Sajtófőnöke szerint Orbán Viktor azt mondta, inkább nem közli, mi a véleménye a döntésről.

Brutális bűncselekmények

Az új év brutális bűncselekményeket is hozott, a szigethalmi késelés, majd az ózdi gyilkosság után Kocsis Máté fideszes parlamenti képviselő csütörtökön bejelentette: a parlament rendészeti bizottságának összehívását kezdeményezi. Szerinte meg kell vitatni és válaszokat kell adni az ilyen bűncselekmények visszaszorításának kérdésére. Kocsis jelezte azt is: pártja nagyon veszélyesnek tartja, amit az MSZP volt és jelenlegi politikusai csinálnak, vagyis hogy feszültséget szítanak, indulatokat gerjesztenek, utcai politikai gyűléseket szerveznek, és félreérthető nyilatkozatokat tesznek, ezzel ugyanis elbizonytalaníthatják a bűnüldöző szerveket, és így „akarva-akaratlanul a gyilkosok pártjára állnak”. A szigethalmi késeléssel kapcsolatos írása miatt közben feljelentették Bayer Zsolt újságírót, de az ügyészség bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést.

Az ózdi gyilkosság gyanúsítottjai pénteken előzetes letartóztatásba kerültek. A Magyar Nemzet egyébként a brutális támadást követően megkereste Lakatos Attilát, Borsod megye cigány vajdáját, aki azt mondta a lapnak: nagyon felháborította, amit a két idős emberrel tettek.

Tátraiék a bíróságon

Hétfőn a vádirat ismertetésével megkezdődött a büntetőper a sukorói telekcsere ügyében. A főügyészség hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja elsőrendű vádlottként Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, másodrendű vádlottként Császy Zsolt volt értékesítési igazgatót, harmadrendű vádlottként pedig Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt.

A mára már hírhedtté vált ügylet során a magyar állam a Gyurcsány-kormány idején, 2008 júliusában cserélte el a tulajdonában lévő, nagy értékű sukorói területet az izraeli–magyar állampolgárságú Joav Blum gyümölcsöseire. Ha a csereszerződést tavaly nem semmisíti meg a bíróság, az államot majdnem 1,3 milliárd forintos kár érte volna. Tátrai vallomásában azt mondta, hogy egyik vádlott sem követett el bűncselekményt, mindenki tisztességesen, a lehető legnagyobb gondossággal és az állam érdekében járt el.

Tátrainak és Császynak nemcsak Sukoróra kell koncentrálnia, a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása kapcsán az eddigi hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolással gyanúsítja őket az ügyészség. Az ügylettel 80 millió dollár – mai árfolyamon átszámítva mintegy 17 milliárd forint – vagyoni hátrány érhette a magyar államot. Fazekas Géza ügyészségi szóvivő kedden közölte: a Központi Nyomozó Főügyészség egy hónapon belül lezárja a nyomozást az ügyben. Horváthné Fekszi Márta szerint a legmagasabb szintről irányították a moszkvai képviselet eladását.